A hivatalosan „Az Orosz Föderáció állampolitikájának alapjainak jóváhagyásáról a nukleáris elrettentés területén” nevű frissített dokumentum egyik legfontosabb újítása, hogy módosították azoknak a fenyegetéseknek a listáját, amelyekre Moszkva akár nukleáris csapással is válaszolhat. Kiemelt például, hogy az ilyen típusú elrettentést akkor is használhatja az orosz vezetés, ha egy nukleáris hatalom által támogatott, nem nukleáris állam által elkövetett támadást követ el, ez közös agressziónak minősül. A szuverenitás megsértésére vonatkozó súlyosbítás akkor is érvényes, ha hagyományos fegyverrendszerről van szó. Ilyen lehet akár egy Fehéroroszország elleni támadás vagy az orosz határt átlépő, tömeges rakéta- és légicsapás, beleértve a drónokat is.
Másik fontos módosítás, hogy egy katonai tömb vagy koalíció részét képező állam bármilyen agressziója az egész szövetség agressziójának minősül.
Ezeket az átalakításokat nehéz nem úgy értelmezni, hogy az egyértelműen az Egyesült Államok és NATO ellen szólnak, és a közelmúlt eseményeire reflektál. A módosítás várhatóan szerte a világon komoly aggályokat fog okozni.
Putin has signed a decree approving an updated nuclear weapons doctrine, according to TASS.Russia's press secretary Peskov warned that Ukraine using Western missiles could provoke a nuclear response. Kremlin highlighted Putin's updated nuclear doctrine, stressing that any pic.twitter.com/ZbJ50dO0BA
— BigBreakingWire (@BigBreakingWire) November 19, 2024
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint a Kreml „még időben lépett”, amikor arról kérdezték, hogy van-e valamilyen összefüggés Joe Biden döntése és az orosz lépés között.
Az elnök vonatkozó utasításait előre megadták. Maga az elnök is azt mondta, hogy ezeknek a változtatásoknak az előkészítése már a végső szakaszban van
– mondta Peszkov. Korábban a nukleáris doktrína megváltoztatását már szeptember 25-én javasolta az orosz Biztonsági Tanács. Azt is elmondta, hogy pontosan mire szolgál a lépés:
Ez egy olyan jelzés, amely figyelmezteti ezeket az országokat a következményekre, ha különféle eszközökkel vesznek részt az országunk elleni támadásban, és nem feltétlenül nukleárisan.
Szintén november 19-én jött a hír arról, hogy az ukránok már be is vethették az ATACMS-rakétákat egy brjanszki fegyverraktár ellen. Amennyiben a hír igaznak bizonyul, az azt jelentené, hogy Ukrajna máris átlépte Oroszország „vörös vonalát”, és ennek értelmében Vlagyimir Putyin határozhatna egy nukleáris válaszcsapásról is (ennek joga kizárólag az államfő kezében van). A háború eleje óta sorozatosan húzott kemény, átléphetetlennek hitt vonalakat a Kreml, gyakran fenyegetett eszkalációval, valamint nukleáris veszéllyel. Ennek ellenére Kijev és a nyugati szövetségesek ezeket szinte minden alkalommal áthágták, Oroszország viszont még nem mozgósította a csapásmérő egységeit. A moszkvai „vörös vonalakról” és az azok átlépésére adott válaszokról ebben a cikkünkben írunk részletesebben:
Várhatóan a következő napokban derül majd ki, hogy az orosz vezetés mennyire gondolja komolyan a doktrína megváltoztatását, és lehet-e számítani atomfegyverek bevetésére az ukrajnai háborúban. Az viszont mindenképpen a nukleáris csapások ellen szól, hogy Joe Biden amerikai elnök mindössze két hónapig van még hivatalban, majd átadja az Ovális Irodát Donald Trumpnak. A régi-új amerikai elnök azt ígérte, hogy „békét teremt” Ukrajnában, választási győzelme óta pedig egyre több helyről érkeznek a megoldási kísérletek. A republikánus politikus stábja és támogatói egyaránt kiakadtak Bidenre, mivel attól tartanak, hogy a hamarosan távozó elnök a húzásával egyenesen a harmadik világháborút robbanthatja ki. Trumpnak viszont a beiktatását követően azonnal lesz lehetősége visszavonni a Kijevnek most megadott engedélyeket. Ha Moszkva viszont valóban nukleáris fegyvereket vet be a kelet-európai hadszíntéren, akkor már aligha lesz bármi esély a visszakozásra, és ezen már az új elnök személye sem tud majd segíteni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
