Az olaj- és gáztermelők nyilatkozatai tükrözik a csúcstalálkozó felborult geopolitikai helyzetét, ahol a bizonytalanságot csak fokozta az USA klímapaktumból való kilépésének újbóli kockázata. Ez a veszély fokozódott, amikor Javier Milei argentin elnök visszahívta országa 20 fős tárgyalócsoportját a csúcstalálkozóról, és felvetette a párizsi megállapodásból való kilépés lehetőségét.
Az azerbajdzsáni Bakuban olyan országok, amelyeket hagyományosan a globális éghajlat-változási tárgyalásokon az előrelépés blokkolóinak tartanak, most kivételesen megvédték a párizsi klímamegállapodást.
Köztük volt Borisz Titov, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi együttműködésért felelős különmegbízottja, aki a Financial Timesnak azt mondta, "biztos benne, hogy nem" helyes lépés, hogy olyan országok, mint Argentína és az Egyesült Államok kilépnek a párizsi megállapodásból.
A párizsi megállapodással együtt kell dolgoznunk... nem léphetünk ki belőle, de hatékonyabbá tehetjük.
Brüsszelben uniós tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a dominóhatás miatt, ha Trump kilép a párizsi megállapodásból, valamint amiatt, ha az USA kilép az 1992-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből.
A hét elején Kína is felhívást intézett a leendő Trump-kormányzathoz, hogy folytassa az ázsiai országgal való együttműködést az éghajlatváltozás kezelésében. Az USA és Kína a világ két legnagyobb kibocsátója.
Szaúd-Arábiát sokáig a COP29 tárgyalások blokkolójaként tartották számon, de küldötte, Khalid Almehaid, a fenntarthatósági és éghajlat-változási miniszterhelyettes és az éghajlat-változási főtárgyaló szerint ország úgy döntött, hogy "a vonat részese akar lenni". Hozzátette, hogy Szaúd-Arábia a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és arra összpontosít, hogyan lehet a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását megragadni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
