November 27-én szerdán délelőtt az izraeli katonák megkezdték a kivonulásukat Dél-Libanon területeiről, amely azt jelzi, hogy a több mint egy éves háborúskodás után megkötött tűzszünethez tartják magukat a felek. Fontos kiemelni, hogy „tűzszünetről” és nem „békemegállapodásról” van szó, tehát egyelőre kifejezetten instabil a helyzet, bármikor összeomolhat a törékeny egyezség. Ezt a félelmet erősíti az is, hogy a visszatérő libanoniakra a hírek szerint az éppen kivonuló izraeli védelmi erők (IDF) egységei tüzet nyitottak.
Lebanese people in southern Lebanon take down Israeli flags planted by IDF soldiers. pic.twitter.com/gHdsg8o51p
— Clash (Report) November 27, 2024
Harc a túlélésért vagy racionális meglátás?
Naivitás lenne azt remélni, hogy ezzel most egycsapásra minden probléma megoldódik, és a síita iszlamisták gyökeresen megváltoztatják az egyik legfontosabb alapelvüket, vagyis Izrael teljes elpusztítását. A megállapodás viszont azt jelzi, hogy
a Hezbollah olyan csapásokat szenvedett el, amelyek miatt már kénytelen volt kompromisszumot kötni az ősellenségével.
- Az eredetileg legalább 100 ezresre becsült rakétaarzenál egy jó részét kilőtték Izraelre (többnyire nem túl sok kárt okozva, bár néhányszor sikerült a világ legjobb légvédelmi rendszerei között emlegetett Vaskupolát kijátszani), egy másik része pedig még kilövés előtt elpusztulhatott. Jeruzsálem gyakran számolt be arról, hogy raktárakra mért csapásokat, ám ezek pontos tartalmáról csak a legritkább esetben jött információ. Joggal feltételezhető, hogy mára alaposan megcsappantak a fegyverkészletek, de azért teljesen nem nullázódtak le. A háború idején élénk fegyvercsempészetről számoltak be, ráadásul a síita fegyveresek képesek maguktól is készíteni fegyvereket.
- A személyi állományban bekövetkezett változások. A Hezbollahhoz hasonló radikális iszlamista csoportokról gyakran úgy nyilatkoznak, mint a görög mitológiában emlegetett Hüdra szörnyéről: ha levágja valaki a fejét, akkor kettő másik nő ki a helyén. Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába veszti életét egy szélsőséges vezető, máris két lelkes utódjelölt várja ugrásra készen a lehetőséget. A felsővezetést nem kímélték az IDF csapásai, de Jeruzsálem érezhetően nagy figyelmet fordított a hierarchiában alacsonyabb szinten lévő parancsnokokra, akik viszont operatív szempontból kulcspozíciót töltöttek be. Úgy tűnik, hogy Jeruzsálemnek sikerült addig kaszabolni a Hüdra fejét, amikor már egyszerűen nem tudott újabbat növeszteni.
A libanoni síita radikálisok tehát alaposan meggyengülve jöttek ki a háborúból, viszont ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a megszűnés fenyegetné őket, ennek pedig egy sor oka van:
- A Hezbollahot a világ egyik legnagyobb fegyveres alakulatának tartották, tízezres méretűre becsült képzett katonával. Azt nem tudni pontosan, hogy közülük mennyien estek el az összecsapások során, de szinte biztosra ehető, hogy minimum ezres nagyságrendben maradtak túlélők, akik elkezdhetik majd a lassú építkezést. A vezetésből is sokan életben maradtak, volt, aki szinte azonnal nyilvánosan mutatkozott. Abban viszont lehet változás, hogy milyen irányba fordul most majd a mozgalom.
صورة جديدة متداولة لمسؤول التنسيق والإرتباط في حزب الله وفيق صفا pic.twitter.com/fzd88yUmhb
— LBCI (Lebanon) November 27, 2024 - A nyugaton terrorszervezetté nyilvánított mozgalom több ágának szinte semmi köze sincs a fegyveres cselekményekhez, létezik a politikai és a közszolgálati vonal is. Utóbbi gyakorlatilag az állami feladatokat látja el Libanonban, kezdve akár az alapvető ellátással. Ezek miatt nem véletlen, hogy a libanoniak körében gyakran népszerű a szervezet és sokan akarnak csatlakozni.
- Irán támogatása megmarad. Ahogy eddig, úgy ezt követően is Teherán aktívan pénzelheti a libanoni iszlamistákat, valamint fegyverkezéshez szükséges tudást és eszközöket is eljuttatja majd a területre.
- Kiterjedtség: rég nincs arról szó, hogy a Hezbollah egy egyszerűen legyűrhető lokális probléma lenne, ugyanis a sejtjeik szerte a világon megtalálhatóak, igazi nemzetközi bűnhálózatot hoztak létre a pénzügyi források megteremtéséhez. Ott vannak a dél-amerikai drogkereskedelemben, az afrikai fegyvercsempészetben, de ők árasztják el metamfetamin-származékokkal a gazdag arab-félszigeti országokat is. A sok lábra támaszkodás ismételten amellett szól, hogy nem lehet csak úgy eltörölni a szervezetet.
- Az IDF pusztítása szerte Libanonban tapasztalható volt, ez pedig újabb generációkat győzhet meg arról, hogy érdemes csatlakozni az iszlamista szervezethez. Az infrastruktúra megsemmisítése ráadásul megakadályozza a gazdasági fellendülést, konzerválja a szegénységet, amely még inkább a szélsőségesek felé lökheti a lakosságot.
Jeruzsálem nagy fordulata
Benjamin Netanjáhú bejelentésekor a Hezbollah számára nyugtalanító mondat is elhangzott, amely szerint Jeruzsálem továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy bármikor beavatkozzon, amikor annak szükségét érzi. A politikus viszont azt is megmondta, hogy most merre tovább az IDF számára:
A Libanonnal kötött tűzszüneti megállapodás most azt jelenti, hogy Izrael az iráni fenyegetésre összpontosít
– mondta beszédében. Hozzátette azt is, hogy mindenáron meg fogja akadályozni, hogy Teherán valaha nukleáris fegyverhez jusson hozzá.
Számomra ennek a fenyegetésnek az elhárítása a legfontosabb küldetés Izrael Állam létezésének és jövőjének biztosítása érdekében
– jelentette ki. Elmondta még, hogy Irán a „polip feje” és a nemrégiben a síita hatalomra mért csapásokkal súlyos károkat okoztak Teheránnak, különösen a légvédelmi, a rakétagyártó kapacitásban, valamint a nukleáris üzemekben.
Tonight in his speech on 's ceasefire deal with , Netanyahu said the ceasefire was necessary so that Israel could focus on the threat from 's regime. Recall the Axios report from a few weeks ago about how Ron Dermer visited Mar-a-Lago to discuss with Trump's #Israel
— Jason (Brodsky) November 26, 2024
Felmerül a kérdés, hogy Jeruzsálem számára mi lehetett az indok arra, hogy a látszólag indokolatlan tűzszünetet megkössék, pedig van egy pár, néhányról maga a miniszterelnök beszélt még kedd este:
- Izrael már több mint egy éve folyamatosan háborúzik, ez pedig kimeríti a gazdaságot. Az ország a Közel-Kelet egyik legstabilabb és kifejezetten diverzifikált, technológiai újításokra fogékony jóléti társadalmát építette fel, ám a folyamatos harcokat megsínylette a költségvetés. A legnagyobb hitelminősítők rontottak az ország besorolásán, a kilátások egyre borúsabbnak tűntek, ezt azért a lakosság is egyre nehezebben tolerálta.
- Ahogy a gazdaság, úgy a hadsereg is egyre inkább kimerült. Hiába van Izraelben a világ egyik legjobban képzet, felszerelt és legmodernebb fegyveres alakulata, a több mint egy évig tartó harcokat követően a katonák is kimerültek. Arról már nem is szólva, hogy a fegyverraktárak is kiürültek. Az is aggasztó lehetett, hogy több nyugati szövetséges a fegyverszállítmányok leállításával fenyegette Jeruzsálemet.
- Politikai szempontból pedig az indokolta Izrael számára a döntést, hogy ezzel levett egy sakkbábút az asztalról, közelebb került a Hamász teljes elszigeteléséhez.
Az, hogy a jeruzsálemi politikai elitnek mennyire sikerül majd eladnia a társadalom felé, hogy az IDF bizony világraszóló győzelmet aratott, még a jövő kérdése. Ezzel kapcsolatban már meg is jelentek az első (egyelőre nem hivatalosnak nevezhető) felmérések, a válaszok lehangoló képet festhetnek Jeruzsálemnek, ugyanis az izraeli Chanel 13 által készített felmérésben a megkérdezettek 61 százaléka szerint nem sikerült győzelmet aratniuk a Hezbollah felett. Nem szabad elfelejteni, hogy Netanjáhú feje felett Damoklész kardjaként lebeg a saját politikai megítéltsége. 2022-ben úgy tért vissza a Knesszet élére, hogy egy sor korrupciós ügy miatt megosztónak számított a személye, aztán a jogi reform tovább zuhant a népszerűsége, de az igazi csapást a Hamász 2023-as októberi támadása jelentette. Kiderült, hogy az izraeli belbiztonsági és a hírszerzés egy sor hibát elkövetett, ennek felelősségét pedig szintén a miniszterelnök nyakába varrták. A politikus azóta sem vált az izraeli választópolgárok kedvencévé, és könnyen meglehet, hogy a tűzszünet megkötése is csak egy újabb szeg lesz a politikai karrierjének koporsójában.
Ahogy a Hezbollahhal kötött tűzszünet híre bejárta a világot, szinte azonnal arról kezdtek terjedni az információk, hogy a Gázai övezetben is hasonló készül a Hamásszal.
A két tűzszünet között azonban lényegi különbségek vannak, ezért nem olyan egyszerű. Ameddig a libanoniakkal Izrael olyan területen harcolt a szárazföldön, amelyet egyáltalán nem követelte magáénak. A helyzet viszont teljesen más a palesztinokkal, mivel ott gyakorlatilag nincsen olyan entitás, vagy fegyveres testület, aki képes lenne elfoglalni az iszlamisták helyét. Ezzel szemben Libanonban az iszlamisták helyére a reguláris erők összesen 10 ezer katonája fog érkezni a déli országrészbe, ezzel amolyan biztonsági pufferzónát biztosítva Izrael számára.
Érdekesség egyébként, hogy ahogy Donald Trump négy évvel korábban, most a következő amerikai elnök, Joe Biden is búcsúzásként otthagyja a kézjegyét a Közel-Keleten, ezt a megállapodást ugyanis az Egyesült Államok közvetítésével kötötték meg. Hiába viszont Washington felügyelete, a helyzet továbbra is nagyon bizonytalan, a kisebb incidensek is bizonyítják, hogy még bármikor folytatódhat a háború. Jobb esetben viszont a tűzszünetből valamilyen hosszútávú egyezményes békemegállapodás születhet, vagy minimum a tűzszünetben lefektetett részletekhez tartják majd magukat a felek hosszútávon.
Izrael és a Hezbollah közötti háborúban ez viszont szinte biztosan nem a végleges lezárást jelenti, hanem csak egy újabb fejezetet nyitnak a felek.
Címlapkép forrása: Amir Levy/Getty Images
