Grossi az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29) Bakuban, a dpa német hírügynökségnek adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy Németország az egyetlen ország a világon, amely teljesen kivezette az atomenergiát.
Mint mondta, a berlini döntéshozók elgondolkodhatnak azon, hogy mások miért nem tették ezt meg, az összes olyan ország pedig, amely hasonló lépést fontolgatott, azóta meggondolta magát. Megjegyezte, nem lepődik meg azon, hogy a német pártok most az atomenergiához való visszatérést akarják. "Tisztelem a német politikát, és önök egy nagyon összetett szakaszon mennek keresztül, úgyhogy majd meglátjuk" - fogalmazott.
Grossi hangsúlyozta, hogy az atomerőművek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, a bolygó érdekében ezért "nagyon rossz ötlet" az atomenergia elhagyása.
"Ezért van az, hogy azok az országok, amelyekben van nukleáris energia, még többet akarnak belőle. Sok olyan ország pedig, amelynek nincs atomerőműve, azt szeretné, ha lenne" - mondta.
A német atomerőművek leállítása Angela Merkel korábbi német kancellár nevéhez fűződik. Merkel 2011-ben, a fukusimai atomerőmű balesete után hirdetett új energiapolitikát, amely szerint Németország 2022-ig fokozatosan bezárja nukleáris erőműveit, és átlép a zöld energia korszakába. Az utolsó atomerőművek 2023 áprilisában álltak le az országban.
Az ellenzéki CDU/CSU jobbközép pártszövetség a múlt héten ideológiailag motivált hibának minősítette a jelenlegi baloldali kormánykoalíció által az energiaválság idején végrehajtott lépést, az utolsó reaktorok leállítását. A konzervatív képviselők szerint az energiapolitika megváltoztatására van szükség, illetve annak megállapítására, hogy "elfogadható műszaki és pénzügyi feltételek mellett" lehetséges-e még az atomerőművek újraindítása Németországban.
Címlapkép forrása: Shutterstock
