Két év után volt újra beszélgetés Scholz és Putyin között
November 15-én egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök; a beszélgetést Berlin kezdeményezte. Hasonló tárgyalásra 2022. december 2-án került sor utoljára, a két vezető utolsó személyes találkozója pedig még az ukrajnai háború kirobbanása előtt, 2022. február 15-én volt Moszkvában. (Putyin akkor, 9 nappal a teljeskörű invázió elindulása előtt azt mondta, nem akar háborút.)
Scholz X-oldalán a beszélgetésről azt írta:
Telefonbeszélgetést folytattam Putyin elnökkel, és felszólítottam, hogy fejezze be a támadó háborút Ukrajna ellen, és vonja vissza csapatait. Oroszországnak hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy tárgyaljon Ukrajnával – egy igazságos és tartós béke céljából.
I spoke to President Putin on the phone and called on him to end the Russian war of aggression against Ukraine and to withdraw his troops. Russia must show willingness to negotiate with Ukraine - with the aim of achieving a just and lasting peace. pic.twitter.com/zsfdgfeOfN
— Bundeskanzler (Olaf) November 15, 2024
Kormányzati körökből származó német lapértesülések szerint a beszélgetésen a következők hangzottak el:
- A kancellár elítélte az ukrán civil infrastruktúra elleni légitámadásokat.
- Hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonák Oroszországba telepítése Ukrajna elleni harci feladatokra a konfliktus súlyos eszkalációjával és kiterjesztésével jár.
- Scholz azt mondta Putyinnak, hogy Oroszországnak egyetlen háborús célját sem sikerült elérnie.
- A kancellár aláhúzta, hogy Németország amíg csak lehet, támogatja Ukrajnát.
A Kreml a beszélgetésről a következőket közölte:
- Putyin kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó esetleges megállapodásoknak figyelembe kell venniük az orosz biztonsági érdekeket, az „új területi realitásokon” kell alapulniuk, és foglalkozniuk kell a konfliktus kiváltó okaival.
- Az orosz elnök azt mondta a német kancellárnak, hogy kész kölcsönösen előnyös energetikai együttműködésre, ha Berlinben van erre igény.
- Putyin elmondta, „példátlan leépülés” következett be a két ország közötti kapcsolatokban, amiért szerinte Németország „barátságtalan lépései” felelősek.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő később egy interjúban a beszélgetésről azt mondta:
Amennyire én tudom, ez egy meglehetősen üzleti jellegű, részletes és meglehetősen őszinte beszélgetés volt, amelyben a felek kifejtették álláspontjukat.
Olaf Scholz vasárnap a brazíliai G20-csúcsra indulva újra megszólalt a telefonbeszélgetésről, amely időközben belföldről és külföldről is több kritikát kapott. A kancellár azzal védte meg a Putyinnal való kapcsolatba lépést, hogy fontosnak tartotta eloszlatni azokat az esetleges tévképzeteket, melyek szerint a Nyugat felhagyna Ukrajna támogatásával. Emellett megjegyezte, hogy miután Donald Trump megválasztásával Washington és Moszkva között újraindulhat a legfelsőbb szintű kommunikáció,
nem lenne jó ötlet, ha az amerikai és az orosz elnök tárgyalásokat folytatna, és egy fontos európai ország vezetője nem tenné ezt meg ugyanígy.
Scholz ugyanakkor azt is elmondta, Putyin háborús elképzelései mit sem változtak.
A beszélgetés nagyon részletes volt, de hozzájárult annak felismeréséhez, hogy az orosz elnök háborús nézeteiben kevés változás történt – és ez nem jó hír
– fogalmazott a kancellár.
Belföldi és külföldi kritikák
Scholzot mind belföldről, mind külföldről érték kritikák a Putyinnal történt telefonbeszélgetés miatt. Németországban nemcsak az ellenzéki CDU/CSU, hanem még a kisebbik koalíciós párt, a Zöldek is bírálta a kétoldalú megbeszélést. Mindezt úgy, hogy a koalíció harmadik pártja, a liberális FDP alig két hete hagyta ott a koalíciót, február 23-án pedig előrehozott választások jönnek.
Robin Wagener, a Zöldek külpolitikusa szombaton azt mondta, Scholz soha nem volt olyan erőtlen, mint most, a koalíció felbomlása után. Putyin tisztában van ezzel a gyengeséggel, ezért dönthetett most úgy, hogy beszél a kancellárral. Wagener szerint felmerül a kérdés, hogy Scholz „békekancellárként” akar nekifutni a választásoknak, amely aztán azzal fenyeget, hogy ugyanolyan tartalmatlanná válik, mint egykor „klímakancellárként” folytatott választási kampánya.
Az előrehozott választások megnyerésére legesélyesebb és az SPD-éénél támogatóbb Ukrajna-politikát követelő CDU külpolitikusa, Jürgen Hardt azzal vádolta Scholzot, hogy a telefonhívással propagandasikerhez segítette Putyint. Johann Wadephul CDU-s Bundestag-képviselő szerint a beszélgetésre kizárólag belpolitikai okokból került sor, és a kancellárt jobban érdekli a PR, mint Ukrajna védelme.
Külföldről a legélesebb kritika nem meglepő módon Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől jött. Zelenszkijt Scholz előre tájékoztatta a beszélgetést tényéről, az ukrán elnök pedig arra kérte, ne beszéljen Putyinnal. Miután azonban megtörtént a beszélgetés, Zelenszkij az X-en a következőt posztolta:
Scholz hívása a véleményem szerint kinyitja Pandora szelencéjét. Most már lehetnek más beszélgetések és telefonhívások is. Csak szavak és szavak. És ez pontosan az, amire Putyin régóta törekszik. Számára döntő fontosságú, hogy gyengítse elszigeteltségét, valamint Oroszország elszigeteltségét, és hogy pusztán tárgyalásokat folytasson, amelyek nem vezetnek sehová. Évtizedek óta ezt csinálja.
Chancellor Scholz told me that he planned to call Putin. His call, in my opinion, opens Pandora's Box. There may now be other conversations and phone calls. Just a lot of words. And this is exactly what Putin has long sought. It is critical for him to weaken his isolation, as pic.twitter.com/zcTydmnxsM
— Volodymyr (Zelenskyy) November 15, 2024
Zelenszkij szerint Scholz hívása lehetővé tette Oroszország számára, hogy elkerülje, hogy változtasson a politikáján. Az ukrán elnök kijelentette, nem akarnak „Minszk 3”-at, valódi békére van szükségük. Zelenszkij ezzel a „Minszk 1” és „Minszk 2” nevet viselő egyezményekre utalt, melyeket Oroszország és Ukrajna német és francia közvetítéssel hozott össze a „donbaszi polgárháború” kirobbantását követően, melyek rendelkezéseit azonban egyik fél sem tartotta be.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök két alkalommal is reagált a telefonbeszélgetésre. Pénteken, közvetlenül a beszélgetés után még ezt írta ki az X-re:
Most kaptam egy hívást Scholz kancellártól, aki beszámolt nekem a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről. Elégedetten hallottam, hogy nemcsak elítélte az orosz agressziót, hanem megismételte a lengyel álláspontot is: „Ukrajnáról semmi Ukrajna nélkül”.
I have just received a call from Chancellor Scholz who gave me an account of his talk with V.Putin. I was satisfied to hear that he not only condemned the Russian aggression, but he also reiterated the Polish position: Nothing about Ukraine without Ukraine. {:url}
— Donald (Tusk) November 15, 2024
Vasárnap azonban, az Ukrajnát érő nagyszabású orosz rakéta- és dróncsapás után viszont már ezt írta:
Putyint senki sem fogja megállítani telefonhívásokkal. A tegnap esti támadás, amely az egyik legnagyobb volt ebben a háborúban, bebizonyította, hogy a telefonos diplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat valódi támogatását Ukrajna számára. A következő hetek döntőek lesznek, nemcsak a háború, hanem a jövőnk szempontjából is.
Az üzenet kritikájának célpontja név nélkül is Olaf Scholz volt.
No-one will stop Putin with phone calls. The attack last night, one of the biggest in this war, has proved that telephone diplomacy cannot replace real support from the whole West for Ukraine. The next weeks will be decisive, not only for the war itself, but also for our future. {:url}
— Donald (Tusk) November 17, 2024
Emmanuel Macron francia elnököt a kancellár állítólag előre tájékoztatta a beszélgetésről, utólag azonban nem akarta azt kommentálni. Macron azt mondta, Putyin nem akar békét és nincs kész tárgyalni, Franciaország viszont továbbra is támogatni fogja Ukrajnát. Megjegyezte, Kijev szövetségeseinek egységesnek kell maradniuk, és egy valódi békére kell törekedniük, amely nem megadást jelent Ukrajna számára. A környezetéből származó információk szerint a francia államfő nem készül beszélni Putyinnal.
Kinek jött jól a hívás?
Olaf Scholz már október óta tervezte, hogy kapcsolatba lépjen Putyinnal. Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter október 11-én azt mondta, Putyin nem akar telefonon beszélni Scholzcal. Három nappal később a Kreml tagadta ezt, mondván, hozzájuk nem érkezett megkeresés Scholz részéről, hogy tárgyaljanak, de Putyin kész minden megbeszélésre.
A felek tehát egymásnak ellentmondó állításokat tettek, és természetesen nem tudhatjuk, valójában mi zajlott a színfalak mögött. Ugyanakkor nem tűnik nagyon elrugaszkodott feltételezésnek, hogy az orosz elnök az amerikai elnökválasztás előtt nem tartott időszerűnek egy megbeszélést a német kancellárral. Mostanra azonban két fontos változás beállt októberhez képest:
- Donald Trumpot megválasztották amerikai elnöknek.
- Felbomlott a német kormánykoalíció, előrehozott választások jönnek, Scholz meggyengült.
Putyin számára ebben a helyzetben jól jöhet egy ilyen beszélgetés, mivel:
- Az Ukrajnában 24 óra alatt békét ígérő Trump megválasztása után jelezheti, hogy készen áll beszélgetni nyugati vezetőkkel.
- A telefonbeszélgetéssel mutathatja, hogy a Nyugattal szemben sem elszigetelt.
- A meggyengült Scholzcal gyakorlatilag tét nélkül beszélhet, hiszen várhatóan nem sokáig marad már az európai politikai élvonalában.
Scholz számára külpolitikailag kockázatos volt egy ilyen tárgyalás, hiszen ezzel lényegében megbontotta azt a hallgatólagos megegyezést a Nyugaton, hogy Putyinnal nincs miről tárgyalni.
Ilyen „kibeszélésre” korábban csak a katonailag semleges Ausztria, illetve Magyarország élén Orbán Viktor részéről volt példa. (A magyar miniszterelnök júliusi moszkvai útját Scholz direkt módon nem ítélte el, bár megjegyezte, Orbán Viktor magyar kormányfőként utazott oda, az EU-t Charles Michel képviseli.) Másfelől azonban épp Donald Trump megválasztása ösztönözheti arra az európai vezetőket, hogy ők is elkezdjenek Putyinnal beszélni, ahogy ezt a megválasztott amerikai elnök ígérte. Mindenesetre Zelenszkijét leszámítva igazán erős külföldi kritika nem érte Scholzot a hívásért.
A német kancellár számára belpolitikailag megérheti a Putyinnal való kapcsolatba lépés. Scholz ugyan csak december 16-án áll a Bundestagban bizalmi szavazás elé, de a választási kampány gyakorlatilag már elkezdődött. Múlt szerdán a Bundestagban Scholz összecsapott a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzcel, és kijelentette, a maga kancellársága is hozzájárult ahhoz, hogy nem történt eszkaláció az orosz–ukrán háborúban. Ismételten kijelentette, nem hajlandó Taurus rakétákat küldeni Ukrajnának, szemben Merzcel, aki viszont azt mondta néhány nappal ezelőtt egy interjúban, hogy hatalomra kerülése esetén 24 órás ultimátumot adna Putyinnak, és ha nem fejezi be a háborút, megadná az engedélyt Kijevnek mélységi támadásokra Oroszország területén, majd megkezdené a Taurusok leszállítását. (Hétfőn már a kisebbik koalíciós partner Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck is jelezte, hogy hajlandó lenne Taurusokat küldeni Ukrajnának.)
Scholz tehát most a béke zászlóvivőjeként próbál megjelenni Németországban, szembeállítva magát a „héja” Merzcel, és részben megpróbálva kifogni a szelet a Moszkvával való megegyezést követelő szélsőjobboldali AfD, illetve szélsőbaloldali BSW vitorlájából.
A pénteki telefonbeszélgetés tehát Putyin és Scholz szempontjából is hasznos lehet. Kérdés persze, lesz-e folytatás, akár Putyin és Scholz, akár Putyin és más európai vezető részéről. Mindenesetre a két vezető megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.
Címlapkép forrása: Paul Hanna/Bloomberg via Getty Images
