Az amerikai magazinban megjelent információk szerint legalább 14 olyan atomraktár van Ukrajna közelében, amelyeket egyértelműen elérnek az ukrán drónok. Ezek közül kettő kifejezetten közel fekszik a határhoz, míg további öt valamivel távolabb helyezkedik el. Ezek az információk azért is fontosak, mivel Kijev már régóta kérleli a nyugati partnereit, hogy engedjék meg számára az átadott modern fegyverrendszerek használatát oroszországi célpontok ellen, és ezek akár a jelzett telepeket is képesek lehetnek elérni. Hozzá kell tenni, hogy az ukrán vezetés csak a hagyományos célpontokra mért csapásokhoz kért engedélyt, így például a kulcsfontosságú infrastrukturális elemekre, repterekre, kőolajtárolókra és laktanyákra.
A cikk viszont hozzáteszi, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy az ukránok esetleg arra készülnének, hogy a nukleáris támaszpontokat támadnák.
Azt viszont megjegyzi, hogy az orosz vezetésnek fel kell ismerniük a fenyegető veszélyt, és biztonságba kell helyezniük a veszélyeztetett telepeken tárolt robbanófejeket.
Moszkva 2023-ban már bejelentette, hogy a belgorodi állomásnál lép, és elszállítja onnan az atomfegyvereket. A döntés összefüggésben van azzal, hogy ekkor Kijev egyre távolabbi célpontok felé indított dróntámadásokat, amelyek be is csapódtak Oroszország különböző területein. A cikk szerint ez nyílt beismerése volt annak, hogy a Kreml belátta, hogy nem szabad a harcok közvetlen közelében atomtölteteket tárolniuk. A belgorodi esetet követően azonban nem jött több kivonásról hír, pedig további raktárak vannak még lőtávon belül.
A Foreign Affairs szerint kockázatot jelent, hogy esetleg egy ukrán drón becsapódik az orosz telepbe, majd ezt követően olyan robbanás következik be, amely hasadóanyagot juttat a környezetbe. Ennél is súlyosabb eshetőségként látja, hogy
egy ilyen támadás esetén káosz alakul ki a szigorúan őrzött objektumban, és esetleg illetéktelen személyek jutnak hozzá egy ott tárolt nukleáris robbanófejhez.
Oroszország korábban olyan támaszpontokról is indított támadást ukrajnai célpontok ellen, amelyeken tárolt atomfegyvereket. Ez a lépés rendkívül felelőtlen volt, mivel legitim célponttá tette az ukránok számára a bázisokat. Kiemelendő ezek közül az Engels, ahonnan Kindzsal rakétákat lőttek ki korábban, valamint a feltételezések szerint Jejszk és Morozovszk is hasonló lehet.
A cikk szerint önmagában egy drónbecsapódás nem okozna nukleáris katasztrófát, viszont hozzáteszi, hogy külön problémát jelentene, ha éppen valamilyen karbantartási ok miatt nem a bunkerben tárolnák éppen az eszközt. Hozzáteszi, hogy a korosodó támaszpontok szintén gondot jelentenek, valamint a 2023-as Wagner felkelés bizonyította, hogy a külső csoportok is súlyos fenyegetést jelenthetnek. Akkor keringtek hírek arról, hogy a fegyveresek behatoltak egy ilyen bázisra, de végül nem tettek szert nukleáris robbanófejekre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images