Először nézzük a republikánus Donald Trump mellett szóló érveket:
1. Népszerűbb, mint valaha
Habár egy New York állami büntetőbíróság kimondta a bűnösségét, túl van számos polgári jogi felelősségre vonáson, és három büntetőpere még ítéletre vár, Donald Trump volt amerikai elnök népszerűsége olyan magasan szárnyal, mint korábbi elnökjelölti kampányai végén soha.
Egy nappal a 2024-es elnökválasztás előtt a RealClearPolling (RCP) átlaga nettó -7,1%-ra teszi Trump megítélését, azaz az amerikaiak 45%-a bír pozitív, 52,1%-a pedig kedvezőtlen véleménnyel róla. 2016-ban, amikor a republikánus elnökjelölt felülkerekedett a demokrata Hillary Clintonon, a mostaninál mérföldekkel rosszabb, -21%-os nettó megítéléssel bírt a választás előtti napon, míg 2020-ban, amikor Trump kikapott Joe Bidentől, -12,7%-on állt a népszerűsége ugyanekkor.
2. Az amerikaiak változásra éheznek
Miközben a koronavírus-járvány utáni gazdasági leállás után világszerte küszködnek a hivatalban lévő kormányok, az Egyesült Államokban a lakosság 63,1%-a véli úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, és csupán 26,7% gondolja, hogy sínen van az ország. Az ABC News/Ipsos közvélemény-kutatása szerint 42% nyilatkozott úgy, hogy rosszabbul áll most anyagilag, mint Joe Biden hivatalba lépésekor, és csak 19%-nak jobb az anyagi helyzete.
If Trump wins, the signs were there all along.No incumbent party has won another term with so few voters saying the country is on the right track (28%) or when the president's net approval rating is so low (Biden's at -15 pts). Also, big GOP registration gains in key states. pic.twitter.com/knDQ2HOFtJ
— Harry (Enten) October 30, 2024
A CNN elemzője, Harry Enten kiemelte, hogy
1980 óta egy hivatalban lévő párt sem nyert ilyen rossz statisztikák ellenére újabb ciklust.
És, hogy melyik jelölt képviseli a változást? Az ABC felmérése azt mutatja, a biztos szavazók 34%-a szerint Kamala Harris demokrata elnökjelölt hivatalban lévő alelnökként úgy hagyná a dolgokat, ahogy vannak, ha megválasztanák. 35% úgy véli, Harris jó irányú változást eszközölne, 31% szerint viszont rossz irányba vinné az országot.
Az amerikaiak szerint azonban Trump sokkal kevésbé ragaszkodna a status quóhoz:
mindössze 4% mondja azt, hogy fenntartaná a mostani állapotot.
Ám többen gondolják, hogy Trump rosszféle változást hozna (51%), mint jót (45%).
3. Joe Biden népszerűtlen
Trump népszerűségéhez hozzájárul az is, hogy
az amerikaiak rendkívül elégedetlenek az inkumbens demokrata elnök, Joe Biden kormányzásával.
Mindössze 40,6% gondol elismerően Biden kormányzására, de a túlnyomó többség, 56,7% elutasítja azt, ami nettó -16,1%-os megítéléssel ér fel a 81 éves országvezető számára az RCP adatai alapján.
Leginkább egyébként a tavaly októberben kiújult izraeli-palesztin konfliktus (64,6%-os elutasítás), a bevándorlás (62,6%-os kedvezőtlen megítélés) és az elszabadult infláció terén (62,5%-os negatív vélemény) elégedetlenek a Biden-adminisztációval, ami az egyik legjobb visszajelzést a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború kezeléséért kapta ("csak" 54%-os elutasítás).
Négy évvel Donald Trump kaotikus hatalomátadását követően (elég csak a választási csalásról szóló, alaptalanul hangoztatott vádakra és a 2021. január 6-i Capitolium elleni ostromra gondolni) az amerikaiak összességében egyfajta nosztalgiával tekintenek az elnökségére, amiről egy áprilisi felmérés szerint elsősorban nem a koronavírus (4%) vagy a január 6-i ostrom (5%), hanem az exelnök viselkedése (39%), a gazdaság (24%) és a bevándorlás (9%) jut eszükbe. A kampány felpörgése előtt, szintén áprilisban a CNN azt találta, hogy
visszatekintve, az amerikaiak 55%-a vélte Trump elnökségét inkább sikernek, és csak 44% nevezte volna kudarcnak.
Biden addigi hivatali idejét ellenben az amerikaiak 61%-a minősítette akkor kudarcnak, miközben csupán 39% tartotta sikeresnek.
4. Bíznak benne a gazdaság és a bevándorlás terén
Az idei elnökválasztás kapcsán a választók a gazdaságot tartják a legkiemelkedőbb ügynek (24%), míg 15% a bevándorlást nevezte meg a New York Times csatatérállamokban végzett kutatása alapján. A Gallup adatai azt mutatják, a gazdaságot és a bevándorlást 21-21% tartja az ország előtt álló legfontosabb problémának, 17% a rossz kormányzati vezetést, 15% pedig az inflációt.
A Gallup elemzése szerint mindez Trump javára billentheti a mérleget,
hiszen az amerikaiak 46%-41% arányban úgy vélik, a Republikánus Párt a demokratáknál jobban tudja kezelni az általuk legfontosabbnak tartott problémát. Ez a mutató (a legfontosabb ügy terén nagyobb bizalommal rendelkező párt) 1948-ig visszamenően három kivétellel pontosan jelezte előre az elnökválasztás győztesét.
Ami a jelöltek hozzáértését illeti, az NBC legutóbbi számai alapján az amerikaiak továbbra is inkább Trumpra bíznák a határ megerősítését és a bevándorlást (30%-55%), az infláció (40%-52%) és a gazdaság kezelését (41%-51%).
5. Alulmérték korábban
Ahogy arról korábban részletes elemzést közöltünk,
a 2016-ban és 2020-ban született közvélemény-kutatások is alábecsülték Donald Trump támogatóinak arányát.
A legextrémebb négy évvel ezelőtti eset a középnyugati Wisconsiné volt, ahol 8,6 ponttal becsülték felül Joe Biden szavazatelőnyét, ami a megszokott 3-4%-os mintavételi hibahatár duplája (bár ez nem foglalja magában az összes statisztikai hibalehetőséget). Ennek dacára 2020-ban a felmérések "félrecsúszása" nem volt sorsfordító jelentőségű, nem úgy, mint 2016-ban: akkoriban számos olyan csatatérállamban mértek egyértelmű előnyt Hillary Clintonnak, amit végül elveszített.
Bár ezt sosem tudni előre, ha a közvélemény-kutatások továbbra is a múltbélihez hasonló mértékben becsülik alá Trump támogatottságát, akkor
meglehet, hogy a pollok alapján holtversenyt mutató küzdelem a republikánus volt elnök földcsuszamlásszerű győzelmével zárulhat.
A Donald Trump esetleges győzelméhez vezető indokok után
vegyük át, milyen tényezők mondathatják velünk mégis azt, hogy a demokrata Kamala Harris győzedelmeskedhet holnap.
1. Népszerűbb, mint Trump
Jóllehet a republikánus elnökjelölt ugyancsak javított megítélésén (amiben az ellene megkísérelt merényletek is szerepet játszhattak), amióta Joe Biden július 21-én visszalépett a javára, a RealClearPolling átlagában
Kamala Harris népszerűsége bőven lekörözi Donald Trumpét.
Az alelnökről a választás előtt egy nappal az amerikaiak 46,7%-a bír pozitív véleménnyel, míg 49,9% elutasítja őt, ami nettó -3,2%-os megítélést eredményez számára. Ez közel 4 ponttal magasabb, mint Trumpé, ráadásul Harris megítélése szeptember második felében még pozitívba is fordult pár hétig, azaz többen látták őt jó, mint rossz fényben.
Part II: If Harris wins, the signs were clear as day. 1. She has a higher net favorable rating than Trump, & the more popular candidate almost always wins. 2/3. Post-Roe: When voters vote, Democrats win. See special elections & 2022 midterms, when Dems did historically well. pic.twitter.com/wbrsVdMuep
— Harry (Enten) October 31, 2024
A CNN adatguruja azt találta egyébként, hogy
1956 óta 16 alkalommal győzött a népszerűbb jelölt, és csupán egyszer kerekedett felül a népszerűtlenebb.
Az egyetlen kivétel egyébként épp Trump 2016-os diadala, akkoriban azonban Clinton is szörnyű népszerűségi mutatókat tudhatott magáénak.
2. Több pénz és jobb infrastruktúra?
Kamala Harris kampánya gyakorlatilag bankot robbantott a volt kaliforniai főügyész ringbe szállása óta.
Az OpenSecrets adatai szerint az idei ciklus októberéig a demokraták 1 milliárd 588 millió dollárt (mintegy 594 milliárd forintot) gyűjtöttek be nagy és kis összegű donorjaiktól, miközben a republikánusok csupán ennek a kétharmadát, 1 milliárd 75 millió dollárt (körülbelül 383 milliárd forintot) kalapoztak össze.
Bár a több kampánypénz begereblyézése nem vezet automatikusan a Fehér Ház rózsakertjébe,
2000 óta csupán nyolc éve esett meg az, hogy a kevesebb adományt beszedő jelölt győzedelmeskedjen.
Az a tény pedig, hogy Harrisék sokkal jelentősebb összeget gyűjtöttek be kis összegű adományozóktól, azaz nem tehetős üzletemberektől és cégektől, szintén reménytelivé teheti a demokratákat. Az alelnök bevételeinek 42%-át adják a 200 dollárnál kisebb mikroadományok, miközben Trump esetén ez az arány csak 29%-ra tehető.
Demokrata források emellett abban bizakodnak, hogy az utcai mozgósítási műveletük (azaz a választók személyes felkeresése és az ajtóikon való kopogtatás) repítheti őket a célba. Az AP és a Guardian szerint a republikánusok egy hónapja kevés jelét látták a többek közt Elon Musk kampánybizottságához kiszervezett mozgósításuknak, az America PAC aktivistái által Nevadában és Arizonában feljegyzett kopogtatások negyede pedig felkelti a csalás gyanúját. Az NBC pollja eközben arról számolt be, hogy a valószínűsíthető Harris-szavazók 56%-a állítja, hogy már felkereste őket a kampány, míg Trump feltételezett támogatói közül 49% nyilatkozott ugyanerről.
A New York Times azt írta nemrég, hogy Harris 353 kampányirodájában mintegy 2500 munkatárs dolgozik, míg a Trump-kampány "több száz fizetett munkatárssal" és több mint 300 irodával rendelkezik.
3. Harris (is) a változás jelöltje
Noha a legtöbb kimutatás szoros befutót lát ebben a kérdésben, hiszen Harris a hivatalban lévő kormányzat alelnöke,
nem teljesen egyértelmű, hogy kiben látják az amerikaiak a változást.
A New York Times október elején például arra jutott, a választók 46%-44% arányban úgy vélik, inkább a korábbi kaliforniai szenátor képviseli a változást inkább, ami összefüggésben lehet azzal, hogy Harris kevesebb időt töltött a reflektorfényben, továbbá a 78 éves Trump és 60 éves Harris közötti korkülönbséggel, illetve utóbbi női mivoltával is. A demokrata alelnököt a színesbőrű szavazók 61%-a tartja a változás jelöltjének, valamint a fiatalok 58%-a, a demokrata szavazóbázis két oszlopa.
Az NBC november eleji felmérése szintén azt mutatja, hogy
Harrist kicsivel szélesebb réteg, 46% gondolja a változás elhozójának, és Trumpot csupán 41%.
4. Az abortusz lehet az ütőkártya
Miközben Trump vezet a gazdaság és a bevándorlás terén,
a demokrata elnökjelöltben az abortuszszabályozás terén bízik az amerikaiak többsége (53%-33% az nbc alapján).
A New York Times október végén ezt mérte a második legfontosabb kampánytémának (a gazdaság mögött, de megelőzve a bevándorlást), míg az NBC október elején úgy vetette fel ezt, hogy van-e olyan kérdés, amely annyira erősen foglalkoztatja a szavazókat, hogy kizárólag ez alapján voksolnának egyik vagy másik jelöltre. Ebben Harris elsőszámú ügye vitte a prímet 22%-kal, majd Trump erőssége, a bevándorlás és a határvédelem futott be (19%), amit a demokrácia vagy az alkotmányos jogok védelme (18%), és a megélhetési költségek (16%) követtek.
Az is megkérdőjelezhető, hogy Trump gazdaságbeli előnye mennyire stabil:
az AP-NORC azt találta, több amerikai bízna Harrisben a középosztályt érintő adópolitika (48%-36%), a munkahelyek és munkanélküliség (43%-41%), és a lakhatás ára (42%-37%) terén. Az NBC ezt alátámasztva arra jutott, 51%-42% arányban inkább Harrisről mondják, hogy a középosztály érdekeit helyezné előtérbe.
Az abortuszjogot szövetségi szinten garantáló Roe v. Wade-precedens Legfelsőbb Bíróság általi eltörlése után tartott 2022-es félidős választáson (és az időköziken) a terhességmegszakításhoz való hozzáférés visszaállítását zászlajukra tűző demokraták felülteljesítették az elvárásokat. Ez nem lenne ördögtől való, ha megismétlődne holnap is, miután rengeteg államban szigorú korlátozásokat vezettek be.
Az elmúlt két választási ciklusban republikánus fellegvárként elkönyvelt Iowa államban például ezen a nyáron lépett életbe egy 6. héttől érvényes abortusztilalom. Egy óriási port kavaró hétvégi kutatás szerint Kamala Harris 3 pontos vezetést tudhat magáénak Iowában, ami bár csak egy darab poll egyetlen államból, mégis azt sejteti, hogy a független nők, kifejezetten az idősek és a fehér bőrűek, tömegével szavazhatnak a demokrata jelöltre.
Don't count on polls underestimating Trump:1. No party has ever been underestimated 3 pres. cycles in a row.2. In 2020, right leaning polls correctly said averages were way off. In 2024, averages look a lot more like the right leaning polls.3. 2022: Dems were underestimated. pic.twitter.com/yHetD2Bzbx
— Harry (Enten) October 29, 2024
5. 2022-ben a demokratákat mérték alul
A 2016-os és 2020-as félrelövések után rengeteg közvélemény-kutató változtatott a módszertanán, a 2022-es félidős választásokon pedig igazán pontos képet adtak az erőviszonyokról. A múltbéli betlik miatt a hírnevüket féltő kutatócégek idén rendkívül óvatosnak bizonyultak, és egyesek (köztük a 538 alapítója, Nate Silver) "herdinggel" vádolták őket, amiért már-már lehetetlen mértékben hoztak ki döntetlent döntetlen után a két jelölt között.
Harry Enten a témában azt hangsúlyozta,
1972 óta egyetlen egyszer sem történt meg, hogy a pollok harmadjára is ugyanazon párt javára tévedjenek,
ráadásul idén a republikánusok felé hajló kutatócégek adatai (akiktől arra számítanánk, hogy felülbecsülik Trumpot) egybecsengenek a többi poll átlagával.
A New York Times szakértője, Nate Cohn ezáltal úgy számol, hogy
ha a pollok ugyanannyira térnek a valóságtól, mint két évvel ezelőtt, akkor Kamala Harris nyerne,
méghozzá a hét billegő állam közül ő söpörne be hatot, és készülhetne a január 20-i beiktatására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
