A város polgármestere, David Coltart "katasztrofális állapotként" jellemezte a helyzetet. Míg a tehetősebbek földalatti vízfúrásokhoz folyamodhatnak, a szegényebb rétegek lehetőségei korlátozottak.
A város szegényebb negyedeiben élők gyakran hajnali 1 óráig kénytelenek sorban állni a közösségi kutaknál, hogy vízhez jussanak.
Az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszálya, valamint a növekvő népesség miatt a környező víztározók vízszintje jelentősen lecsökkent. A város ellátására kijelölt víztározó közül három már túl üres ahhoz, hogy használni lehessen. Az utolsó új víztározó fél évszázaddal ezelőtt épült.
A helyzet megoldását nehezíti, hogy a város kevés segítséget kap a központi kormányzattól. Stevenson Dhlamini, a bulawayói Nemzeti Tudományos és Technológiai Egyetem előadója szerint: "A tanácsot az ellenzék vezette tanácsnak tekintik. A nemzeti gazdasági erőforrások nem a város felé gravitálnak."
A kormány elutasította a városi tanács kérését, hogy a helyzetet katasztrófahelyzetnek nyilvánítsák, ami lehetővé tette volna nemzetközi adományozók bevonását a probléma megoldásába.
A tehetősebb lakosok saját megoldásokat keresnek: magánfúrásokat létesítenek vagy nagy kapacitású víztartályokat telepítenek. Egy 40 méteres fúrás költsége körülbelül 1000 dollár, amihez hozzáadódnak az engedélyeztetési és üzemeltetési díjak. Day Mapolisa, a helyi vízügyi hatóság vezetője szerint sokan illegálisan, éjszaka végzik a fúrásokat, hogy elkerüljék a magas díjakat.
Az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja a helyzetet. A tavalyi szezonban Bulawayo mindössze 350 milliméternyi csapadékot kapott, szemben az ötéves 471 milliméteres átlaggal. A World Resources Institute szerint Zimbabwe 10 tartománya közül Bulawayo a leginkább vízhiányos régió.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
