A felhők keletkezésének folyamata során a vízgőz apró lebegő részecskékhez (például porszemcsékhez) tapad, és vízcseppekké vagy jégkristályokká alakul. Az Pennsylvania Állami Egyetem új kutatás kimutatta, hogy a mikroműanyag-részecskék hasonló hatást fejthetnek ki. A mérések szerint az apró műanyag-szemcsékhez tapadó vízmolekulák 5-10 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékleten hoznak létre jégkristályokat, mint a természetes felhőképződés alatt.
A kutatók szerint a mikroműanyagok jelenléte a felhőkben
potenciálisan növelheti az eső- vagy hóesés valószínűségét, mivel a jégkristályok kialakulása kulcsfontosságú a csapadékképződés folyamatában.
A mikroműanyagok, ahogy az 5 milliméternél kisebb szemcséket nevezik - már a Föld legtávolabbi pontjain is megtalálhatók, az antarktiszi mélytengerektől a Mount Everest csúcsáig. Méretük miatt könnyen szállítódnak a levegőben, így a légkör különböző rétegeibe is eljuthatnak. Az apró részecskék pontos élettani hatásai még nem világosak, de a legújabb kutatások szerint már az emberi szervezetben, többek között az agyban és akár a férfi nemiszervben is megtalálhatóak.
A kutatók a légkörben leggyakrabban előforduló négy műanyagtípust vizsgálták: az alacsony sűrűségű polietilént, a polipropilént, a polivinil-kloridot és a polietilén-tereftalátot. A kísérlet során a mikroműanyagokat kis vízcseppekbe függesztették, majd lassan lehűtötték azokat, hogy megfigyeljék a fagyás folyamatát.
A legtöbb vizsgált műanyag esetében a cseppek 50 százaléka megfagyott, mire mínusz 22 Celsius-fokra hűltek ez az eredmény pedig a kutatók szerint összhangban van egy másik, kanadai tudósok által készített tanulmánnyal, amely szintén kimutatta a mikroműanyagok jégmagképző hatását.
A kutatók azt is vizsgálták, hogyan befolyásolja a mikroműanyagok jégképző tulajdonságait az ultraibolya sugárzás, az ózon és a savak jelenléte. Általánosságban elmondható, hogy ezek a környezeti tényezők csökkentették a részecskék jégmagképző aktivitását, de nem szüntették meg teljesen a folyamatot.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a mikroműanyag-szennyezés következményei messze túlmutatnak a közvetlen környezeti károkon. A felhőképződésre gyakorolt hatásuk révén ezek az apró részecskék potenciálisan befolyásolhatják az időjárási mintákat és hosszú távon az éghajlatot is. A könnyebb fagyási folyamat miatt a felhőkben található nagyobb mennyiségű jégkristály
hatással lehet a felhők fényvisszaverő képességére is, amely alapvetően képes lehet befolyásolni a Föld energiaegyensúlyát.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a mikroműanyagok pontos koncentrációjának meghatározásához azokon a magasságokon, ahol a felhők kialakulnak. Emellett fontos lenne összehasonlítani a mikroműanyagok mennyiségét más jégmagképző részecskékkel, mint például az ásványi por vagy a biológiai eredetű anyagok.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
