Az amerikai választás napján, november 5-én reggeltől kezdődően percről-percre tudósítással várjuk olvasóinkat, egészen addig, amíg ki nem derül, Kamala Harris vagy Donald Trump válik-e a világ legnagyobb hatalommal bíró politikai vezetőjévé.
Kiélezett küzdelem után fordulunk a kampányhajrára
Az elmúlt hónapok során a 2024-es elnökválasztásról szóló közvélemény-kutatások nem mutattak nagy mozgásokat a jelöltek támogatottságában.
Rendkívül szoros küzdelem bontakozott ki az elnökaspiránsok között.
A különböző közvélemény-kutatások rendre hibahatáron belülre tették a Kamala Harris és Donald Trump közötti különbséget, egyes szakértők pedig egyenesen az elmúlt 60 év legszorosabb amerikai elnöki kampányának nevezték az ideit.
Egy hónappal a november 5-én esedékes választások előtt hasonlóan kiélezett helyzet rajzolódott ki az modellezések alapján: akkor országos szinten a közvélemény-kutatások adatainak átlagolásával dolgozó modellezések szerint 2-3 százalékpont között volt Harris előnye Trumphoz képest.
Ahogy az általában lenni szokott, a hajrában mindkét jelölt rákapcsolt a szavazók megnyerésére: miközben Trump vadabbnál vadabb kijelentésekkel borzolta a kedélyeket, és még egy McDonald’s-ban is beállt az olajsütő mellé, addig a Harris-kampány a „kifáradt” exelnök életkorára és szerintük veszélyes retorikájára hívja fel a figyelmet. Egy héttel a választás előtt ránézve a friss statisztikákra az látszik, hogy
Trumpnak sikerült zárkóznia Harrishez képest, sőt egyes modellezések szerint a republikánus jelölt át is vette a vezetést.
RealClearPolling legfrissebb országos felméréseket átlagoló adatai alapján, ugyan csak egy hajszállal (0,2 százalékponttal) de az exelnök áll az élen.
Itt dőlhet el, ki ül az elnöki székbe
A Portfolio-n korábban részletes cikksorozatban foglalkoztunk az Egyesült Államok választási rendszerében kulcsfontosságúnak számító csatatérállamokkal. A csatereknek (vagy billegő körzeteknek) azokat a választási körzeteket nevezik, amelyeken nem tekinthető "lejátszott meccsnek" a választás, tehát nem megrögzötten demokrata, vagy republikánus államokról van szó.
Ha mélységükben érdekelnek a legizgalmasabb körzetek, az alábbi cikkeinkből mindent megtudhatsz róluk:
Fontos röviden megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban nem közvetlenül választanak, hanem az államok lakói egy 538 elektorból álló "kollégiumba" delegálnak küldötteket, a lakosságszámuknak megfelelő arányban. Ezek a delegáltak pedig a választás után - Nebraska és Maine kivételével a "győztes mindent visz" elv jegyében - arra a jelöltre adják le a voksukat, aki az általuk képviselt tagállamban a legtöbb szavazatot szerezte.
Az államok jelentős részében nem övezi hatalmas izgalom azt, hogy vajon melyik jelöltre fognak a legtöbben voksolni, és ezáltal ki zsebeli be az államot. 1988 óta például hét államban és Washington D.C-ben kizárólag a demokrata elnökjelölteket szavaztak meg, míg azóta 13 állam pedig megszakítás nélkül a republikánus indulót támogatta.
A jelenlegi, 2024-es választás során azonban van hét állam, amelyek még közel sem számítanak lefutott meccsnek. Ezekre a billegő körzetekre mindkét jelölt különösen nagy figyelmet – és persze rengeteg kampánypénzt – fordít.
Az idei elnökválasztás csatatérállamai alapvetően két földrajzi csoportba sorolhatók:
- a középnyugati rozsdaövezethez Pennsylvania, Michigan és Wisconsin tartozik,
- míg az úgynevezett napfényövezetieket Észak-Karolina, Georgia, Arizona és Nevada képezi.
Mindezek alapján, Kamala Harris a demokraták számára könnyen nyerhető államokból származó 225 elektori szavazatával szinte a zsebében vág bele a billegő államok 93 (és Nebraska rendhagyó módon billegő körzetnek számító plusz 1) elektori voksáért zajló küzdelembe, miközben a republikánus volt elnök, Donald Trump vélhetően 219 elektort tudhat magáénak.
A véghajrában azonban a számok a republikánus jelöltnek kedveznek: a legfrissebb felmérések szerint
nagyon kicsi különbséggel (legfeljebb 2,3 százalékponttal), de Trump vezet az összes csatatérállamban.
Melyik jelölt viszi a prímet az interneten a rozsdaövezet csatatérállamaiban?
Korábbi írásunkban részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, valamint a nyár végén megújult "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.
Az idei elnökválasztással kapcsolatban szeptemberben megnéztük, hogy az első, és egyben utolsó Trump-Harris vita milyen hullámokat vetett az interneten, nemrég pedig megvizsgáltuk, hogy a Kamala Harrist megszorongató Fox News-interjú hogyan befolyásolta a kereséseket az Egyesült Államokban.
Legutóbbi cikkünkben már végignéztük, hogy a napfényövezeti csatatérállamokban melyik jelöltre kerestek rá többször a Google-felhasználók, most pedig a fennmaradó három billegő állam (Pennsylvania, Wisconsin és Michigan) helyzetét fogjuk sorra venni.
Hogy a lehető legpontosabb adatokat kapjuk, a két jelölt vezetéknevére ("Trump" és "Harris") érkező kifejezéseket vizsgáltuk, ugyanis az átlagos internetezők ezekre keresnek rá legtöbbször. Ahogy azt már előző cikkünkben is elmondtuk, országos szinten nézve az adatokat elmondható, hogy
Trump az elmúlt év során szinte folyamatosan nagyobb érdeklődést generált a Google-felhasználók körében, mint Harris.
Talán a csatatérállamok közül is legfontosabbnak számító Pennsylvania különösen fontos nagy szerepet kapott a kampány alatt, mindkét induló hatalmas erőforrásokat mozgatott meg annak érdekében, hogy megnyerhesse magának az állam lakóit, ezt pedig a Google Trends grafikonjai is jól tükrözik.
Ha az elmúlt 90 nap keresési előzményeit nézzük, látható, hogy ugyan általánosságban Trump váltott ki nagyobb érdeklődést az interneten, mindkét jelöltre érkező keresésekben láthatóak kiugrások.
Ha a kampányhajrára fókuszálunk, egyértelműen látszik, hogy az utolsó hetekben az internetezőket egyre jobban foglalkoztatja a közelgő választás, egyre több keresés érkezik a jelöltek nevére. Ugyan egyértelmű ok-okozati összefüggéseket nem lehet leolvasni a Google Trends grafikonjairól, a Trumpra érkező keresések október 20-ai felívelése akár a nagy port kavaró McDonald's-os megjelenésének is betudható lehet, amely éppen Pennsylvánia egyik gyorséttermében történt.
Ha a Google Trends adatait térképen szemléljük, szintén egyértelművé válik, hogy Trumpnak jobban sikerült megmozgatnia az internetezőket. A keresési arányok terén Harris legjobban az állam legnagyobb városának számító Philadelphia vonzáskörzetében áll, azonban itt is 20 százalékpont a különbség a két jelölt között.
Michiganben az elmúlt 30 nap során szintén Trump tudott felülkerekedni a Google-keresések tekintetében.
Bár a Harrisre érkező keresések többször is majdnem felülmúlták a republikánus kihívó iránti érdeklődést, október 18-ától kezdve nagyobb különbség alakult ki a keresési arányokban.
Az állam térképes nézetére váltva látható, hogy Trump, előre sejthető módon, az összes városban és régióban népszerűbb volt a Google keresések tekintetében. Egyedül a nagyjából 100 ezer fős Ann Arbor városában jelzi azt a Google Trends, hogy megközelítőleg ugyanolyan arányban oszlott el a két jelöltre érkező keresések száma.
Az utolsó hátramaradt csatatérállamban, Wisconsinban az eddig bemutatottakhoz hasonló arányban oszlott meg a keresések száma a két jelölt között. Október 17-én azonban egy napra jelentősen megugrott a Harrisre érkező keresések száma, ami vélhetően annak tudható be, hogy a demokrata jelölt aznap éppen Michigan legnagyobb városában, Milwaukee-ban tartott eseményt.
Donald Trump republikánus elnökjelölt tegnap éppen Wisconsin államban tartott kampánygyűlést, ahol szokatlan öltözettel reagált Joe Biden nagy port kavaró, értelmezési vitákat elindító megszólalására.
Az állam térképén sincs másképp a helyzet: Trump minden nagyvárosi területen legalább 30 százalékponttal vezetni tud Harris előtt.
Ezzel a hét csatatérállam végére értünk és összegezve elmondható, hogy az országos átlaghoz hasonlóan, a Google-ben többen ütik be a keresőbe Trump nevét, mint demokrata kihívójáét. Persze mindenképpen fontos leszögezni, hogy a Google adatai a választásokra nézve csupán az internetes trendeket mutatják, semmiképp sem a választók megítélését. Akár a jelölt megválasztási esélyeire nézve negatív történés is feltornázhatja a Google-keresések számát, így a helyén kell kezelni a Google Trends adatait.
Az exelnök éles megszólalásaival és kampányhúzásaival helyenként sikeresen irányíthatta magára az internetezők figyelmét, azonban közel sem biztos, hogy ezek egyértelműen az ő javára billentik a mérleget.
A cikket a Google támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
