Lépéseket jelentett be a honvédelmi miniszter
Minden eshetőségre felkészülve elrendeltem az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az északkeleti országrészbe történő telepítését - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az orosz-ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb.
A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett
- mondta a honvédelmi miniszter.
"Megkapták az ukránok a nyugati engedélyeket, hogy mélyen Oroszország területét támadhassák. Az oroszok ezért válaszcsapást helyeztek kilátásba, és elfogadtak egy új nukleáris doktrínát" - emlékeztetett a tárcavezető.
A honvédelmi miniszter ennek következtében rendelte el a légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az északkeleti országrészbe történő telepítését.
Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk növelni a légtérellenőrzés terén az észlelés pontosságát, és lerövidíthetjük a reagáláshoz szükséges időt
- mondta a honvédelmi miniszter.
Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak. "Minden erőnkkel, minden eszközünkkel védjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát!" - mondta a miniszter.
Ülést tartott a Védelmi Tanács
Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel összehívta a Védelmi Tanács ülését, miután szerinte „a háború a legveszélyesebb szakaszába lépett”. A miniszterelnök elmondta, hogy
a háború elkövetkező két hónapja különösen veszélyes időszak lesz Európa számára.
A Védelmi Tanács a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó.
A Védelmi Tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó.
A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.
Miért fokozódott a feszültség?
Az eszkaláció esélye azután nőtt meg, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta nagy hatótávolságú fegyverek orosz területek elleni bevetését.
Az ukrán fegyveres erők Washington döntésére válaszul már be is vetettek közepes hatótávolságú ATACMS ballisztikus rakétákat orosz területek ellen.
Az oroszok válaszképpen módosították azoknak a fenyegetéseknek a listáját, amelyekre Moszkva akár nukleáris csapással is válaszolhat. Kiemelt például, hogy az ilyen típusú elrettentést akkor is használhatja az orosz vezetés, ha egy nukleáris hatalom által támogatott, nem nukleáris állam által elkövetett támadást követ el, ez közös agressziónak minősül.
A szuverenitás megsértésére vonatkozó súlyosbítás akkor is érvényes, ha hagyományos fegyverrendszerről van szó. Ilyen lehet akár egy Fehéroroszország elleni támadás vagy az orosz határt átlépő, tömeges rakéta- és légicsapás, beleértve a drónokat is.
Fontos módosítás az is, hogy egy katonai koalícióhoz tartozó állam agresszióját Moszkva innentől az egész koalíció agressziójának tekinti.
Az elemzők szerint nem vetnek be taktikai atomfegyvert
A Teneo globális tanácsadó értékelésében kiemelte, Oroszország nukleáris doktrínájának módosítása lehetővé teszi a nukleáris fegyverek használatát „nem nukleáris államok agressziója” esetén is, ha azt nukleáris hatalom támogatja. Bár ez a módosítás látszólag növeli az atomfegyverek bevetésének kockázatát, valószínűtlen, hogy Putyin ilyen eszközhöz folyamodna.
Egy taktikai nukleáris csapás túl nagy geopolitikai kockázatot jelentene, például Kína támogatásának elvesztését vagy a NATO beavatkozását eredményezhetné
Az amerikai lépés miatt a nukleáris fenyegetéseken túl Oroszország valószínűleg fokozza a légicsapásokat és kritikus ukrán infrastruktúrákat céloz meg. Ugyanakkor a Nyugat ellen irányuló hibrid hadviselés is erősödhet - emelte ki a Teneo.
Értékelésük szerint Ukrajna hosszú hatótávolságú fegyverekkel való támogatása kulcsfontosságú szerepet játszik Kijev védekezőképességének fenntartásában, ugyanakkor a Nyugat számára folyamatos egyensúlyozást jelent.
A nagy hatótávolságú eszközök jelentős új képességekkel ruházzák fel az ukrán erőket, amelyek potenciálisan lelassíthatják Oroszország szárazföldi offenzíváját, lehetővé teszik a légitámadások gyors megtorlását, és javítják Ukrajna jövőbeli tárgyalási pozícióját. A konkrét hatás több tényezőtől függ, többek között a rakéták alkalmazásának korlátozásától, a rendelkezésre álló rakétakészlettől és az ukrán fél stratégiai döntéseitől.
A nagy hatótávolságú fegyverek azonban valószínűleg nem fogják megváltoztatni a frontvonalakon az általános katonai egyensúlyt a Teneo szerint, amely fokozatosan Oroszország javára billen.
Összességében úgy látják, hogy az új fegyverek lehetőséget kínálnak Ukrajnának, hogy lassítsa az orosz előrenyomulást és javítsa a jövőbeni tárgyalási pozícióját. Azonban az erőviszonyok alapvető megváltoztatása továbbra is távoli célnak tűnik, míg Moszkva retorikai és katonai válaszai újabb kihívásokat hozhatnak a konfliktus eszkalációjában. A taktikai atomfegyver bevetése azonban a Teneo szerint Putyin számára valószínűleg több kockázattal járna, mint haszonnal.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás