A német haderő, vagyis a Bundeswehr elkezdett előkészülni egy nagyszabású háborúra, amely közvetlenül érintheti Németországot is. Az 1000 oldalas elfogadott dokumentum a „Németország hadműveleti terv” nevet viseli, a részletei titkosak. Néhány információ viszont ismert a tartalmából: felsorolják a különösen védett épületeket és infrastrukturális elemeket, lépésről lépésre vázolják fel a szükséges védelmi lépéseket, valamint egy esetleges orosz manőverre adott elrettentő válasz lehetőségével is számolnak. Berlin úgy látja, hogy az európai hatalom egy fontos katonai csomóponttá válhatna egy kiterjedt háború esetén és katonák tízezrei indulhatnának innen kelet felé, számukra biztosítani kellene a logisztikát is.
A Bundeswehr erősen koncentrál a német vállalatok szerepére is, Hamburgban már elkezdték a konkrét lépések megvalósítására felhívni a cégek figyelmét.
Minden száz alkalmazottra képezzenek ki legalább öt olyan további teherautósofőrt, akire nincs szükségük
– javasolta Jörn Plischke alezredes a helyi kereskedelmi kamarában tartott rendezvényen. Azzal indokolta a tervet, mivel szerinte jelenleg az országban a teherautók többségét kelet-európaiak vezetik, akik eltűnhetnek az ágazatból, ha az ukrajnai konfliktus kiterjed. Kiemelten kezelt témakör az önellátás, amely az energetikára, az iparra és a mezőgazdaságra is vonatkozik. A FAZ információi szerint a hamburgihoz hasonló tájékoztatók országszerte megindultak.
Plischke egy sor súlyos lehetséges következményre hívta fel a figyelmet, nem zárta ki a kémkedési kísérleteket, kibertámadásokat, szabotázst, merényleteket, kémkedéseket, és gyanús drónos megfigyeléseket az országban. Az alezredes hozzátette, hogy Moszkva már szintén arra készül, hogy a következő néhány évben kiterjessze a háborút, ezért nincs vesztegetni való idő:
Négy-öt éven belül Oroszország hajlandó és képes lesz nyugatabbra is támadni
– jelentette ki. Hozzátette, hogy a fegyverkezés üzemén is gyorsítani kell, mivel Berlin jelentősen le van maradva Moszkvához képest.
Az elmondások szerint a Bundeswehr szeretné, ha a német lakosság tisztában lenne azzal, hogy milyen veszélyek fenyegetik őket:
Mit teszünk, ha az Elbát lezárják és a vasúthálózatot támadás éri? Mit teszünk, ha a Rewe és az Aldi nem tud kinyitni, mert nincs áram, az utakon katonai oszlopok közlekednek, és a csapból már nem folyik víz?
– tette fel a kérdéseket egy másik rendezvényen a haderő tisztje. Szeretnék elérni, hogy az ország katonai és polgári szempontból is felkészült legyen a drámai forgatókönyvekre. Plitschke szerint a politika eddig jól reagál, nyitottnak mutatkozik arra, hogy a polgári lakosságot is felkészítsék a háborús körülményekre, mivel ezzel ellenállóbbá válik a német gazdaság is.
A FAZ riportja szerint már az első közös polgári-katonai gyakorlatokat is elkezdték, ekkor a kikötő épületeinek védelmét gyakorolták a kémkedés elhárítása és a szabotázsakciók elleni felkészülés jegyében. Az első műveletet hamarosan újabbak fogják követni, az ezeken szerzett tapasztalatokat pedig be fogják építeni a „Németország hadműveleti tervbe”. Ez egyben azt jelenti, hogy a dokumentum még korántsem teljes, a Bundeswehr „élő”-nek nevezi, mivel a tanulságokból folyamatosan kerülhetnek bele információk.
Berlin nem zárja ki, hogy szigorú szabályokat vessen ki a vállalatokra, amennyiben a helyzet drámaira fordulna. Ebben némi tapasztalatot adott az ukrajnai háború kezdeti időszaka, amikor hirtelen energiaellátási nehézségek jelentkeztek Németországban. A következtetéseket levonták, és ennél sokkal több szektornál is a rugalmasságot, a reakcióképességet és a válságállóságot szeretné elérni.
Ha a súlyos veszélyek elhárítása érdekében feltétlenül szükséges lenne, a szabályozás akár azt is lehetővé tenné, hogy az egész gazdaságot tervgazdasággá alakítsa át az állam
– írta néhány hete Bertram Brossardt, a bajor gazdasági szövetség ügyvezető igazgatója erről. Hozzáfűzte viszont, hogy a legfontosabb, hogy legyen egy könnyen alakítható terv, amely képes alkalmazkodni a realitásokhoz.
Címlapkép forrása: Robert Michael/picture alliance via Getty Images
