Mi történt a kanadai fiatallal?
A sajtóban november közepén kezdtek el cikkezni a Kanadai Közegészségügyi Hivatal bejelentései nyomán arról, hogy
egy madárinfluenza (H5N1) vírussal megfertőződött kanadai tinédzsert kritikus állapotban ápolnak egy vancuver-i kórházban.
A fiatal tünetei kezdetben nem különböztek nagyban az egyszerű megfázástól, amelyhez vörös szem is társult. Ezt követően azonban akut légzési distressz szindróma (ARDS) jelentkezett a páciensnél, amely már komoly vírusfertőzésről árulkodott. A CNN cikke szerint az ilyen állapotban lévő betegeknek rendszerint lélegeztetőgépes ellátásra van szükségük. A tinédzser kórházba szállítása után a szakemberek el is kezdték felderíteni a fertőzés forrását, azonban egyértelműen nem találták meg, hogy pontosan honnan terjedhetett át a tinédzser szervezetébe a H5N1 vírustörzs.
A madárinfluenzára háruló nagy médiafigyelem nem újkeletű: az újra fellángoló járvány közepette
az Egyesült Államokban eddig idén 53 emberi fertőzést azonosítottak, egy kivételével kizárólag állattartásban dolgozók körében.
A járvány terjedését az gyorsította fel igazán, hogy áprilistól kezdve tömegesen jelent meg nem csak a baromfi-állományokban, hanem a tejelő tehenek körében is. Utóbbi állatok felelősek az emberi fertőzések nagy hányadáért is.
Nyáron aztán sorra jöttek a figyelmeztetések a világ járványügyi szakembereitől, miszerint az egyre több embert megfertőző madárinfluenza akár egy következő világjárványt is előidézhet. Azt azonban fontos megjegyezni a vírussal kapcsolatosan, hogy
a regisztrált emberi esetek során nem állt fent az emberről emberre terjedés veszélye.
Abban az esetben, ha a vírusnak ki tud alakulni egy olyan törzse, amelyet már emberek is átadhatnak egymásnak, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint akár egy koronavírushoz hasonló kaliberű pandémia is kialakulhat, ráadásul magasabb halálozási rátával.
Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója július elején a Portfolio-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a tengerentúli madárinflunza-helyzet
nagyon jelentős járványügyi esemény, ezért figyelemmel kell kísérni.
Oroszi akkor elmondta, hogy ugyan az emberekre gyakorolt általános veszély mértéke alacsony, vannak magas kockázattal rendelkező csoportok az USA-ban, mint például, akik tejelő szarvasmarha-, vagy háziszárnyas-tenyésztéssel foglalkoznak. A legnagyobb veszély ugyanakkor a szakember szerint abban rejlik, hogy ezek a veszélyeztetett csoportok a legtöbb esetben éppen azok, akiket a hatóságok a legnehezebben tudnak megvédeni. Sokan közülük szkeptikusak az intézményi ellátórendszerrel szemben és nem mindig tartják be a hatóság iránymutatását.
Visszatérve a kanadai esethez, a fertőzéssel kapcsolatban sok még a kérdőjel. Az emberről való terjedést a kanadai fiatal esetében is kizárták, a szakemberek azonban még mindig nem tudják beazonosítani a fertőzés pontos forrását. A fiatal környezetében a vírust potenciálisan hordozó állatok sem voltak jelen, ezáltal a kutatók még mindig csak találgatnak a betegség eredetét illetően. A legaggasztóbb tény az esettel kapcsolatban, hogy a kórokozó génszekventálását követően a kutatók megállapították:
a fiatalt a H5N1 egy mutálódott változata fertőzhette meg, amely potenciálisan könnyebben terjedhet át emberekre.
A szakértők szerint még nem tartunk a világjárványnál, de fokozott figyelem szükséges
Ez semmiképpen sem a világjárvány első napja. Nincs jele emberről emberre terjedésnek, ami nagyon jó.
– mondta Scott Hensley, a Pennsylvania-i Egyetem mikrobiológus professzora a STAT, egészséggel foglalkozó szaklapnak adott interjújában, a Kanadában megfertőződött tinédzser esetéről.
A tudós a Bluesky közösségi platformon részletesen is kommentálta a hatóságok által közzétett adatokat, amelyben elmondta, hogy a mutáció „nem jó hír”, aminek hatására az orvosi szakmának nagyobb figyelmet kellene fordítania az esetre. A szakember elmondta, hogy a vizsgálatok során a vírus egyik génszakasza nem volt teljesen egyértelmű. Ennek oka lehet egy technikai probléma is a vizsgálati módszerben, de valószínűbb, hogy a mintában többféle vírustörzs keveredett. Bár nem tudni biztosan, mi történt, úgy tűnik, hogy a hemagglutinin nevű fehérje egyik fontos pontján tapasztalt eltérés lehet, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kanadában megbetegedett páciens sokkal súlyosabb tüneteket mutat, mint más korábbi eseteknél.
Hensley által idézett korábbi kutatások azonban rávilágítanak, hogy a H5N1 vírus génláncolatában
akár egyetlen apró módosulás is drámaian megváltoztathatja, hogy a kórokozó mennyire könnyen kapcsolódik emberi sejtekhez.
A Stat cikke szerint a virológusok között konszenzus van abban, hogy a H5N1 elváltozásai komoly kockázatot jelentenek a továbbiakban.
A Nature cikkében megszólaltatott virológus szakértők szerint a helyzet kapcsán ugyan van ok az aggodalomra, de nincs semmi ok a pánikra. A szakértők kiemelik, hogy még nem tudunk mindent a vírus terjedéséről: attól még, hogy a kórokozó könnyebben képes elszaporodni az emberi szervezetben, még nem bizonyos, hogy képes lehet emberről emberre is terjedni. A tudósok kiemelik, hogy a történelem során, eddig nem volt még bizonyított példa emberről emberre terjedésre a madárinfluenza esetében. 1997 óta eddig 900 emberi H5N1 fertőzést azonosítottak, amelyek közül majdnem az összes esetben közvetlen kapcsolatot találtak a beteg állatokkal.
Egyes elemzések szerint azonban aggasztó a vírussal kapcsolatban, hogy
potenciálisan jóval több emberi fertőzött lehet, mint amennyit valóban nyilvántartásba vesznek.
A Science magazinnak nyilatkozó Caitlin Rivers, a John Hopkins Egyetem járványügyi szakembere szerint, mivel az Egyesült Államokban több tucat államban jelen van a madárinfluenza vírus, az idén jelentett eseteknél potenciálisan jóval többen betegedhettek már meg. A cikk szerint a vírus valószínűleg tavaly ősszel jelent meg az amerikai szarvasmarha-állományban, de ott márciusig nem mutatták ki, az emberi tesztek száma pedig egészen kevés volt.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az óvintézkedések és rendszeres tesztek fontosak ahhoz, hogy a vírus mutációit szoros figyelemmel lehessen követni. Minden új emberi fertőzéssel megvan az esély arra, hogy egy emberek között is terjedő vírustörzs alakuljon ki, amely nagy eséllyel robbanthatna ki egy új világjárványt.
Az kutatók és az országok már készülnek, biztos, ami biztos
A már idézett Nature elemzés kiemeli, hogy a kutatók már elkezdtek új, madárinfluenza ellen hatékony vakcinákkal kísérletezni, valamint számos ország kezdett bele a vakcinakészletek felhalmozásába, egy esetleges járványhelyzetre készülve. Lévén, hogy a madárinfluenza vírusok már régóta jelen vannak a világban, már rendelkezésre áll oltóanyag korábbról is. Annak ellenére, hogy az influenzavírusok könnyedén adaptálódnak a körülményekhez – és a kanadai esetből kiindulva emberre veszélyes mutációkra is képesek – az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a 2000-es években kifejlesztett vakcinák hatékonyak lehetnek a most jelenlévő vírustörzsekkel szemben is.
A nagy gyógyszergyártó vállalatok, mint például
a Moderna és a Pfizer, dolgoznak már a Covid-járvány során hatékonyan alkalmazott mRNS alapú vakcinákon is a madárinfluenza ellen.
Az eddigi kutatások alapján ezzel az új technológiával készített oltóanyagok hatékonyan vehetik fel a versenyt a H5N1 vírussal, abban az esetben, ha az gyorsan mutálódni kezdene.
A kutatóorvosokon túl a világ országai is készülnek már, hogy egy esetleges H5N1 járvány ne érje felkészületlenül a lakosságot. Idén például az Európai Unió 15 országának több, mint 40 millió adag megelőző vakcinát biztosított, amelyet a fertőzésnek leginkább kitettek, az állattenyésztéssel foglalkozók kaphatnak meg elsőként. Nem sokkal később Finnország el is kezdte beoltani a leginkább veszélyeztetett állampolgárait.
Paul Griffin, a Queensland-i Egyetem mikrobiológia professzora szerint egy esetleges új járvány már közel sem érné olyan felkészületlenül az emberiséget, mint a 2019-ben berobbanó Covid idején. Nem csak a modernkori világjárványok természetéről tudhattunk meg azóta sokkal többet, hanem az új gyógyszer-technológiák a hatékonyabb védekezést is lehetővé teszik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
