Felbomlott a német kormánykoalíció
Sokan arra számítottak, hogy amennyiben Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a német hárompárti kormánykoalíció megpróbálja félretenni ellentéteit, és az új külső kihívások közepette elvezetni Németországot az eredetileg jövő év szeptember 28-án esedékes Bundestag-választásokig. A Politicónak nyilatkozva az elnökválasztás még a koalícióból való kiválással régóta fenyegető liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) egyik képviselője, Reinhard Houben is azt mondta:
Az összességében nehéz világpolitikai helyzetben mi Németországban nem engedhetjük meg magunknak, hogy valahogyan hamarabb új választásokat írjunk ki. Ha a kívülről érkező nyomás fokozódik – és ha feltételezzük, hogy Donald Trump alatt ez történne –, akkor el tudnám képzelni, hogy Európa jobban összezárna.
A német kormánykoalíció három pártja, a legkisebb FDP mellett a kancellárt adó Németország Szocialista Pártja (SPD), illetve a Zöldek vezetői épp aznap, szerda este gyűltek össze, amikor egyértelművé vált Trump győzelme. A várakozásokkal ellentétben azonban az amerikai események nem összezáráshoz, hanem kenyértöréshez vezettek a koalíción belül. Olaf Scholz ugyanis elbocsájtotta pénzügyminiszerét, egyben az FDP elnökét, Christian Lindnert, amit követően a liberálisok kiléptek a koalícióból, és egy kivétellel vitték minisztereiket is. (A közlekedési miniszter, Volker Wissing a pártjából lépett ki inkább, majd egy távozó FDP-s miniszter tárcáját, az igazságügyi tárcát is megkapta.)
A szerda esti tárgyaláson a kancellár azzal a javaslattal állt elő, hogy az adósságfék ellenére fogadják el a költségvetés 20 milliárd eurós túllépését, mellyel többek között Ukrajnát tudnák tovább támogatni, azt az üzenetet küldve Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Donald Trump megválasztása után is kitartanak a megtámadott ország megsegítése mellett. Lindner erre állítólag azt mondta Scholznak, hogy rendben van, fogadják el a 2025-ös költségvetést, majd jelentsék be, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezik. A kancellár a javaslatot azonban elutasította, mondván, ha sikerül elfogadni a költségvetést, előrehozott választásokra már nem lesz szükség, a koalíció kitarthat szeptember végéig. Lindner viszont kijelentette, ha nem állapodnak meg előrehozott választásokban, nem tudja támogatni a másik a kancellár költségvetési javaslatait.
Ekkor szünetet tartottak, majd a legolvasottabb napilap, a Bild honlapján megjelent, hogy Lindner előrehozott választásokat javasol. Scholzék úgy vélték, a zártkörű tárgyaláson elhangzottakat maga Lindner szivárogtatta ki. A tárgyalóterembe való visszatérésüket követően ezért Scholz – megrendülve érezve a bizalmat – elbocsátotta miniszterét, mire az FDP kilépett a kormányból.
A hármas koalícióban a legnagyobb törésvonal mindvégig egyfelől a baloldali gazdaság- és társadalompolitikát követő SPD és Zöldek, illetve az alacsony adók, a vállalatokat támogató gazdasági környezet és a fiskális fegyelem mellett kiálló FDP között volt.
Ráadásul a Scholz-kabinet általános népszerűtlensége a liberálisokra égett rá leginkább, akik már tartósan 5 százalék alá kerültek a közvélemény-kutatásokban, a szeptemberben tartott három keletnémet tartományi választásokon pedig két tartományban az 1 százalékot sem tudták megugrani. Emiatt és a politikai nézeteltérések miatt az FDP már régóta lebegtette, hogy kilép a koalícióból, a párttagság még szavazást is tartott erről, amelyen csak szűk többséggel győztek a maradáspártiak.
Így hát nem volt meglepő, hogy az FDP volt az, amely végül otthagyta a koalíciót, nehéz helyzetbe hozva az így a parlamenti többségét elvesztő kormányt. Olaf Scholz a liberálisok távozását követően január 15-ére bizalmi szavazást kért maga ellen, ami parlamenti többség hiányában minden bizonnyal a szavazás elbukásával végződne, ez pedig új választások kiírásához vezetne. A voksolást legkorábban jövő év márciusában tarthatnák meg.
Dőlnek a dominók
A koalíció felbomlása azonban olyan lavinát indított be, ami ahhoz vezethet, hogy Scholz kancellársága már az általa tervezettnél hamarabb véget érhet. A legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje (és a CDU elnöke), Friedrich Merz ugyanis kijelentette, a jelenlegi külpolitikai helyzetben egyszerűen nem engedhető meg, hogy hónapokig kisebbségi kormánya legyen Németországnak, ezért a lehető leghamarabb előrehozott választásokat kell tartani.
Merz szerint Scholzról már jövő szerdán bizalmi szavazást kellene tartani, majd kiírni a választásokat január második felére.
Scholz arra kérte az ellenzéki kancellárjelöltet, hogy együtt fogadják el a szükséges törvényeket, elsősorban a költségvetést, Merz az együttműködéshez azonban azt a feltételt szabta, hogy kancellár ne várjon január közepéig a bizalmi szavazással. A két vezető csütörtök délután találkozott egymással, és bár egyikük sem mondta el, mire jutottak, egyelőre úgy tűnik, nem közeledtek az álláspontok.
A CDU/CSU-t most 32-34 százalékra mérik, amivel stabilan és fölényesen első a közvélemény-kutatásokban, Merznek tehát most az az érdeke, hogy minél hamarabb megtartsák a választásokat. Scholz, aki a jelenleg 15-16 százalékos támogatottsággal csak harmadik helyen álló SPD kancellárjelöltje, inkább még várna, hátha sikerül feljebb tornászni pártja népszerűségét. Bár nem biztos, hogy a legjobb stratégia erre számítani, hiszen egy „béna kacsaként” folytatott kormányzás a tapasztalatok szerint inkább csak rontani szokta egy kormányzó párt esélyeit, mintsem javítani. Ennek ellenére nemcsak az SPD, egyelőre a koalícióban még bennmaradt Zöldek is ragaszkodnak a Scholz-féle menetrendhez – igaz, pénteken a jelenlegi alkancellár és gazdasági miniszter, Robert Habeck bejelentette, elindul pártja kancellárjelöltjeként. Lindner viszont, hasonlóan Merzhez, szintén mihamarabb előrehozott választásokat szeretne, enélkül ő sem tart támogathatónak semmilyen kormányzati javaslatot.
Egyelőre tehát patthelyzet van: a Scholz-féle kisebbségi kormány nem tudja átvinni a törvényjavaslatokat, elsősorban a záros határidőn belül elfogadandó költségvetést, a CDU/CSU-nak és az FDP-nek viszont nincs eszköz a kezében a Scholz-kormány leváltására.
Illetve egy eszköze lenne, a magyar jogból is ismert konstruktív bizalmatlansági indítvány, mellyel egy parlamenti többség leválthatná Scholzot, és másik kancellárt tehetne a helyébe. Ehhez azonban együtt kellene működnie a szélsőjobboldali AfD-vel, amire viszont egyik hagyományos párt sem hajlandó.
Scholz péntek délután a budapesti informális EU-csúcs után már kicsit enyhített álláspontján, és bejelentette, hajlandó tárgyalni az előrehozott választások időpontjáról.
Mi jöhet most?
A pártoknak éppen a közvélemény-kutatásokban tartósan második helyre mért AfD miatt azt is mérlegelniük kell, hogy nem veszhetnek annyira össze, hogy aztán ne tudjanak egy új választást követően koalícióra lépni egymással. Jelen pillanatban öt párt bekerülése tűnik biztosnak: a CDU/CSU-é, az AfD-é, az SPD-é, a Zöldeké, valamint a csak idén januárban alakult új radikális baloldali erőé, a Sahra Wagenknecht Szövetségéé (BSW); az FDP bejutása erősen kérdéses. Az öt párt közül az AfD-vel senki nem lépne koalícióra, és kérdés, hogy az oroszbarát BSW-vel együtt lehet-e működni. A CDU/CSU-nak a jelenlegi felmérések szerint még az SPD-vel sem lenne meg a többsége,
így most az a legvalószínűbb, hogy egy előrehozott választás után a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek alakítanának kormányt.
Egy ilyen felállás már most legalább olyan ingatagnak tűnik, mint a felbomlott közlekedésilámpa-koalíció, ami hosszabb távon nem sok jót jelez előre Németország számára.
Az infratest dimap közvélemény-kutató csütörtökön, a koalíció felbomlását követő napon elvégzett gyorsfelmérése szerint a németek 65 százaléka előrehozott választásokat szeretne, amint csak lehet. A megkérdezettek 59 százaléka örül annak, hogy felbomlott az eddigi koalíció, 36 százalék inkább rossznak tartja. Olaf Scholz munkájával a válaszolók 76 százaléka elégedetlen, és mindössze 21 százalék elégedett. A regnáló kancellárt még saját pártjának hívei is inkább rossz jelöltnek tartják a küszöbönálló választásra: 45 százalékuk mondta azt, hogy Scholz jó kancellárjelölt lenne, 47 százalékuk viszont úgy véli, nem vele kéne elindulni a szocialistáknak.
Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár az SPD berlini frakcióülése előtt, 2024. november 6-án. MTI/EPA/Clemens Bilan
