A távoli galaxisból érkező fényjelenséget az északi égbolton 2021 márciusában fedezték fel a kaliforniai Palomar Obszervatóriumban. A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy a jelenséget egy szupernóva robbanás, vagy egy szupermasszív fekete lyuk által generált aktív galaxismag okozza. A fények rendszeres ismétlődése és egyedi spektrális mintázata miatt azonban ezeket a magyarázatokat kizárták.
Lorena Hernández-García, a chilei Millennium Asztrofizikai Intézet (MAS) tudósa és a kutatás vezetője a Space.com-nak nyilatkozva kiemelte, mennyire egyedülálló felfedezésről van szó:
Ez teljesen más, mint bármi, amit eddig láttam.
A szakember azt is hozzátette, hogy korábban nem volt lehetőség ehhez hasonló jelenségek megfigyelésére.
Az Astronomy & Astrophysics csillagászati szaklapban publikált tanulmányból kiderül kiderült, hogy a fénykitörések forrása a 2MASX J21240027+3409114 kódnevű galaxis középpontjában található, amely mintegy egymilliárd fényévnyire van a Földtől. A galaxisban két fekete lyuk kering egymás körül, nagyjából 16 milliárd kilométeres távolságban, az általuk generált fénykitöréseket pedig 2-3 havonta rögzítik a csillagászok.
A fény speciális spektrumából fakadóan a csillagászok arra következtetnek, hogy a két objektum egy hatalmas gázfelhőben helyezkedhet el, azonban a felhő természetét a nagy távolság miatt nem lehet pontosan megállapítani.
Ez összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a galaxis valószínűleg egy másik, szomszédos galaxissal olvad össze.
Hernández-García és csapata most további megfigyeléseket tervez, hogy megerősíthessék elméletüket, ugyanis a jelenlegi technológia korlátai miatt ilyen távoli gázfelhők megfigyelése rendkívül nehéz feladat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
