Nem kétséges, hogy a német választók kire szavaznának, ha történetesen részt vehetnének az amerikai elnökválasztáson: egy októberi felmérés szerint
77 százalékuk a demokrata elnökjelöltre, Kamala Harrisre húzna be az x-et, míg republikánus ellenfelére, Donald Trumpra mindösszesen 15 százalékuk.
Ráadásul Trumpnak egyetlen német párt hívei között van érdemi támogatottsága: a szélsőjobboldali AfD szavazóinak 67 százaléka Trump támogatója. Abban a kérdésben, hogy ki fogja nyerni a választást, már kiegyenlítettebb a mezőny: a németek 51 százaléka a jelenlegi alelnök, míg 40 százalékuk a volt elnök győzelmére számít.
A ZDF Politbarometer még nagyobb Harris-szimpátiát mutat a németek körében: 83 százalék választaná Kamala Harrist, és mindössze 10 százalék Donald Trumpot. A demokrata jelölt győzelmében azonban csak 45 százalék bízik (ez két hét alatt 72 százalékról esett erre a szintre), míg 38 százalék szerint a volt elnök fog győzni.
Ha megnézzük a pro és kontra érveket Harris, illetve Trump győzelme mellett a német érdekek tekintetében, a német választók alighanem jól érzik, melyik jelölttel járnának jobban. Míg Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok és Németország viszonya meglehetősen hűvös volt, Joe Biden idején feltűnően javultak a kétoldalú kapcsolatok, párhuzamosan az amerikai–európai kapcsolatok oldódásával. Trump többek között azért kárhoztatta Németországot, mivel nem teljesíti a NATO elvárását az éves GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra fordítására. A volt elnök 12 ezer amerikai katonát – a kontingens egyharmadát – ki is vonta Németországból, akiket aztán Biden rendelt vissza.
Bár Németország idén először teljesíti a 2 százalékos elvárást, ez most csak úgy jöhetett létre, hogy Olaf Scholz kancellár közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziójának megindulása után rendkívüli 100 millió eurós összeget jelentett be a haderő fejlesztésére, több évre elosztva. Ez az összeg 2028 tájékán kifut, és egyelőre kérdéses, hogy Németország azt követően is tartja-e magát a célszámhoz.
Amennyiben Kamala Harris győz, nagy valószínűséggel folytatja Joe Biden politikáját, aki a transzatlanti viszonyok megerősítésére törekedett, az amerikai katonai védőernyő mellett pedig Németország kevésbé kényszerül arra, hogy fenntartsa a védelmi kiadások mostani arányát. Ha azonban Trump győz, minden bizonnyal csökken az Egyesült Államok katonai elkötelezettsége Európa iránt, ami Németországot is arra ösztönözheti, hogy ne engedjen a hadereje fejlesztéséből.
A Politico által megkérdezett EU-s tisztviselők szerint bár egy Trump-győzelem elsőre fájna a maga védelmében még mindig jelentős részben az Egyesült Államokra támaszkodó Európának, azonban
pozitív hatással is járna, mert felrázná a közösséget, hogy haladja meg belső ellentéteit, és vegye komolyan saját biztonságának fontosságát, ne mástól várva, hogy megvédje.
Ugyanez a mechanizmus igaz Németországra is: republikánus győzelem esetén kénytelen lenne nem csak időlegesen, hanem tartósan is több pénzt fordítania védelemre, ezzel pedig Európa katonailag is egyértelműen vezető hatalmává válhatna.
Trump újraválasztásának az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció hívei is drukkolhatnak (bár legnagyobb arányban éppen a két nagyobb kormánypárt, az SPD és a Zöldek hívei Kamala Harris-pártiak), mivel a republikánus jelölt győzelme valószínűleg ad acta tenné az előrehozott választások kérdését. A Scholz-koalíció pártjai ugyanis már jó ideje rendkívül rossz közvélemény-kutatási eredményeket produkálnak, a legkisebb kormánypárt, az 5 százalékos küszöb alá mért liberális FDP pedig már jó ideje pedzegeti, hogy kiléphet a koalícióból, hogy mentse a még menthetőt. Az, hogy a Scholz-kormány kihúzza a jövő év szeptember 28-án esedékessé vált Bundestag-választásokig, annyira bizonytalanná vált, hogy a legfőbb ellenzéki erő, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség már egy március eleji választásra készül, legalábbis a Bild információi szerint.
Ha Kamala Harris győzne, külső kényszer már nem nagyon maradna a koalíció fenntartására.
Ha azonban Trump foglalná el az Ovális Irodát, a nagy bizonytalanság közepette a koalíciós pártok valószínűleg összezárnának, és kihúznák jövő szeptemberig.
Így véli a Politicónak nyilatkozó két német kormánypolitikus, az SPD-képviselő Ralf Stegner, illetve az FDP-s honatya, Reinhard Houben is.
Az összességében nehéz világpolitikai helyzetben mi Németországban nem engedhetjük meg magunknak, hogy valahogyan hamarabb új választásokat írjunk ki
– nyilatkozta a lapnak utóbbi.
Paradox módon tehát Németország, de legalábbis a jelenlegi német kormánykoalíció számára nem feltétlenül lenne rossz egy Trump-győzelem – politikailag.
A német gazdaság szereplői azonban már kongatják a vészharangot, mivel a republikánus jelölt külgazdasági programja – amennyiben Trump valóban beváltja „fenyegetéseit” – igencsak érzékenyen érintené a német exportot és ezáltal az egész német gazdaságot. A volt elnök ugyanis azt ígéri, hogy 10-20 százalékos vámot vet ki minden, Európából az Egyesült Államokba érkező árura.
A Német Gazdasági Intézet (IW) két lehetséges szcenáriót vizsgált meg. Az egyik 10 százalékos vámmal számol az Egyesült Államokba érkező európai árukra, 60 százalékos vámmal a kínai árukra, illetve ugyancsak 10 százalékos „bosszúvámmal” az Egyesült Államokból az Európai Unióba érkező árukra. Az első esetben 127 milliárd eurós, a másik esetben 180 milliárd eurós veszteség érné a német GDP-t 2020-as árakon számolva. A rosszabb szcenárió 1,5 százalékos GDP-mínuszt hozna Németországnak Trump ciklusának 2028-as végére, az egész EU számára pedig 1,3 százalékos mínuszt. Trump tervei különösen a német autóipar számára jelentenének nagy csapást.
Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár és Kamala Harris amerikai alelnök a 60. müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében tartott kétoldalú találkozóján a müncheni Bayerischer Hof szállodában 2024. február 17-én. MTI/EPA pool/Ronald Wittek
