Az ukrán Radio Szvobodának nyilatkozó, névtelenséget kérő NATO-tisztviselő elmondta, hogy ezek a megbeszélések egyelőre csak a két ország fővárosában zajlanak, NATO-szinten nem. Párizs és London igyekszik különböző forgatókönyveket kidolgozni arra az esetre, ha az új amerikai vezetés az európai országok részvételét kérné Kijev támogatásában.
A forrás szerint a konkrét javaslatok és támogatási lehetőségek kidolgozására azért van szükség, hogy biztosítani lehessen az európai szövetségesek részvételét az esetleges, Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök által közvetített béketárgyalásokon Ukrajna és Oroszország között.
A tervek között felmerült annak lehetősége, hogy
a két ország katonákat küldjön a frontvonalra, hogy ügyeljenek a tűzszünet betartására.
Korábban a Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Franciaország és Nagy-Britannia egy katonai koalíció bevetését tervezi Ukrajnában, és újraindították a tárgyalásokat csapataik esetleges ukrajnai állomásoztatásáról.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter korábban a BBC News-nak adott interjújában a francia csapatok bevonásának lehetőségéről beszélt. A miniszter kijelentette: "Franciaország semmilyen lehetőséget nem zár ki."
Litvánia támogatja Franciaország elképzelését a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről. Davydas Matulionis litván NATO-nagykövet szerint ehhez nem szükséges a NATO engedélye, ez az egyes államok nemzeti döntése lehet.
Nem minden ország támogatja azonban ezt az elképzelést. Antonio Tajani olasz külügyminiszter novemberben kijelentette, hogy országa nem küldené katonáit az ukrajnai háborúba. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter pedig úgy véli, a nyugati csapatkontingens küldése Ukrajnába nem lenne jó ötlet, mivel az ilyen akciók kockázatai messze meghaladják az előnyöket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
