A jelenleg is Szingapúrban tárcavezetői pozíciót betöltő vezető egy fórumon fejtette ki a véleményét a régi-új amerikai elnök várható ciklusával kapcsolatban:
Nem tudom, hogyan fog alakulni a következő négy évben, de ez egy olyan dinamika, amelynek hosszabb a horizontja, mint négy év
– mondta el a Harvard Egyetem John F. Kennedy Kormányzati Iskolájában az előadását követő kérdésre, amely azt firtatta, hogy Peking felbátorodhat-e annyira Trump megválasztását követően, hogy esetleg támadást indíthat Tajvan ellen.
A felvetés nem véletlen, mivel Kína az elmúlt években egyre hangosabban követelte a magáénak a vitatott hovatartozású sziget felügyeletét. Tajvan még 1949-ben lett „kvázi független”, miután a hosszú polgárháborúban vereséget szenvedő nacionalista erők ide menekültek és létrehozták a saját kormányzatukat. Az évtizedes vitában az Egyesült Államok – bár nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat – jelezte Tajpej számára, hogy kész megvédeni a szigetet egy esetleges támadás esetén. Az utóbbi években az amerikai adminisztráció is kongatta a vészharangot, Samuel Paparo, az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának (INDOPACOM) vezetője 2024 tavaszán azt mondta, hogy a kínai hadsereg 2027-re fog készen állni egy invázióra. Li viszont óvatosságra intett ezzel kapcsolatban:
Nem hiszem, hogy azok a nézetek, amelyeket néha úgy fogalmaznak meg, hogy 2028, vagy valami hasonló év, döntő fontosságú, és ezért valami történni fog az amerikai kormány következő ciklusában
– mondta.
A republikánus politikus megválasztásával azért is uralkodott el a félelem a Távol-Keleten, mivel a tranzakciós jellegű politikai gondolkodás híve, és a kampányban kijelentette, hogy a világ legnagyobb chipgyártó hatalmának számító Tajvannak fizetnie kellene az Egyesült Államoknak a védelemért.
Címlapkép forrása: Shutterstock
