Televíziós beszédet intézett a dél-koreai államfő, amelyben hadiállapot bevezetését jelentett be. Rendkívüli szükségállapotot hirdetett, az ellenzéket „lázadást tervező államellenes tevékenységgel” vádolva.
A liberális Dél-Korea védelme érdekében az észak-koreai kommunista erők által jelentett fenyegetésektől és az államellenes elemek felszámolása érdekében... ezennel szükségállapotot hirdetek. A hadiállapot célja az Észak-Korea-párti erők felszámolása és a szabadság alkotmányos rendjének védelme
– mondta.
Update: President Yoon declares martial law in South Korea! Takes control of government after opposition tried to impeach him! pic.twitter.com/IHZNRqCS9W
— US (Civil) December 3, 2024
Megszólalásában számos kritikával illette az ellenzéket, szerinte „drogparadicsommá” változtatnák az országot, és a közbiztonságra és a megélhetésre káros rendezetlenséget teremtenének a lépéseikkel. Elmondta továbbá azt is, hogy a liberális demokratikus berendezkedés megdöntését próbálják elérni, majd ígéretet tett:
A lehető leggyorsabban felszámoljuk az államellenes erőket és helyreállítjuk az ország normalitását.
A lépésre azt követően került sor, hogy a parlamentben az ellenzéki Demokrata Párt (DPK) nem akarta elfogadni a költségvetést és annak csökkentését célzó törvényjavaslatot, valamint vádemelési indítványt nyújtott be az állami számvevő és a főügyész ellen. A legfrissebb információk szerint Szöulban a parlament épülete le van zárva, oda a törvényhozókat sem engedik be, az elnök pedig úton van ide. Jun Szogjol össze fogja hívni az ülést, ahol megvitatják az eseményeket. Az elnök szerint a bevezetett hadiállapot okozhat „némi kellemetlenséget” a lakosság számára, egyben azt is kiemelte, hogy igyekeznek minimalizálni ezek hatásait.
A védelmi miniszter elrendelte a legmagasabb rangú katonai parancsnokok találkozóját, és fokozott éberségre szólított fel. A hadsereg továbbra is vészhelyzeti készültségben várja a parancsokat.
A lépés azt jelenti, hogy ebben a helyzetben az ország választott törvényhozó hatalmát az elnök felfüggesztette és helyette katonai irányítás alá kerül az ország. Utoljára 44 éve, 1980-ban hirdettek hadiállapotot az országban, akkor véres összecsapások zajlottak le Szöul utcáin. Az elnöknek az alkotmány 77. cikkelye alapján van felhatalmazása erről dönteni, ennek indoka lehet a háború, biztonsági incidens vagy súlyos vészhelyzet. Az hatalom jogköre drasztikusan megemelkedik, olyan intézkedések válnak lehetővé, mint a szólás-, publikációs, gyülekezési és egyesülési szabadság korlátozása, a kormányok vagy bíróságok hatáskörének különleges megváltoztatása, valamint a kapcsolódó törvények rendelkezéseivel összhangban lévő parancsrendszer.
Ez még nem jelenti azt, hogy a helyzet sokáig fenn fog állni az országban, mivel az elnöknek össze kell hívnia a Nemzetgyűlést, és ott szavazni kell a döntésről.
Amennyiben a többség nem ért egyet, akkor az államfőnek kötelessége azt elfogadni és visszavonni a hadiállapotot. A 300 tagú parlamentben a DPK 170 mandátummal rendelkezik.
Címlapkép forrása: Wagner Meier/Getty Images
