Trump miatt csapott össze a lengyel kormány és ellenzéke
A lengyel parlamentben, a Szejmben a Donald Trump amerikai elnökké választása utáni első ülésen a legnagyobb ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői állva éltették a megválasztott elnököt. „Donald Trump, Donald Trump!” – harsogták a képviselők, egyikük MAGA-sapkában.
Polski Sejm składa gratulacje Prezydentowi - niestety bez rządzącej Koalicji 13 grudnia. Zero klasy. Wasz koniec nastąpi szybciej niż się wielu wydaje. @realDonaldTrump
— Adam (Andruszkiewicz) November 6, 2024
Poland's opposition PiS party chanted Donald Trump's name in parliament after news of his victory.Ahead of the election, the head of the PiS caucus called on PM - who recently said Trump has a @donaldtusk
— Notes (from) November 6, 2024
A tavaly októberi választások után – 8 év kormányzás után – ellenzékbe szorult PiS számára megnyugtató volt az amerikai elnökválasztás kimenetele, ugyanis a párt és különösen a párt által jelölt köztársasági elnök, Andrzej Duda jó kapcsolatokat ápol Trumppal és a Trump-stábbal. Eközben a kormánypártoknak nem kifejezetten jó a viszonya a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Tusk miniszterelnök például az elmúlt hónapokban többször is kritizálta őt: „oroszbarátnak” nevezte, és azt mondta, megválasztása hátrányos lenne Lengyelország biztonsága szempontjából. A választások után azonban már igyekezett szépíteni, és rögtön gratulált Trumpnak, a két ország közötti jó együttműködésre számítva.
A PiS azonban előszeretettel dörgöli Tusk orra alá korábbi kijelentéseit, sőt, Mariusz Błaszczak PiS-képviselő, volt védelmi miniszter egészen odáig merészkedett, hogy az elnökválasztás előtt azt mondta, ha Trump győz, Tusknak le kellene mondania, mert vele nem biztosított Lengyelország jó kapcsolata első számú szövetségesével, az Egyesült Államokkal. A lengyel miniszterelnök erre azzal vágott vissza, hogy Błaszczak Lengyelország szuverenitását kérdőjelezi meg:
Błaszczak a legkevésbé szuverén kijelentést tette, azt sugallva, hogy a más országokban zajló események döntik el, ki kormányoz Lengyelországban. Hogy ki kormányoz Lengyelországban, azt a lengyel választók döntik el.
A volt védelmi miniszter kijelentését még a PiS elnöke, Jarosław Kaczyński is „túl radikálisnak” nevezte, megerősítve, hogy Tusknak természetesen nem kell lemondani Trump győzelme miatt.
A PiS komoly támadási pontnak tartja Radosław Sikorski külügyminisztert is, akinek a felesége, Anne Applebaum amerikai történész még az elnökválasztás előtt azt írta Trumpról, „úgy beszél, mint Hitler, Sztálin és Mussolini”. Sikorski ráadásul a vezető kormányerő, a Polgári Koalíció (KO) egyik jelöltje a jövő évben esedékes államfőválasztásra, így ha megnyeri a november végi pártbeli előválasztást, majd májusban az elnökválasztást, a Trump-kritikus amerikai történész lengyel first lady lesz. Ez persze most még csak lehetőség, de a PiS szerint a Tusk-kormány Sikorski miatt sem lesz képes arra, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki a januárban hivatalba lépő új amerikai adminisztrációval.
Andrzej Duda köztársasági elnök – aki már áprilisban is találkozott az akkor még hivatalosan nem is elnökjelölt Trumppal – a mostani elnökválasztás után az elsők között gratulált a megválasztott elnöknek, a lengyel függetlenség napján, november 11-én telefonon is tárgyalt vele, és azt tervezi, hogy még január 20-i beiktatása előtt Amerikába utazik, hogy találkozzon vele.
Mire számíthat Lengyelország Trump megválasztásával?
Duda egy nyilatkozatában azt mondta, a jelenlegi helyzetben vágyálom, hogy Európa biztosítani tudja saját biztonságát az Egyesült Államok nélkül. Miközben Donald Trump korábbi nyilatkozatai alapján pont arra készül, hogy csökkentse az amerikaiak európai jelenlétét, az ukrajnai háború végére pedig mihamarabb pontot tegyen. Lengyelország viszont az egyik „leghéjább” ország Ukrajna támogatását illetően, GDP-arányosan és abszolút értékben is az egyik legtöbb pénzt költi az oroszokkal harcoló ország megsegítésére. Lengyelországban történelmi okokból nagy az oroszellenesség, és ebben nincs érdemi különbség a kormánypártok és a PiS között – ahogy abban sem, hogy az Egyesült Államokat tartják az ország első számú szövetségesének.
Ebből a szempontból Donald Tusk aggodalmai Donald Trumppal szemben jogosabbnak tűnnek, mint a PiS Trump-rajongása.
Egy név nélkül nyilatkozó vezető PiS-politikus meg is jegyezte, reméli, nem fogják megbánni Trump ilyen lelkes támogatását. Megjegyezte, a megválasztott elnök kiszámíthatatlan, Lengyelországnak pedig mint frontvonalban lévő országnak mindig észben kell tartania a legrosszabb forgatókönyvet is. Ha Trump drasztikusan megvonná Ukrajna támogatását, ami nagyobb orosz sikereket hozna, az jelentősen rontaná Trump népszerűségét a lengyelek körében, és ez valószínűleg a Trump-barát PiS támogatottságában is megmutatkozna. Duda szerint viszont Trump nem fogja ejteni Ukrajnát, jelenleg adatokat és információkat gyűjt a helyzetről.
Amennyiben az Egyesült Államok valóban csökkentené európai jelenlétét, Lengyelország az európai biztonsági felépítményben és Ukrajna támogatásában is még jelentősebb szereplővé válna.
Németországban megbukott a kormány, február 23-án előrehozott választások jönnek, Emmanuel Macron francia elnök a tavalyi európai parlamenti, majd francia nemzetgyűlési választások után meggyengült, ami szintén felértékeli Lengyelország szerepét.
Rafał Trzaskowski varsói polgármester, aki Sikorski mellett a vezető kormányerő másik államfőjelölt-aspiránsa, egy poznani nagygyűlésen egyenesen azt mondta,
Lengyelország az Európai Unió politikai vezetője lehet.
Ez persze politikusi túlzásnak tekinthető, de tény, hogy katonai téren Lengyelország európai nagyhatalommá vált: idén már GDP-jének több mint 4 százalékát költi védelmi kiadásokra, 2025-re pedig 4,7 százalékot tervez. Ezzel GDP-arányosan a NATO-ban Lengyelország költi a legtöbbet a hadseregére. Ha valami, ez biztosan megdobogtatja Trump szívét is, aki rendszeresen azért bírálja az európai országokat, mert a GDP-arányos védelmi kiadásaik a 2 százalékot sem érik el, és Amerikától várják, hogy megvédje őket. Nem meglepő, hogy a megválasztott amerikai elnök Lengyelországot nem szokta bírálni, sőt maga is hangsúlyozza a két ország jó kapcsolatát.
Bár Tusk és Duda rendszeresen támadják egymást, mindketten bírálták Olaf Scholz kancellárt, amiért pénteken telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Az Ukrajna elleni nagyszabású hétvégi orosz rakéta- és dróntámadás után Tusk azt írta:
Putyint senki sem fogja megállítani telefonhívásokkal. A tegnap esti támadás, amely az egyik legnagyobb volt ebben a háborúban, bebizonyította, hogy a telefonos diplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat valódi támogatását Ukrajna számára.
Duda szerint pedig a telefonhívással a német kancellár még azelőtt akar fegyverszünetet elérni Ukrajnában, hogy Trump hivatalba lép.
Ebből is látszik, hogy bár árnyalatok bőven vannak a lengyel kormány és a PiS külpolitikájában, a belpolitikában pedig lényegében hideg polgárháborút folytatnak, a lengyel külpolitikai prioritásokat mindketten hasonlóan látják.
Címlapkép: Díszsortüzet adnak ke ágyúkból az ismeretlen katona sírjánál tartott állami megemlékezésen a varsói Pilsudski téren a lengyel függetlenség napján, 2024. november 11-én.MTI/EPA6PAP/Pawel Supernak
