Az európai vezetők Trump visszatérése előtt próbálják újradefiniálni az EU biztonságpolitikáját, hogy felkészüljenek a lehetséges politikai irányváltásokra. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy hamarosan csúcstalálkozókat szervez NATO, francia, brit, balti és északi államok vezetőivel Ukrajna jövőjéről. Bár konkrét dátumokat nem közölt, a találkozókat még az év vége előtt megtartják – írja a Politico.
Eközben viszont a lengyel–német egyre feszültebb:
Olaf Scholz német kancellár nem kapott meghívást a találkozókra, mivel Berlin jelenleg belpolitikai válsággal küzd, ami Tusk szerint „túlzottan leköti a német vezetést”.
A döntés válaszként is értelmezhető arra, hogy Tuskot októberben kihagyták a „Quad” (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) találkozóról.
A találkozók célja, hogy az EU intenzíven összehangolja Ukrajnával és a transzatlanti kapcsolatokkal kapcsolatos nézeteit. Josep Borrell, az EU külügyi képviselője közben Kijevben erősítette meg az EU támogatását Ukrajna számára. Tusk azonban figyelmeztetett: Trump második ciklusában komoly kihívások várhatók, mivel a volt elnök akár kompromisszumot is kereshet Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárására.
Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy Trump hamarosan konkrét javaslatokat tehet Ukrajnával kapcsolatban, beleértve a határok kijelölését és az USA vs. EU biztonsági garanciáit.
Trump alelnöke, JD Vance egy demilitarizált zónát javasolt a konfliktuszónában, ami részét képezheti Trump terveinek.
Lengyelország jó helyzetben lehet, hogy elnyerje Trump támogatását az EU-n belül, mivel Orbán Viktor és Giorgia Meloni is „Trump-kompatibilis” vezetőként tekintenek magukra. Lengyelország katonai kiadásai és elkötelezettsége különösen kiemeli az országot a megválasztott elnök által preferált európai partnerek között, szemben például Németországgal, amelyet folyton kritizál védelmi kiadásai miatt.
Elbridge Colby, volt amerikai védelmi tisztviselő szerint Trump 180 fokos fordulatot hajthat végre az USA külpolitikájában, amelynek középpontjába Kína kerül, és ez jelentős hatással lesz Európára is.
A Trump-Putyin kapcsolat is aktívan formálódik: az új elnök megkérte az orosz elnököt, hogy ne eszkalálja a háborút, és érdeklődést mutatott a háború lezárása iránt.
Az EU vezetői számára egyértelművé vált, hogy Trump új ciklusában az európai országokat védelmi kiadásaik alapján fogják megítélni. Az EU-n belül fokozódik az a vélemény, hogy az európai országoknak „felnőttként” kell viselkedniük, és nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját védelmükért.
Bár több európai vezető próbál békülékeny hangot megütni Trump felé, a francia külügyminiszter Jean-Noël Barrot éles kritikát fogalmazott meg Trump szövetségese, Elon Musk ellen. Reményét fejezte ki, hogy
Musk nem lesz olyan negatív hatással lenni az amerikai demokráciára, mint amilyen hatással volt a Twitterre, utalva ezzel a demokrácia törékenységére.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
