Két dudás egy kontinensen
India és Kína rivalizálása hosszú történelemre néz vissza, egykoron ez a két birodalom számított a legerősebb és a legnépesebb hatalomnak az egész világon. A nézeteltérések kézzelfoghatóbb aspektusa, hogy a Himalájában határosak is egymással, ez sokkal modernebb probléma, mivel korábban a pontos határok futása marginalizált kérdésnek számított, ezért nem is különösebben törődtek azzal. A helyzet akkor változott meg, amikor a 20. század elején London elkezdte kijelölni a „korona ékkövének” tartott Brit India határvonalát. Ez azt megelőzően nem számított fontos témának, mivel Indiának és Kínának is kifejezetten „rugalmas” határvonala volt, nagyjából elfogadott volt, hogy valahol a Himalája gerincénél ér véget a fennhatóságuk. London szintén nem pontosította teljesen ezeket, ami máig tartó következményekkel járt. Érdemes néhány fogalmat tisztázni, hogy átláthatóbbá váljon a konfliktus:
- LAC, vagyis Line of Actual Control: tulajdonképpen egy demarkációs vonalat jelöl India és Kína között, amelynek az alapját a brit gyarmatbirodalmi időszakban kijelölt pontatlan határsáv (ezt McMahon-vonalnak nevezik) adja. Az elnevezés 1959-ből származik, amikor az akkor vezetők így fogalmaztak az egyik tervezettel kapcsolatban. A két nagyhatalomnak három közös határszakasza van, a LAC alapján India 3488 kilométert ismer el annak, míg Kína mindössze 2000-et.
- LOC, azaz Line of Control: ez nem összekeverendő a kínai határszakasszal, mivel az 1948-ban lezajlott kasmíri háború lezárását jelentő tűzszüneti vonalból született meg Pakisztánnal. Intézményesítése 1972-ben jött el, a Simla-megállapodást követően ismerte el mindkét fél.
Fontos különbség, hogy a LAC-kal ellentétben itt valódi megállapodás támasztja alá a kijelölt sávot.
- AGPL, tehát az Actual Ground Position Line: a másik két vonalhoz képest ez mindössze egy kis területre, kizárólag az India és Pakisztán által vitatott Sziacsen-gleccser régiójában ad útmutatást a katonai csapatok elhelyezkedéséhez.
India and China LAC standoffIndia and China are intensifying the diplomatic negotiations to resolve the border standoff that began in May 2020 along the Line of Actual Control in eastern Ladakh.How LAC was demarcated?What is the border conflict between India and China? pic.twitter.com/aRnhYAvMaT
— Civil (Learning) September 2, 2024
A nézeteltérések 1962-ben háborúhoz vezettek, akkor a több mint egy hónapos harcok során több ezer katona vesztette életét a hegyi ütközetekben, majd végül Peking győzelmével ért véget a konfliktus, Kína jelentős területek felett vette át az irányítást, lényegében megszerezte Akszái Csint.
A kedélyek lecsillapodását követően a felek évtizedeken át tartó, lassú konszolidációba kezdtek, ám a sorozatos tárgyalások ellenére nem sikerült megnyugtató eredményre jutni.
A feleknek sehogy sem sikerült zöld ágra vergődniük a kérdésben, ez 2020-ban újra összecsapásokig vezettek, amikor a két ország katonái a hegyvidéki területek ellenőrzése miatt egymásnak feszültek Ladakban. Arról máig nincsenek megerősített információk, hogy pontosan hány ember vesztette életét ekkor, mindkét fél azt állítja, hogy tucatjával estek el a szemben álló oldal fegyveresei. A nagyjából elfogadott számok szerint összesen 20 indiai és 4 kínai katona halt meg a harcokban. A küzdelem azért is volt érdekes, mivel lőfegyvert sem a kínaiak, sem pedig az indiaiak nem használtak, hanem botokkal, husángokkal és kövekkel estek a másiknak, valamint szoros emberláncot alkalmazva taszigálták egymást a hegyeken.
A feszült helyzetben félő volt, hogy valamelyik fél végül használni fogja a lőfegyvereket, amelyek egyébként végig a katonáknál voltak. Egy ilyen lépés egyértelműen eszkalációt jelentett volna, ami a világ legnagyobb létszámú hadseregei közötti háborúval fenyegetett. A helyzetet sikerült csillapítani, a csapatokat visszavonták, de Újdelhi és Peking törekedett arra, hogy diplomáciai úton, tárgyalásokon keresztül rendezzék a kérdést. A nézetkülönbség viszont továbbra is azzal fenyegetett, hogy a felek között megismétlődhetnek az összecsapások. Aggodalmakra adott okot, hogy rengeteg hivatalos találkozót tartottak, sokáig nem mutatkozott semmilyen jele annak, hogy bármiféle előrelépés várható, bár néhány hónappal a bejelentést megelőzően már optimista hangvételben nyilatkoztak a részleteket ismerők a folyamatokról.
Miről szól a megállapodás?
India és Kína kölcsönösen beleegyezett abba, hogy visszavonják a csapataikat a vitatott magaslati pontokról, amelyek régóta a vita tárgyát képezték az országok között. Kiegészítették azzal is, hogy felszámolják a felépített ideiglenes infrastrukturális elemeket, valamint, hogy folytatni fogják a 2020 előtt megszokottnak számító járőrözéseket Kelet-Ladakban. Azt viszont fontos leszögezni, hogy az optimista hangok ellenére a lépés csak a kezdetét jelenti a nagyhatalmak között viszálykodás lezárásnak, mivel ennél sokkal mélyebben gyökeredző ellentétekről van szó.
Chinese PLA withdrawing troops from LAC as per agreement between India & China to descalate tensions along LAC. pic.twitter.com/rPX0PtkFRO
— Frontalforce () October 29, 2024
A legnagyobb gondot azt jelenti, hogy Újdelhi és Peking bizalmatlan a másikkal szemben, ezért egyelőre nincs esély arra, hogy ténylegesen megoldás szülessen és a két ország hosszútávon képes legyen rendezni a nézeteltéréseit. Problémás az is, hogy a Himalájában futó határvonal gyakorlatilag csak a jéghegy csúcsát jelenti, emellett még egy sor területen egymás riválisai:
- Bár Kínában nem nagyon hangoztatják, de éppen Indiával szemben vesztették el a világ legnépesebb országa címet 2023-ban. A demográfia régóta probléma a „Középső Birodalomban”, ennek számos oka van. Anélkül, hogy ezeket most sorra vennénk, elég csak annyit, hogy a presztízsveszteség mellett hosszútávon komoly munkaerőpiaci és szociális válságokat okozhat a csökkenő lakosság, míg Indiát ez egyelőre nem fenyegeti.
- Peking egyik legfontosabb partnere Újdelhi „ősellensége”, azaz Pakisztán. Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) egyik legfontosabb ága a muszlim országon fut keresztül, ezzel gazdasági fellendüléssel kecsegtetve Iszlámábádot. Külön pikantéria, hogy a kínai haditechnikai eszközök is megállás nélkül áramlanak az iszlám hatalomba, ráadásul egyre modernebbek. India ezt a saját érdekei sértésének veszi az ellenlábasai kapcsolatainak elmélyülését.
- Maradva a BRI-nél, Peking a „Gyöngysor” taktikával gyakorlatilag bekeríti Indiát, mivel minden környező országban fontos kikötőkre tett szert. Ez azzal fenyegeti Újdelhit, hogy megszűnik az Indiai-óceán legfontosabb hatalmának lenni, mivel a lassan terjeszkedő kínai befolyás túl nagyra nőhet.
- India lassan a világ legerősebb gazdasági hatalmainak sorába ér. Ezzel egyelőre még nem veszélyezteti Kína pozícióját, ám hosszútávon Pekingnek már számolnia kell azzal, hogy évtizedeken belül a nyakára érkezhet a dél-ázsiai ország. Ezzel szemben áll, hogy Kína hatalmas kereskedelmi többletet könyvelhet el az indiai piacon, ami kifejezetten zavarja Narenda Modi kormányát.
- Az ugrásszerű fejlődést kihasználva Újdelhi aktívan dolgozik azon, hogy akár a BRI-vel szemben is versenytársat mutasson, ilyen az IMEC (India – Middle East – Europe Economic Corridor), vagy az Oroszország felé haladó Észak-Déli Folyosó. A BRI-nek az első évtizede után több „gyermekbetegsége” kezd kiütközni, így például a meggondolatlan hitelezések miatt adósságválságba löktek országokat, akik most a legfontosabb stratégiai infrastruktúrájuk átadásával „fizetnek”. Sok esetben ez növeli a Kína-ellenes hangulatot, ahol könnyebben tudnak más hatalmak érvényesülni és befolyást szerezni.
Nikkei:Türkiye pushes $25 billion Iraq transport route over India-Europe corridor.India-Middle East-Europe Economic Corridor (IMEC) would run from India to the United Arab Emirates, Saudi Arabia, Jordan and Israel to reach Europe -- bypassing Türkiye. Türkiye's pic.twitter.com/6TLyK4ZD4I
— Clash (Report) October 20, 2023
A felsoroltak mellett még van egy sor terület, ahol nem látszódik a konszolidáció lehetősége, ám a fegyveres összecsapások veszélye egyértelműen a határ menti zónákban a legnagyobb. Az, hogy ezt sikerült deeszkalálni már önmagában komoly lépésnek számít, mivel így jelentősen csökkent a két atomhatalom közötti háború esélye. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kölcsönös bizalmatlanság továbbra is erőteljesen jellemzi a feleket, ezért
a más területeken eldurvuló nézetkülönbségek könnyen azt eredményezhetik, hogy kiújul a feszültség a határ menti zónában is, mintegy járulékos következményként.
Mi jön most?
A két lépcsőben bejelentett lazítás szimbolikus pillanatban jött, mivel a „fél világ” az ukrajnai és az palesztin béke lehetőségét firtatja, Peking és Újdelhi pedig mindkét esetben kisebb-nagyobb elánnal, de felszólal a megállapodás mellett. Az is gesztusértékűnek tekinthető, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök az oroszországi Kazanyban találkozott egymással a BRICS-csúcstalálkozón, a megállapodásról szóló hírek közvetlenül megelőzték a vezetők közös nyilvános mutatkozását. Ez az a fórum, amely a nyugati típusú világrend átalakítására törekszik, és gyakori visszatérő elem, hogy a „globális dél” egyik legfontosabb érdeke békét teremteni a háborús zónákban, míg az egykori gyarmattortó hatalmaknak nem.
A bejelentésnek tehát közvetetten globális üzenete is lehet, mivel jelezhették ezzel a potenciális „békenagykövetek”, hogy ők maguk is tesznek a saját vitáik megoldásáért.
A tanácskozást követően a politikusok méltatták az eddigi eredményeket, valamint ígéretet tettek arra, hogy folytatják a kétoldalú kapcsolatok javítását. Ez egyben a legfontosabb kérdést is jelentik, mivel egyelőre nem világos, hogy merrefelé haladva lehetne tovább oldani a feszültséget.
Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter elmondta, hogy már a csapatok visszavonása is jelentős lépésnek tekinthető, de szerinte a stabil egyensúly megteremtéséhez még dolgozniuk kell még a problémán.
Miután mindkét ország kivonult a LAC-ről, meg kell néznünk, hogy milyen irányban tudunk továbblépni. Úgy érezzük, hogy a LAC-ból való kilépés üdvözlendő lépés. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy más lépéseket is tegyünk
– jelentette ki Jaishankar. Arról hivatalos kommunikáció még nem érkezett, hogy miképpen képzelik el a továbbiakat, viszont már különböző spekulációk és javaslatok érkeztek erre. S K Chatterji, az indiai hadsereg egykori tisztviselője és védelmi stratéga szerint katonai szempontból mindenképpen szükséges a rendszeres találkozók megtartása, valamint az őszinte párbeszéd. Elmondta, hogy a térségi fegyverszállítmányokat is tiltani kell az érintett zónákban, akár olyan mélységig is, mint a 2020-as összecsapásoknál főszerepet játszó husángok sem érkezzenek ide. A lassú bizalomépítés kritikus fontosságú lenne a rendezéshez. Továbbiakban különböző pufferzónákat lehetne kialakítani, hogy azokban ne tartózkodjanak katonák.
Atul Kumar, Kína szakértő és az Observer Research munkatársa úgy fogalmazott, hogy
a lépéssel „nem lett béke az atomhatalmak között, hanem az ellenségeskedés tűnt el”.
Hozzá kell tenni, hogy a mostani lépés is gyermekcipőben jár, valamint a múltban is volt már példa arra, hogy egyezményt kötöttek a béke érdekében, de ez nem bizonyult elég tartósnak. Nem lehet kizárni, hogy Kínának egyértelműen az is lehet a célja, hogy már az esetleges kiskapukat keresse, mivel reális lehet a tartás attól, hogy az Egyesült Államok a jövőben szigorú vámháborúba kezd Peking ellen, ezzel pedig a potenciális partnereket keresik.
Given the Chief's comments on PLAAF presence at 3 airbases along the LAC/Sino-Indo border, here's a quick map guessing which airbase were being hinted at basis deployments seen there, also added - IAF presence noted through the crisis #IndianAirForce
— Damien (Symon) October 5, 2021
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a LAC mentén továbbra is építik a felek a katonai bázisokat, halmozzák fel a fegyvereket, húzzák fel az infrastrukturális elemeket, tehát szó sincs arról, hogy a nagykép lényegesen megváltozott volna. Az ismeretek fényében sokkal inkább az mondható ki, hogy a felek most a stratégiai nyugalom pozíciójába helyezkedtek, ami szusszanásnyi időt ad számukra más területekre koncentrálni. Erre vélhetően szükségük is lesz, mivel, ha Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök betartja az ígéreteit, az keményen rárúgja a világkereskedelemre az ajtót. Ez pedig még annál is nagyobb gondot jelenthet, mint a 2020-as összecsapások következményei.
Címlapkép forrása: Government of India, GODL-India via Wikimedia Commons
