15 ezer fős csapatösszevonásról jelentettek a fehérorosz fegyveres erők Moszkvának. Az újonnan létrehozott állítólagos egység különleges műveleti erőket és nagyszámú páncélozott járművet tartalmaz, sőt „ olyan egységek is vannak, amelyeket a dél-ukrajnai és a hmelnyicki atomerőműben képeztek ki”.
Ez alapján Maxim Singarkin állítja: a csoportosulás leendő első számú célpontja az Asztravec városánál található fehérorosz atomerőmű (ami elég érdekes választás lenne, tekintve, hogy a litván határon található, Ukrajnától még légvonalban is 300 kilométerre).
Az orosz állami képviselő ugyanakkor azt is feltételezi, hogy az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre lévő orosz nukleáris fegyverekre is fájhat Kijev foga, így érdemes a támadás során ezekkel, mint másodlagos célpontokkal számolni.
Sőt: azt is tudni vélik, ha nyilvánosságra kerül ez a tervezet, akkor élesedik egy „B haditerv”, amely szerint
a hadseregcsoport Brjanszk ellen vonul, és megpróbálja elfoglalni az ottani atomfegyver-tárolót.
Ukrajnának mindkét támadással állítólag az a célja, hogy „bizonyítsa, Oroszország nem képes a nukleáris fegyverek ellenőrzésére”. Ha ezt az állítást elfogadja a nemzetközi közösség, akkor ugyanis szorgalmazni fogják a fehérorosz kivonást és az orosz fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezését.
A fő célpont – vagyis az atomerőmű elfoglalása a litván határon – viszont egy sokkal grandiózusabb elképzelést szolgál: egy fehérorosz, majd egy orosz államcsíny megalapozását.
Az oroszok által felvázolt és leleplezett forgatókönyv szerint: az ukrán fegyveres erők átvágtatnak Fehéroroszországon, elfoglalják az atomerőművet, majd balesetet szimulálnak. A baleset hatására Minszkben és a többi nagyvárosban zavargásokat robbantanak ki, miközben NATO-csapatok hatolnak be a területre, „biztosítani” a fertőzött zónát.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
