Bár mindketten az „Amerika az első” külpolitikai doktrínát követik, lelkes héják, amikor olyan ellenfelekről van szó, mint Kína, Irán vagy Oroszország. Waltz és Rubio is távol áll tehát a republikánusok bezárkózást szorgalmazó (izolacionista) szárnyától.
Bár mindketten a legutóbbi, Ukrajnának szánt amerikai csomag ellen szavaztak, ezt azért tették, mert Washington szerintük nem költ eleget a déli határok védelmére.
Waltz még azt is felvetette, hogy meg kellene szüntetni azokat a korlátozásokat, melyek szerint Ukrajna nem vethet be amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú fegyvereket mélyen orosz területen belül.
Kijev elég nyugodt, és elégedett az eddig bejelentett nemzetbiztonsági tisztviselőkkel
– mondta Daniel Vajdich republikánus külpolitikai szakértő.
Ezt a Trump-kormányzat három korábbi tisztviselője is megerősítette, akik támogatják az Ukrajna megsegítésére irányuló amerikai erőfeszítéseket.
Azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy Trump dobja Ukrajnát, azt mondhatom, hogy a fő prioritása az lesz, hogy megpróbáljon valamiféle méltányos békét találni
– mondta egy magát megnevezni nem kívánó volt tisztviselő.
Az orosz energiaexporttal szemben is keményebb fellépés várható. Waltz például a közelmúltban adott interjúiban a Biden-kormányzatot bírálta, amiért az nem tett eleget az orosz olaj- és gázexport kiskapuinak bezárása érdekében.
Címlapkép: Marco Rubio floridai szenátor beszédet mond Donald Trump volt amerikai elnöknek, a Republikánus Párt elnökjelöltjének választási nagygyűlésén a Pennsylvania állambeli Allentownban 2024. október 29-én. MTI/EPA/David Muse