2015-ben szinte valamennyi ország elfogadta a párizsi klímaegyezményt, egy jogilag kötelező érvényű szerződést, amely kimondja, hogy az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében a globális hőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C alatt kell tartani.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) szerint az ember okozta felmelegedés jelenleg megközelíti az 1,31 °C-ot. Az IPCC azonban nem az egyes évek felmelegedését követi nyomon, hanem évtizedekre számított hőmérsékleti átlagokat hasonlít össze, így adatai elmaradnak a jelenlegi hőmérsékleti értékektől. Az 1850 és 1900 közötti átlaghőmérsékletet használja "iparosodás előtti" alapértékként.
A szén-dioxid szintje és a hőmérséklet azonban már jóval 1850 előtt is emelkedett, így az 1850-1900-as alapérték nem tükrözi a teljes képet. Ez arra utal, hogy a globális hőmérséklet-változások becslésére szolgáló jelenlegi megközelítések - amelyek az éghajlati modellekre és statisztikai módszerekre támaszkodnak - alábecsülhetik az ember okozta felmelegedés növekedését - mondja Andrew Jarvis, a tanulmány társszerzője, a brit Lancaster Egyetem éghajlatkutatója.
A probléma megoldása érdekében Jarvis és kollégája, Piers Forster, az angliai Leedsi Egyetem éghajlatkutatója az antarktiszi jégmagok adataihoz fordult, amelyek az elmúlt 2000 év légköri CO2-szintjét rögzítik. A kutatók ezeket az adatokat arra használták, hogy megállapítsák az iparosodás előtti alapvonalat Kr. u. 13-tól 1700-ig, amikor a CO2-szint 280 ppm körül volt, és viszonylag stabil volt. Ezt kombinálták az 1850 és 2023 közötti globális hőmérsékleti adatokkal, hogy kiszámítsák a huszonegyedik század egyes éveiben az alapvonalhoz képest bekövetkező felmelegedés mértékét.
Elemzésük azt mutatta, hogy 2023-ra a CO2-szint 142 ppm-rel emelkedett az 1700 előtti alapértékhez képest, ami azt jelzi, hogy
az ember okozta felmelegedés elérte az 1,49 °C-ot.
Amikor Jarvis és Forster az alapértéket az 1850-1900 közötti szokásos időkeretre cserélték, 1,31 °C-os hőmérséklet-emelkedést számoltak ki. Ez arra utal, hogy az újabb alapvonal nem teljesen ragadja meg az iparosodás előtti felmelegedést, amely már 1850 előtt is zajlott. A globális hőmérséklet-változás kiszámítására szolgáló más módszerek, például
a hosszú életű tengeri szivacsok, azt sugallják, hogy a felmelegedés már meghaladta az 1,50 °C-ot is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio