Bár a legtöbb poll fej-fej mellett méri a két elnökjelöltet mind országosan, mind a billegő államokban, nincs garancia arra, hogy a végeredmény is szoros lesz.
A FiveThirtyEight adatai szerint 1998 óta átlagosan 6 százalékpontot tévedtek a közvélemény-kutatások Amerikában,
elnökválasztások esetén ez a tévedés kifejezetten magas volt, 9,2 százalékpont.
A legutolsó választáson, a 2022-es időközin azonban a korábbihoz képest kifejezetten pontosak voltak a kutatók: „csak” 4,8 százalékpont volt a tévedés.
A New York Times kiszámolta: ha „csak” 4,8 százalékpontot tévednek ismét a kutatók a csatatér-államokban, akár fölényes győzelemmel is behúzhatja a választást Donald Trump vagy Kamala Harris.
Ha ugyanis Harrist mérik alul ilyen mértékben, a demokrata jelölt akár 319 elektort is szerezhet, ha Trumpnál látható ugyanez a hiba, a republikánus jelölt 312 elektorral fog tarolni.
Persze lehetetlen, hogy minden poll, minden államban ekkorát tévedjen, ugyanakkor az elektori rendszerrel kapcsolatosan fontos tudnivaló, hogy ha adott államban akár nagyon szűk többsége van egyik vagy másik jelöltnek, minden elektort az a jelölt nyer meg. Tehát ha mondjuk Trump nyer akár 1 szavazattal Georgia államban, ő kapja meg mind a 16 elektort és vice versa.
Így fordulhat elő, hogy akár kisebb kutatási tévedések esetén is hatalmas különbségek lehetnek a végeredmény tekintetében.
Választási hírfolyamunkat itt követheti nyomon:
A választással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt összegeztük:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
