Biztos sokan emlékeznek még Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú beszédére, melyet három nappal azelőtt tartott, hogy megindult volna az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió. Az orosz politikus ekkor többször is azt állította, hogy a NATO folyamatosan tolja a fegyvereket Ukrajnába, ez pedig komoly biztonsági veszélyt jelent Oroszország számára. Kiemelt egy szerinte kifejezetten veszélyes fegyverrendszert is, a szovjet gyártmányú, 2022-re már igencsak elavultnak számító ballisztikus rakétarendszert is, az OTR-21 Tocskát.
Az igazság ezzel szemben az, hogy az ukrán haderő – bár kitupírozott szovjet eszközök széles arzenáljával valóban rendelkezett -, modern, ütőképes, Oroszország számára valódi fenyegetést jelentő támadófegyvereket egyáltalán nem kapott a NATO-tól az orosz invázió előtt. A nyugati segítség a háború előtt szinte teljes egészében kimerült régi Humvee terepjárókban, páncéltörő rakétákban és radarrendszerekben; emlékezetes, hogy még a háború első hetei során is több nyugati ország (pl. Németország) vonakodott bármilyen fegyvert küldeni a megtámadott országnak.
2024 végére eljutottunk oda, hogy az ukrán haderő még mindig harcol, a frontvonalon pedig olyan technikai eszközöket láthatunk, melyek Ukrajnának való átadása teljes mértékben elképzelhetetlen lett volna a háború előtt. Leopard 2A6-os harckocsik, Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok, Storm Shadow cirkálórakéták, sőt, nemrég megérkeztek az első F-16-os vadászbombázók is.
A sorból kiemelkedik egy olyan fegyver, melyért Ukrajna majdnem két éven át lobbizott, ez az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakéta.
Az Amerikai Egyesült Államok azért nem akarta odaadni Kijevnek ezt az eszközt, mert épp Putyin Tocskákkal kapcsolatos figyelmeztetése miatt komoly eszkalációs kockázatnak tartották: sokáig Joe Biden elnök személyesen blokkolta a transzfert a Pentagonnál. Valamikor idén tavasszal változott a széljárás: az első ATACMS-rakéták amerikai sajtóhírek szerint nagyjából április magasságában meg is jelentek Ukrajnában, de egészen tegnapig nem lőhettek vele az ukránok Oroszország nemzetközileg elismert területeire.
Észak-Korea nyílt háborús beavatkozása miatt a Biden-kormány most mégis úgy döntött, hogy ki lehet lőni az ATACMS-rakétákat Oroszoszágra, ma hajnalban pedig meg is indult a támadás Brjanszk megye ellen.
WATCH️Ukraine has conducted its first strike on Russias Bryansk border region using ATACMS missiles with U.S. approval. https://t.co/9mu42ZO8xX
— Open (Source) November 19, 2024
De mi is az az ATACMS? Az MGM-140 ATACMS (Army Tactical Missile System – Katonai Harcászati Rakétarendszer) egy nagy hatótávolságú, nagy rombolóerejű fegyver, melynek különlegessége, hogy a szuperszonikus sebességgel kilőtt rakéta nem csupán pontos, de képes a röppálya módosítására is kilövés után, így elfogása nehéz az archaikus légvédelmi rendszerek számára.
ATACMS missiles for Ukraine are not out of the question, Zelenskyy said after the call with Biden on Monday. So what are ATACMS missiles and why are they a game-changer? pic.twitter.com/ASUC4hk9ow
— UNITED24 (Media) April 24, 2024
Fő tulajdonságai a következők:
- Az ATACMS egy szárazföldi indítású, mobil rakétarendszer, teljesen kompatibilis az eddig leszállított, amerikai gyártmányú M142 HIMAS és M270 MLRS / MARS rakéta-sorozatvetőkkel. Vagyis mobil platformról lehet indítani, ami azért nagy előny, mert az indítójármű a legtöbb esetben már árkon-bokron túl lesz, mire az oroszok egyáltalán észlelik, hogy ellenséges rakétaindítás történt.
- A rakéta hatótávolsága 300 kilométer. Ez azt jelenti, hogy túllövi az összes ukrán és a számos orosz tüzérségi rendszert, az ukrán arzenálban egyedül a brit / francia Storm Shadow / SCALP légi indítású cirkálórakéta lőtávolsága múlja ezt felül. Vagyis, az ukrán hadsereg támadni tudja akár Donyeck város térségét a Dnyeperen túlról, lőni tudja a Krímet Odessza térségéből, vagy, ahogy láthatjuk, lőni tudja Oroszország határ menti megyéit biztos távolságból.
- A rakéta egy 214-591 kilogramm tömegű robbanófejet hordoz, van ráadásul kazettás változata is. Nem tudni, az ukrán hadsereg pontosan melyik altípust kapta meg, de a gyári weboldalon feltüntetett 230 kilogrammos robbanófej is képes összedönteni egy parancsnoki épületet, felégetni egy légvédelmi rendszert vagy megrongálni egy repülőteret.
- Eleinte az ATACMS-rakéták lelövése komoly gondot okozott az orosz légvédelmi rendszereknek. Ukrajna – demonstrálva a fegyver képességeit – egyik első támadása során egyből az orosz haderő egyik legmodernebb légvédelmi komplexumát, egy Sz-400-ast vett célba. A rakétakomplexumból szinte semmi nem maradt. A rakétát főleg azért nehéz elfogni, mert folyamatosan változtatja irányát repülés közben. Elvileg az orosz légvédelem valamennyit fejlődött a rakéták első bevetése óta, de a Brjanszk elleni támadás során legalább egy rakéta célba talált.
- Minden ezzel ellentétes híradás ellenére az ATACMS nem szerelhető fel nukleáris robbanófejjel és az sem igaz, hogy amerikai katonák jelenléte nélkül nem lehet elsütni a fegyvert.
Overnight, Ukrainian forces hit the Russian S-400 battery at Dzhankoi airbase in northern Crimea, reportedly with a pair of MGM-140 ATACMS tactical ballistic missiles.The battery suffered catastrophic damage. pic.twitter.com/BOm78QbHB0
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 17, 2024
Visszatérve ismét a Tocskákra: az ukrán katonák gyakran élnek a Lada-Mercedes összehasonlítással, amikor a régi, szovjet technikát jellemzik az új, NATO-fegyverekkel szemben, ez az OTR-21 Tocska és az ATACMS-rendszer esetében is abszolút megállja a helyét.
Mindettől függetlenül az ATACMS nem jelent olyan lényeges előrelépést az ukrán hadviselő képességben, mint amekkora feneket kerítenek a fegyver használatának Moszkvában.
Ennek indokai:
- Az ATACMS hatótávolsága 300 kilométer, Ukrajna rendelkezik ennél lényegesen nagyobb, 1000 kilométeres hatótávolságú drónokkal is.
- Más fegyverekhez hasonlóan az ATAMCS használata akkor kifejezetten hatékony, hogyha ez összfegyvernemi műveletekkel párosul. Kérdés, jelent-e bármilyen érdemi változást a frontvonalon látható műveletekre az, ha ezek a rakéták leszednek pár lőszerraktárat, parancsnoki központot, esetleg repülőteret, de az ukrán haderő ezt nem tudja megtámogatni érdemben például szárazföldi, légi képességgel.
- Az ukrán haderő limitált mennyiségű ATACMS-rakétával és indítóval rendelkezik.
Akkor mégis miért írta át most Oroszország a nukleáris doktrínáját? A válasz abban keresendő, hogy
a Kreml jó eséllyel kezdi megelégelni, hogy lassan nevetség tárgyát képezik Nyugaton a különféle „vörös vonalak,” így most megpróbálnak így ráijeszteni a NATO-ra lehetőleg annyira, hogy a következő amerikai elnöknek, Donald Trumpnak eszébe se jusson még pusztított fegyverekkel támogatni Ukrajnát.
Továbbra sem várható azonban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendeli nukleáris fegyverek használatát, hiszen ez indokolatlanul nagy kockázat lenne, nagyon kevés potenciális haszonért cserébe. Erről itt írtunk részletesen:
Címlapkép forrása: South Korean Defense Ministry via Getty Images / A címlapkép illusztráció, a fotó Dél-Koreában készült.
