Véget érhet az ukrajnai háború?
Az idei választási kampány még el sem indult igazán, amikor Donald Trump, a Republikánus Párt jelenlegi elnökjelöltje, először elkezdett nyilvánosan beszélni arról, hogy nagyon gyorsan és hatékonyan békét teremtene Ukrajnában.
Azt azonban a mai napig nem tudni biztosan, hogy az amerikai politikus pontosan miként képzeli el a béketeremtést, hiszen nyilvánosan nem hajlandó kifejteni a béketervének részleteit.
A kampány alatt természetesen rengeteg sajtóhír érkezett Trump állítólagos béketerveiről:
- A legelső infók szerint Donald Trump egyszerűen átengedte volna az elfoglalt területeket az oroszoknak és békére kényszerítette volna Ukrajnát a támogatás megvonásával.
- Frissebb cikkek szerint Trump a fegyvertámogatások manipulálásával érte volna el azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök leüljenek tárgyalni egymással.
- A napokban a Financial Times írt arról cikket, hogy Trump valójában nem hagyná, hogy Ukrajna területet veszítsen: a 2015-ös minszki egyezményekből kiindulva autonóm zónákat hozna létre Ukrajnán belül, melyek ellenőrzését helyi önkormányzatok kvázi szabad kézzel végeznék. Trump a zónák és a béke betartatását, finanszírozását Európára bízná.
Bár ezek az információk látszólag teljesen ellentmondanak egymásnak, valószínűleg nem arról van szó, hogy egyik vagy másik amerikai vagy brit cikk tévesen értesült volna; sokkal inkább reális, hogy Donald Trump békéről, béketeremtésről alkotott elképzelései megváltoztak különböző impulzusok hatására. Ahogy Trump véleménye változott a hónapok alatt, úgy továbbra is változhat:
Amerika 47. elnöke csak 2025. január 20-án ül be az Ovális Irodába, addig pedig rengeteg olyan impulzus érheti a politikust, melynek mentén megváltoztathatja a véleményét Ukrajnáról, Oroszországról, a háborúról és békéről.
Egyébként Ukrajna a fent említett, Trump-féle béketerveket (pontosabban az erről szóló értesüléseket) rendre elutasította, főleg azért, mert úgy látják, hogy
- teljesen mindegy, miben állapodnak meg Oroszországgal, Moszkva úgysem fogja betartani az egyezmény részleteit, csak időt nyernek majd arra, hogy megint megtámadják Ukrajnát.
- Kijev nem akar területekről lemondani, arra hivatkozva, hogy egyrészt szuverenitásukat szavatolja a nemzetközi jogrend, másrészt ez rossz precedenst teremthet és területszerző háborúk sorát indíthatja el a világ minden részén.
- Úgy látják, igazságtalan, hogy Oroszország, mint agresszor állam akarata érvényesül és nekik, mint ártatlan áldozat, engedményeket kell tenniük. Holott az ukrán vezetők szerint Amerikának meglenne az ereje arra, hogy megnyerje Kijevnek a háborút a támogatás fokozásával.
Közben Oroszország nemhogy elutasította Donald Trump „béketerveit”, de tartanak is attól, hogy zsarolni próbálja majd őket a washingtoni vezető, emiatt pedig eszkalálódhat a háború. Erről itt írtunk:
Két dolog nagyjából konzisztens Trump béketerveivel kapcsolatosan: az amerikai vezető nem akarja Ukrajnát a NATO-ban látni, illetve hajlandó engedményeket tenni Oroszországnak.
Egyébként nem kizárt, hogy az ukránok hamarosan kénytelenek lesznek tárgyalni az oroszokkal teljesen függetlenül attól, hogy éppen Donald Trump-e az elnök vagy sem,
hiszen a Donbaszban katasztrofálisan állnak a dolgok. Az orosz haderő 2022 óta nem látott tempóval nyomul előre és az ukrán hadsereg személyi állománya kezd kifulladni, így lehet, hogy végül nem is fog érdemben számítani, hogy ki az amerikai elnök és milyen fegyvert küld az ukrán hadseregnek.
Mi lesz a Közel-Keleten?
Miközben Donald Trump Ukrajnához való hozzáállása finoman szólva is mismásnak tekinthető, a Közel-Kelettel kapcsolatosan teljesen más megközelítés figyelhető meg:
Donald Trump Izrael elkötelezett támogatója és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök személyes jóbarátja.
Trump elnökségének egyik legnagyobb eredménye az Ábrahám-egyezmények: elérte csapatával, hogy ismerje el Izrael állam létezését több muszlim ország, például Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Szudán, ami jelentős lépésnek tűnt a Közel-Kelet stabilitása felé. Emellett a Trump vezette Amerika Izrael fővárosának elismerte Jeruzsálemet.
Közben Trumpnak első elnöki ciklusa során rendkívül sok konfliktusa volt Izrael legnagyobb ellenségével, Iránnal,
kezdve onnan, hogy kilépett a Barack Obama által kötött atomalkuból. Kétszer is majdnem háborúba ment egymással Irán és Amerika Trump első elnöksége alatt, egyszer Irán ballisztikus rakétákat is kilőtt az Egyesült Államok egyik iraki bázisára, mivel Trump parancsára megölte az amerikai haderő az iráni Kudsz-erők parancsnokát, Kászim Szulejmáni tábornokot.
Volt, hogy Trump a levegőből hívta vissza az amerikai vadászbombázókat.
Most a helyzet sokkal feszültebb a Közel-Keleten: Izrael háborúban áll a gázai Hamásszal, a libanoni Hezbollahhal és a Jemen jelentős részét uraló húszikkal, utóbbi frakció ráadásul a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi útvonalakat is folyamatos támadás alatt tartja. Emellett nyomás alatt tartják az amerikai bázisokat a térségben szír és iraki fegyveresek, de, ami a legnagyobb gond:
Irán és Izrael szinte már rendszeresen támad egymás területére nagy hatótávolságú fegyverekkel.
Donald Trumptól aligha várható az a kimért és óvatos hozzáállás, mint amit Joe Biden tárgyalócsapatától láthattunk: a demokrata elnök a Hamásszal és a Hezbollahhal is tárgyalt közvetítők segítségével, annak érdekében, hogy valamilyen tűzszünetet, fegyvernyugvást tudjon elérni, sokszor nem kicsit frusztrálva ezzel Benjámin Netanjahut.
Donald Trump ezzel szemben várhatóan sarkosabban fogja támogatni Izrael katonai műveleteit és talán az IDF-nek is nagyobb mozgásteret ad majd.
Nem kizárható, hogy a Hezbollah lefegyverzésében amerikai légi és tengerészeti képesség is részt vesz majd, az pedig szinte biztosan kijelenthető, hogy ha Izrael nyílt háborúba keveredik Iránnal, Amerika nagyobb valószínűséggel vállal be akár kockázatosabb katonai műveleteket is, hogy megvédje legnagyobb szövetségesét.
Trump szájából sokszor elhangzott, hogy békét teremtene a Közel-Keleten, de nem mondta el sosem, ezt hogy képzeli el:
a béke elérése lehetséges diplomáciai úton is, és természetesen lehetséges Irán totális megsemmisítésével is.
Lehet egyébként, hogy valóban Trump lesz az, aki visszafogja egy kicsit Irán mozgolódását: Teherán teljesen egyértelműen el akarja kerülni az Izraellel folytatott háborút, így lehet, hogy békülékenyebben reagálnak majd Donald Trump nagy nyomású, impulzív stílusára.
Ez persze nem állítja majd meg Izraelt abban, hogy kiterjeszze katonai műveleteit Libanonban, esetleg bemenjen Szíria vagy éppen Jemen területére is, hogy lerendezze egyszer és mindenkorra a teheráni proxierőkkel vívott konfliktusait.
Lesz tajvani háború?
Donald Trump első elnöki ciklusát folyamatos diplomáciai és gazdasági adok-kapok jellemezte Kínával, reálisan várható, hogy a két szuperhatalom viszonya ismét romlani fog, ha Trump beül az elnöki székbe.
Hogy vezethet-e ez akár Tajvan lerohanásához, akár egy háborúhoz Amerika és Kína közt? Nem túl valószínű.
Az Egyesült Államok és Kína ezer szálon kötődik egymáshoz gazdasági és technológiai téren, egy Tajvan körüli háborúban mindkét fél nagyobbat veszíthet, mint amit a sziget elfoglalása, megtartása jelent.
Persze nem kizárható, hogy lesz valamilyen katonai konfliktus a jövőben Tajvan miatt, de a kínai haderő jelentős megerősítése, a két ország gazdasági és technológiai leválása és Amerika jelentős meggyengülése nélkül aligha rendeli el a Kínai Kommunista Párt a „renegát tartomány” erőszakos újraegyesítését. Ezek a feltételek pedig aligha lesznek adottak Trump elnöksége alatt, a 2020-as évtizedben.
Ez most egy nagyon bizonytalan időszak lesz
Ahogy fentebb is írtuk, Donald Trump csak 2025. január 20-án ül be az elnöki székbe, addig egy bizonytalan időszak következik. Joe Biden demokrata elnök Kamala Harrisnek tervezte átadni a hatalmat, most vinnie kell magával az összes tanácsadóját, döntéshozóját, miniszterét jövő januárig.
Nem lenne meglepő, ha Amerika ellenségei úgy gondolnák, addig érdemes valami nagyot alkotni, amíg az Egyesült Államok átmeneti időszakban van, hiszen lesz most majdnem három hónap, amíg a "világ csendőre" a hatalomátadással és újraszervezéssel lesz elfoglalva.
Donald Trump visszatérésétől pedig az autoriter államok komolyan tartanak, élen Iránnal. Lehet, hogy Trump valóban békét akar teremteni különféle konfliktusokban és szeret is a békecsináló szerepében tündökölni, de az eszköztára nagyon eltér Joe Bidentől:
óvatos tárgyalások, diplomácia és kompromisszumok helyett Trump védjegye a markáns fellépés és az erődemonstráció.
Mindez pedig egy ilyen feszült globális helyzetben könnyedén vezethet félreértésekhez.
Címlapkép forrása: Drew Angerer/Getty Images
