Amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan lecsengeni is látszik a válság Dél-Koreában, ám a helyzet közel sem ennyire egyszerű. Egy egész ország áll értetlenkedve az események előtt, miközben szinte bizonyos, hogy az elnökre nézve nagyon súlyos következményei lesznek a döntésnek. Nézzük sorban, hogy pontosan mi is történt a távol-keleti hatalomban kedd estétől:
- Helyi idő szerint 22:35-kor Jun Szogjol elnök beszédet tartott, amelyben kihirdette a hadiállapotot. Beszédében hosszasan ostorozta az ellenzéket.
- A kormánypárt vezetője ellenezte a rendeletet, az ellenzék vezetője pedig törvénytelen lépésről beszélt a hadiállapot bejelentése miatt.
- Éjfél körül a parlament épületét a rendvédelmi erők lezárták azzal a céllal, hogy onnan se ki, se be ne lehessen jutni.
- Nem sokkal éjjel 1 óra előtt a benn tartózkodó képviselők a törvényi előírásoknak megfelelően szavaztak a hadiállapotról. Az eredmények magukért beszéltek, alig pár perc elég volt a döntés meghozásához és egyhangúan elfogadták a statárium visszavonását. Ez világosan mutatta, hogy az államfővel még a saját párttársai sem értenek egyet.
- Pár perccel később, 01:15 körül a törvényhozás épületéhez vezényelt katonák elkezdték elhagyni a területet.
- A hajnali órákban az elnök újabb televíziós beszédet intézett, amelyben a hadiállapot feloldásáról beszél. Körülbelül reggel negyed 6 körül a kabinet is elfogadta a visszavonást.
In South Korea, a young martial law soldier bowed his head to the citizens and said, Im sorry. pic.twitter.com/XJ61CbZdZr
— Update (NEWS) December 4, 2024
Ezzel viszont még egyáltalán nem lett megválaszolva az összes kérdés, sőt, az ügyet sem zárta le senki. A lakosság és az ellenzék keresi a válaszokat, hogy egyáltalán miért volt ilyen radikális lépésre szüksége az elnöknek, miközben
ezzel valószínűleg véget vetett a saját politikai karrierjének.
Politikai patthelyzet
Az események megértéséhez a legtöbb támpontot az államfő késő esti televíziós beszédében lehet fellelni, mivel ebben több megdöbbentő kijelentést is tett, amellyel az ellenzéket kemény vádakkal illeti. Elmondta például, hogy a politikai riválisai „összejátszanak Észak-Koreával”, valamint az, hogy „drogparadicsommá” szeretnék változtatni az országot. A legsúlyosabb mondata talán az volt, hogy a politikusok egyenesen a liberális demokrácia megdöntésére törnek Dél-Koreában. Ezek a szavak akkor válnak igazán hangsúlyossá, ha Jun Szogjol politikai helyzetét vesszük górcső alá.
2022-ben a korábbi legfőbb ügyészt szűken megválasztották elnöknek az országban, a konzervatív Polgári Erő Párt jelöltjeként. Riválisa, I Dzsemjong elismerte a vereségét. A sikerrel viszont folyamatos szélmalomharc következett, ami az ország politikai rendszerének köszönhető. Dél-Korea legfontosabb politikai döntéshozója maga az elnök, aki egyben a hadsereg parancsnoka és ő jelöli ki a miniszterelnök személyét is. A probléma azzal van, hogy a munkája nagyban függ a parlamenttől, mivel az összesen csak egy ciklusra megválasztható államfő javaslatait el kell fogadniuk, cserébe az elnök is vétózhatja a törvényhozás döntéseit. A két demokratikus hatalom tehát szorosan függ egymástól,
hatékony kormányzásra akkor van lehetőség, ha a kormány és a parlament együttműködik vagy képes kompromisszumokat kötni.
A helyzet faramuciságát ugyanis az adja, hogy az elnök személyétől függetlenül dönthetnek a választók a parlament összetételéről. Így fordulhatott elő az a helyzet, hogy Jun Szogjol kormányának a hivatali ideje alatt végig a többségben lévő ellenzéki erők akaratával kellett hadakoznia. A helyzet most sincs másképpen, az ellenzéki blokk vezető ereje, a progresszív Demokratikus Összefogás Pártja 170 mandátummal rendelkezik a 300 fős parlamentben, ezzel egyszerű többséget alkotnak.
A belső ellenétek egészen magas szintre gyűrűztek el, az elmúlt hetekben pedig már tapintható volt a feszültség, mivel gyakorlatilag megállás nélkül egymással viaskodtak a felek. Az elnököt számonkérték volna a felesége körül kirobbant botrány miatt, ezt Jun nem engedte, de a költségvetés sem ment át a szavazáson, a kormánytagokat is vádemeléssel fenyegették. A rendszer sajátosságai miatt tehát
kialakult egy olyan patthelyzet, amiből sehogy sem látszódott a kiút, miközben a totális működésképtelenség réme fenyegette az országot.
Az elnök tehát a televíziós beszédében Észak-Korea leple mögé bújtatott szavaival valójában ezt a politikai tehetetlenséget szerette volna feloldani, amiért egyértelműen az ellenzéket hibáztatta, mivel szerinte nem hagyják működni a kormányát. A cél világos volt: a hadiállapot bevezetésével véget vetni az ellenzéki akadéskoskodásnak, átvenni a hadsereg segítségével az ellenőrzést a média felett, valamint a gyülekezési jogok felfüggesztését is el szerette volna érni. Gyakorlatilag el akarta söpörni az ellenzéket, diktatórikus módszerekkel, de ebben nem talált társakra.
BREAKING: South Korea's parliament votes 190-0 to lift martial law pic.twitter.com/08Sf0HHZ0C
— BNO (News) December 3, 2024
Mi lesz most?
Az elnök a rendelkezésére álló eszközök közül az egyik legszélsőségesebb döntéshez nyúlt, hogy véget vessen a belpolitikai patthelyzetnek. A lépés viszont még a saját párttársai körében is ellenállásba ütközött, ezért egyértelműen bukásra volt ítélve. Jun Szogjol számára ezzel látványosan visszafelé sült el a döntés, mivel a lakosságon és a politikai eliten kívül még a nemzetközi partnereket is sikerült magára haragítania. Nem véletlen, hogy azonnal felerősödtek a hangok, hogy az államfőnek távoznia kell a pozíciójából és az ellenzékiek mindent meg fognak tenni azért, hogy eltávolítsák őt a helyéről.
A maradása érdekében pedig vélhetően alig számíthat majd bárkire, mivel a hadiállapottal gyakorlatilag mindenkit sikerült elidegenítenie magától.
A döntés azért is volt különösen érthetetlen, mert a hasonló politikai patthelyzetek egyáltalán nem számítanak példa nélkülinek Dél-Koreában. Korábban is több alkalommal előfordult már, hogy a parlament és a kormány hosszasan vitatkozott egymással a költségvetésen, vagy más fontos kérdéseken. Sokan azt a következtetést vonták le, hogy az elnök szerette volna a saját pozícióját megerősíteni, mivel a népszerűségi mutatói rekordalacsonyan voltak, bár számára ennek kisebb jelentősége van, mivel a távol-keleti országban az államfő csak egy, ötéves ciklust tölthet be, így Jun legkésőbb 2027-ben mindenképpen távozni kényszerült volna. Ehelyett most azzal kell szembenéznie, hogy a parlament akár vádat is emelhet ellene, bár ehhez kétharmados többségre lenne szükség, ez a kormánypárt képviselői nélkül nincs meg. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a Polgári Erő Párt kitart mellette. Ha a törvényhozás eljut a vádemelési javaslatig, akkor az alkotmánybíróságnak további 180 napja van a döntésig. Az elnök körül viszont most annyira elfogyott a levegő, hogy
többen azt pedzegetik, hogy már azelőtt távozni fog pozíciójából, mielőtt a jogi procedúrák beindulnának.
Bárhogy is távozna az államfő, új választást kellene kiírni az országban.
A nemzetközi szereplők értetlenkedésüknek adtak hangot a bejelentést követően, mivel még a legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok sem értesült arról, hogy mi készül. Washington számára kiemelkedően fontos Dél-Korea partnersége, mivel jelentős védelmi-biztonsági bástyaként gondolnak rá, különösen a kínai nyomulás visszaszorítására. Ebben eddig partnerre találtak az elnökben, viszont ezt követően a Fehér Ház is megvonhatja tőle a bizalmat. Már ha az eseményeket követően Jun Szogjol egyáltalán hatalomban marad addig, ameddig Donald Trumpot be nem iktatják.
Címlapkép forrása: Chung Sung-Jun/Getty Images
