Friss számok jöttek Amerikából: izzik a levegő a csatatereken

A választás előtt öt nappal

Kamala Harris és Donald Trump országosan továbbra is rendkívül szoros versenyt futnak a Fehér Házért, a legutóbbi felmérések átlaga alapján szinte alig észlelhető köztük számottevő különbség (szinte az összes poll bőven a hibahatáron belülre méri őket). Az elmúlt évek elnökválasztásain az elnök kilétét eldöntő elektori kollégium inkább a republikánusoknak kedvezett, a demokratáknak 2-3 százalékpontos fölényt kellett felhalmozniuk a népi szavazatban ahhoz, hogy bezsebeljék a szükséges mennyiségű elektort.

az előbbiek alapján tehát talán Trump áll egy hajszállal jobban,

de nem tudni, hogy idén melyik oldal felé tévedhetnek a felmérések, és hogy mekkora lesz az elektori kollégium torzító hatása, no meg kinek a javára (egyes feltételezések szerint ez is változhat).

De vegyük is szemügyre a csatatérállamok legutóbbi adatait:

• Arizonában a CNN/SSRS felmérése alapján Harris "áll az élen", de lényegében statisztikai döntetlenről beszélhetünk (48%-47% az állás a biztos szavazók körében).
• Szintén a CNN arra jutott, Nevadában fordított a helyzet, Trumpnak áll a zászló, de szintén elhanyagolható mértékben, mindössze 1 százalékponttal.
• A középnyugati Wisconsinban a CNN az SSRS-szel együttműködésben Harris 6 százalékpontos vezetését találta (51%-46%), a Marquette viszont ennél jóval szűkebb, hibahatáron belüli demokrata fölényt mért (50%-49%).
• Michiganben hasonló a kép: a Fox News döntetlenre jutott a két fős mezőnyt illetően, de a Nagy-tavak államában Robert F. Kennedy Jr. is a szavazólapokon szerepel. Így őt is figyelembe véve, 48%-46%-ra változnak az erőviszonyok Kamala Harris javára. A USA Today/Suffolk ugyancsak holtversenyt mutat.
• Pennsylvaniában a Fox hibahatáron belül mérte a két jelöltet (49%-50% Trump javára), ám a Quinnipiac már 2 százalékpontos republikánus vezetésről tanúskodik (47%-49%). A CNN eközben teljes holtversenyt hozott ki.
• Észak-Karolinában ugyancsak a Fox News kutakodott, és mindössze 1 ponttal az élen álló volt elnökre lelt, Harris lemaradása szintén megfelel a statisztikai döntetlen kritériumainak (49%-50%). A Quinnipiac itt Pennsylvaniához hasonlóan 2 százalékponttal mérte feljebb Trumpot (47%-49%), mint a demokrata alelnököt, a CNN pedig döntetlenre jutott (46%-46%).
• Georgiából az Atlas Intel számairól tudunk csak beszámolni: szerintük a republikánus zászlóvivő 3 pontos vezetéssel bír. Az Atlas Intel egyébként valamennyi csatatérállamban Trumpot mérte az első helyre egy nem túl magabiztos 1 ponttal, kivéve itt – no, meg Észak-Karolinában, ahol Harrist látták az élen, de csupán 1 százalékponttal.

Nézzük, az adatok alapján milyen erőviszonyokra engednek következtetni a legnépszerűbb aggregátorok:

Valamennyi ingaállam a szokványosnak vehető közvélemény-kutatási hibahatáron belül található, de a szoros becslések ellenére a végeredmény lehet, hogy nem fog ennyire hajszálon múlni (előfordulhat, hogy az egyik jelöltet szinte mindegyik államban alulmérik – ahogy azt Trumppal tették 2016-ban és 2020-ban, de nem tudjuk garantálni, hogy ez idén is így fog történni).

Az RCP Trumpot Arizonában véli legerősebbnek 2,5 pontos fölénnyel, míg Harrist a FiveThirtyEight Michiganben (+1,1).

Ha ezek a rendkívül szoros szavazatarányok valósulnának meg november 5-én, egyértelműen Trump kerekedne felül az elektori kollégiumban.

A demokratákat az RCP-nél jobb helyzetben mutató Silver Bulletin és FiveThirtyEight alapján Kamala Harris 257, míg Donald Trump legalább 281 elektort zsebelne be, ami 11-gyel haladja meg a győzelemhez szükséges 270-et.

Ám Trump előnyének illékonyságát jól szemlélteti, hogy

ha Harris az eddigieken kívül megnyerné csak az egyiket Pennsylvania, Észak-Karolina vagy Georgia közül, ő válna az Egyesült Államok 47. elnökévé.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images