A különböző hírügynökségek saját módszertanuk és elveik alapján határozzák meg, mikor kiáltanak ki győztest (az elnökválasztási zsargonban: call) egy-egy államban, akár nagyon alacsony feldolgozottságú részeredmények alapján. Ilyenkor figyelembe véve a beérkező szavazatok mennyiségét, a szavazási szokásokat és a demográfiai adatokat.
Hogyan mondják előre biztosan előre az egyes államok győzteseit?
A The Associated Press (AP) híres a szigorú, adatalapú megközelítéséről. A közzétett metodológia szerint az AP egy szakértői csapatot alkalmaz, amely a beérkező szavazatok mellett figyelembe veszi a választási részvételi adatokat, a korábbi választási eredményeket és a demográfiai adatokat is. A legnagyobb amerikai hírügynökség döntőbírái (decision desk) statisztikusokból és politikai elemzőkből áll, akik különféle modelleket használnak az eredmények előrejelzésére.
Csak akkor kiáltják ki egy állam eredményét, amikor biztosak benne, hogy a lemaradó jelölt már nem tudja behozni a hátrányát, ezért általában lassabbak a többi hírügynökségnél.
A CNN szintén egy adatvezérelt megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi az exit pollokat, a szavazási szokásokat és a demográfiai változásokat. A CNN különösen óvatos, amikor eredményeket véglegesen egy jelöltnek ad, és általában kivárja, amíg egyértelmű előnyt lát a kulcsfontosságú körzetekben – ezzel együtt 2016-ban Michigan államot bár 85 százalékos feldolgozottságnál már Donald Trumpnak adták, végül módosítaniuk kellett az előzetes eredményüket, mivel szűken, de Hillary Clinton nyert.
2020 óta különösen fontos számukra az óvatosság a levélszavazatok feldolgozásakor, mivel ezek később beérkezve megváltoztathatják az eredményt.
A Fox News Decision Desk-jét 2020-ban az arizonai állam korai lejelentése miatt bírálták, amikor még sok szavazat feldolgozásra várt. A konzervatív hírcsatorna saját statisztikai modelleket alkalmaz, és néha merészebb eredményhirdetéseket tesz, amikor úgy ítélik meg, hogy az adatok alátámasztják ezt a döntést.
Viszont 2022-ben a félidős választásoknál már a csatorna szintén nagyobb óvatossággal állt a lejelentésekhez.
Az NBC News az Edison Research kutatócéggel működik együtt az exit pollok terén, és statisztikai modelleket használ a szavazatok folyamatos elemzéséhez a közzétett módszertani összesítőjük szerint. Az NBC konzervatívabban kezeli az eredmények bejelentését, és általában csak akkor jelent győztes egy államban, ha a szavazatok jelentős része feldolgozásra került.
A Reuters a valós idejű frissítésekre koncentrál, és több partnerrel dolgozik együtt az adatok beszerzésében. Az ügynökség inkább kivárja, míg jelentős arányú eredmény áll rendelkezésre, mielőtt hivatalos eredményhívást jelentene be,
jellemzően ezért a hírügynökség sokkal lassabban jelent biztos eredményeket.
A New York Times egyedi adatvizualizációs eszközökkel segíti olvasóit, és gyakran futó százalékos adatokat közöl az államok szavazásáról. Bár folyamatosan frissítik a trendeket, hivatalos győztes kihirdetést ritkán mernek saját maguk megtenni, és
általában megvárják, amíg az AP vagy más nagy hírügynökségek hivatalosan kihirdetik az eredményt.
Végezetül, az ABC News a FiveThirtyEight nevű elemző platformmal dolgozik együtt, amely a statisztikai modellezés egyik legelismertebb forrása az Egyesült Államokban. A csatorna szintén konzervatív megközelítést alkalmaz, és az exit poll adatokon kívül kiemelten kezeli a valós szavazatszámokat, különösen a szoros államokban.
A hírügynökségek közötti különbségek eredményeképpen az egyes államok eredményhirdetései között időbeli eltérések lehetnek, különösen a csatatér-/ingaállamokban (swing state) esetében, ahol apró eltérések is döntők lehetnek. A levélszavazatok aránya és a választók földrajzi megoszlása jelentősen befolyásolhatják az eredményhirdetés időpontját, ezért az ügynökségek az utóbbi években nagyobb óvatossággal kezelik a végső hívásokat. Főként a városiasodás miatt jönnek később eredmények: az urbanizáltabb területek ugyanis elkezdtek a demokratákhoz húzni, és a metropoliszok nagyon nagy mennyiségű szavazatok feldolgozása lassabb, mint a sokkal ritkábban lakott vidéki körzeteké (rural areas).
Címlapkép forrása: John Tully/Getty Images
