A választásról szóló élő közvetítésünket itt tekintheti meg:
1. Kik a jelöltek és mit ígérnek?
2024. november 5-én, vagyis a mai nap, választás van az Egyesült Államokból, nagyjából 244 millió szavazásra jogosult amerikai dönti el, hogy ki legyen az ország 47. elnöke és kik képviseljék őket a törvényhozás két kamarájában. Az elnök személye mellett a teljes Képviselőház (alsóház - 435 képviselő) és a 100-ból 34 szenátor (felsőház) személyéről is döntés születik.
Bár több amerikai párt is állított jelölteket, a választási rendszer sajátosságaiból adódóan ismét a Demokrata Párt és a Republikánus Párt csupán az esélyes arra, hogy jelöltet delegáljon fontos döntéshozói pozíciókba.
A fő kérdés nyilván az, hogy ki lesz a következő elnök: a demokraták Kamala Harrist, Joe Biden alelnökét, a republikánusok Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét indítják.
A választást, ahogy az eddigi kampányt, várhatóan az amerikai gazdaság kérdése, főleg az infláció, illetve az abortusz és személyi szabadságjogok, a bevándorlás, és a külpolitika kérdései tematizálják majd. Donald Trumpot konzervatívabb, nacionalista politikusként szokták jellemezni, Kamala Harris a liberálisabb, progresszívebb jelölt. Trump szigorúbb bevándorlás-politikát hirdetett, emellett enyhébb adóterheket és visszafogottabb állami költekezést szeretne látni. Harris is fenntartaná a Biden-kormány határzárát, de a bevándorlók állampolgársághoz való jutását szeretné előremozdítani, liberalizálná az abortusz-szabályokat és kiszélesítené az egészségügyre vonatkozó állami ellátás körét.
Mint magyar emberek, számunkra talán a külpolitika kérdése a legfontosabb.
Donald Trump azt ígéri: rövid idő alatt békét fog teremteni Ukrajnában, a Közel-Keleten határozottabban kiáll majd Izrael mellett és Irán ellen, Kínával szemben pedig szigorúbb lesz. Kamala Harris várhatóan fenntartja a Biden-kormány politikáját:
Ukrajna határozott támogatása, amíg ez szükséges, Izrael támogatása, de Iránnal szemben óvatosság, illetve hűvös, de kompromisszumra kész viszony Kínával.
Magyarország tekintetében: ha Trumpot megválasztják, Washington és Budapest viszonya legalább retorika szintjén javulhat, hiszen az amerikai vezető és Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszonya barátinak mondható. Kamala Harris elnökké választása esetén nyilvánvalóan fennmarad a szövetségesi és gazdasági kapcsolat, viszont a Washingtonból érkező kritika mennyisége is.
2. Mi dönti el a választást?
Az Egyesült Államokban úgynevezett elektori rendszer működik, vagyis nem az dönti el, ki nyeri az elnökválasztást, hogy összesen melyik jelöltre mennyi szavazatot adnak le a választásra jogosult állampolgárok. Így lehet, hogy 2016-ban Donald Trump nyerte a választást, annak ellenére, hogy riválisa, Hillary Clinton demokrata jelölt több szavazatot kapott.
Minden állam eltérő számban delegálhat elektorokat, attól függően, hogy mennyi képviselőt, szenátort küldhetnek a törvényhozásba.
Összesen 538 elektor adja le a voksát egyik vagy másik jelöltre, 270 elektort kell megszereznie adott jelöltnek, hogy győzzön a választáson.
Minden államban az összes elektor kizárólag egyetlen jelöltre voksolhat. Vegyünk erre egy példát: 2020-ban, Georgia államban Joe Biden demokrata jelöltre 2 473 633 szavazatot, Donald Trump republikánus jelöltre 2 461 854 szavazatot adtak le. Bár Joe Biden előnye Trumppal szemben mindössze 11 779 szavazat volt, az összes leadott voks alig 0,24%-a, Georgia állam mind a 16 elektora Joe Bidenre szavazott.
ÍGY LEHET AZ, HOGY A VÁLASZTÁSOK KIMENETELE SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT FONTOSSÁGGAL BÍRNAK AZOK AZ ÁLLAMOK, AHOL EGYIK NAGYPÁRTNAK SEM BORÍTÉKOLHATÓ A GYŐZELME: EZEK AZ ÚGYNEVEZETT „BILLEGŐ ÁLLAMOK”,
(angolszász forrásokban "swing states".)
A 2024-es választás eredményét várhatóan hét billegő állam dönti majd el, Nevada, Arizona, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia. Ezek az államok összesen 93 elektort delegálnak majd.
Emellett természetesen jöhetnek meglepetések más államokból is (pl. Florida, Texas, Minnesota, New Hampshire), de a pollok szerint ez most kevésbé valószínű.
3. Mit mutatnak a pollok?
A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros meccs lesz Amerikában: gyakorlatilag lehetetlen megjósolni előre, ki fog nyerni.
A választás utolsó hetén végzett országos pollok többnyire Kamala Harris szűk előnyét mérik, de számtalanszor bebizonyosodott már, hogy az amerikai kutatások távolról sem nevezhetők tűpontosnak.
Ha az aggregált pollokat nézzük:
- A FiveThirtyEight összesítése szerint Harris szűk előnye figyelhető meg a szavazatszámok számában: 48,1%-át szerezné meg az országos voksoknak a demokrata jelölt, miközben Trump 46,8%-ot kapna.
- A 270-to-win „no tossup” tegnapi elektori térképe szerint Trump 287 elektorral nyerne Harris 251 elektorával szemben, mára azonban Pennsylavnia döntetlenné vált frissebb pollok alapján. Ez a térkép azt mutatja, hogy mi történne, ha a jelenlegi kutatások szerint zárulna az elektori szavazás, vagyis a szűk demokrata / republikánus többséget is egyértelmű győzelemként mérik.
Jól látható tehát, hogy extrém kiélezett a verseny, izgalmas napnak nézünk elébe.
4. Lehetséges, hogy megint napokig elhúzódik a számlálás?
Az első szavazóhelyiségek várhatóan magyar idő szerint éjjel 1 órakor zárnak, az első (rész-)eredmények ezt követően már el is kezdhetnek érkezni. Az utolsó urnák magyar idő szerint reggel 6-kor záródnak, de ezt nem várják meg az országos részeredmények publikálásával, hiszen a rendszer minden államban eltérő.
A 2020-as választás emlékezetes volt arról, hogy majd’ öt napig nem lehetett tudni, ki nyert, hiszen a levélszavazatok összesítése rendkívül elhúzódott.
Bár most is rendkívül nagy a levélszavazatok száma (több mint 75 millió ember szavazott előzetesen), jó esély van rá, hogy gyorsabban lesz eredmény.
Ennek az oka, hogy
- 2020-ban a Covid-világválság még javában tombolt, ez mind szavazástechnikailag, mind az eredmények összesítését tekintve rendkívüli helyzetet teremtett, ez a válsághelyzet most értelemszerűen nem áll fenn.
- A levélszavazatok összesítését már elkezdték, nem egyszerre „önti nyakon” több millió szavazat a számlálókat.
- Az egész választási infrastruktúra felkészültebben várja a mostani voksolást, mint 2020-ban, éppen az akkori kaotikus működésből tanulva.
Ideális esetben tehát holnap délelőttre már nagyjából tudhatjuk, hogy ki lesz az elnök,
természetesen szoros eredmény esetén vagy valamilyen váratlan esemény miatt ez tovább húzódhat. Nem teljesen kizárható, hogy most is hosszabb idő lesz az eredmények összesítése és az is valószínű, hogy kiélezett verseny esetén lesz majd újaszámlálás.
5. Megismétlődhet, ami 2021 januárjában történt?
A 2020-as választást Donald Trump szerint elcsalták a demokraták, a manipulációval való vádaskodás pedig oda vezetett, hogy 2021. január 6-án megtámadták az elnök hívei a Capitoliumot. Bár kétségkívül Trump vádaskodása volt a leghangosabb és legdrasztikusabb, közel sem ő kezdte el győztes ellenfelét ily módon befeketíteni: Hillary Clinton a 2016-os választás után könyvet is írt arról, hogy szerinte Trump győzelmét valójában az oroszok és az FBI szállította le. Trump elnökségét pedig végig a személye elleni, néha kifejezetten súlyos károkat okozó tüntetések, forrongások kísérték.
Mivel a választás szorosnak ígérkezik és az amerikai közvélemény rendkívül polarizált, egyáltalán nem kizárható, hogy bármely jelölt győzelme esetén az ellentábor az utcára vonul, tüntet, rendőrökre támad, gyújtogat majd.
Vannak olyan államok, ahol készülnek is erre: a Trump elnöksége alatti zavargások egyik epicentrumában, Washington államban, már aktiválták is a nemzeti gárdát.
Mellettük magas készültségben várják a helyi hatóságok az eseményeket más államokban is: Oregonban és Nevadában is készültségben vannak a gárdisták.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
