Rubio szerdai jelölése együtt járt más olyan kabinettag-választásokkal, amelyek felbőszíthetik Kínát, mint például Mike Waltz képviselő nemzetbiztonsági tanácsadó szerepe és John Ratcliffe, aki a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére kerül.
A választások azt sugallják, hogy Trump fel akarja forgatni a Biden-kormányzatnak megközelítését, ami a verseny irányításáról szólt és olyan területekre terjedt ki, mint a Tajvan támogatása vagy Kína szerepe az amerikai fentanil-válságban.
A Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy a republikánusok bírálták a Biden-féle megközelítést, mivel az túlságosan békülékeny volt.
Rubio "a szíve mélyén hisz abban, hogy Kína az Egyesült Államok ellensége" - mondta David Firestein, egy volt amerikai diplomata, Kína-szakértő. "Ez mindent át fog hatni, amit Kínával kapcsolatban tesz" - jelezte a szakember.
Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti Kína legnagyobb kedvezményes kereskedelmi státuszát, és 60 százalékot meghaladó vámokat vet ki a kínai importra - sokkal magasabbakat, mint amilyeneket első ciklusa alatt vetett ki.
Rubiót szinte biztosan megerősíti az amerikai szenátus, ahol mind a külügyi, mind a hírszerzési bizottság vezető tagja lesz.
A meggyőződésesen antikommunista kubai-amerikai a hongkongi demokráciatüntetők támogatása miatt 2020-ban kínai szankciókat kapott a nyakába. Ez lenne az első alkalom, hogy Kína aktív utazási korlátozásokat vezetne be egy amerikai külügyminiszterrel szemben, ami korai tesztje lesz annak, hogy Peking hogyan viszonyulhat az új Trump-kormányzathoz.
Rubio a maga részéről a kínai tisztviselőkkel szembeni amerikai vízumszankciókat szorgalmazta, és arra sürgette a külügyminisztériumot, hogy a hongkongi kormányfő, John Lee ne utazhasson San Franciscóba a 2023-as APEC-csúcstalálkozóra.
Kína washingtoni nagykövetsége nem kommentálta a Rubio elleni szankciókat vagy a jelölését, de Liu Pengyu szóvivő elmondta, hogy Peking várakozással tekint az új kormánnyal való együttműködés elé, hogy a kapcsolatokat "stabil, egészséges és fenntartható irányba" mozdítsák elő.
Rubio kiemelten foglalkozik Kína emberi jogi helyzetével, amelynek megítélése nem egységes a világ országai között. Társszponzorálta az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvényt, amely eszközt ad az amerikai kormánynak arra, hogy a kínai importot megakadályozza a Kínában élő muzulmán kisebbségek jogainak megsértésével kapcsolatos aggályok miatt, és ez a magatartása biztosan nem tetszik Pekingnek.
A hongkongi aktivisták Rubiót, aki olyan törvényeket támogatott, mint a 2019-es hongkongi emberi jogi és demokrácia törvény, az ügyük bajnokának tekintik.
"Nyilvánvalóan nagyon izgatottak vagyunk, és alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk vele ezekben a kérdésekben" - mondta Frances Hui, a Committee for Freedom in Hong Kong Foundation washingtoni aktivistája, akinek letartóztatásáért Kína vérdíjat ajánlott fel.
Rubio egy most tárgyalt törvényjavaslatot is előterjesztett, amely lehetővé tenné, hogy a külügyminiszter megfossza a hongkongi gazdasági és kereskedelmi hivatalokat az Egyesült Államokban lévő működési engedélyüktől.
Azt mondta, hogy
Hongkong Pekingtől való autonómiájának majdnem teljes eróziója miatt nem érdemel külön kiváltságokat.
Nem világos, hogy Trump, aki időnként dicsérte Hszi Csin-ping kínai vezetőt, milyen mozgásteret adna új vezető diplomatájának a Kínával szembeni korlátozások elfogadásához, különösen azokhoz, amelyek összeütközésbe kerülnek kormánya más céljaival.
Trump első hivatali ideje alatt az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi megállapodást kötött egy sor, egymás ellenében kivetett vámot követően, de sok elemző szerint Kína nem tartotta magát a megállapodás feltételeihez.
Rubio szintén komolyan foglalkozott Kínával, mint a nemzetbiztonságot fenyegető vélt veszélyforrással. Vezetésével tették a CATL kínai ipari akkumulátorgyártó vállalatot feketelistára.
Peking számára talán a legégetőbb, hogy Rubio támogatja Tajvant, a demokratikusan kormányzott szigetet, amelyet Kína sajátjának vall. Elemzők arra számítanak, hogy Trump hivatalba lépése után Tajvan nagyarányú új fegyvervásárlásokat fog végrehajtani.
Első ciklusa alatt Trump több mint 18 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára, szemben Biden 7,7 milliárd dollárjával.
Egyes elemzők úgy vélik, Peking megpróbálhatja megkerülni Rubiót, és közvetlenül Hszi és Trump közötti kapcsolatokat akar majd kiépíteni.
"Ha ez nem működik, akkor a rossz kapcsolat tovább eszkalálódhat" - mondta Steve Tsang, a londoni School of Oriental and African Studies (SOAS) Kína Intézetének igazgatója.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Jim Lo Scalzo
