Az amerikai választás napján, november 5-én reggeltől kezdődően percről-percre tudósítással várjuk olvasóinkat, egészen addig, amíg ki nem derül, Kamala Harris vagy Donald Trump válik-e a világ legnagyobb hatalommal bíró politikai vezetőjévé.
Végig fej-fej mellett, a hajrában azonban Trump erősödni látszik
Aki követte a 2024-es amerikai elnökválasztásról szóló híreket az elmúlt bő három hónapban – Joe Biden visszalépése, majd Kamala Harris elnökjelöltté válása óta – az szembesülhetett vele, hogy
rendkívül szoros küzdelem bontakozott ki a két jelölt között.
A különböző közvélemény-kutatások rendre hibahatáron belülre tették a Kamala Harris és Donald Trump közötti különbséget, amelyből kiindulva szeptemberben egyes szakértők egyenesen az elmúlt 60 év legszorosabb amerikai elnöki kampányának nevezték az ideit.
Október elején, épp egy hónappal a november 5-én esedékes választások előtt hasonlóan kiélezett helyzet rajzolódott ki a modellezések alapján: akkor országos szinten a közvélemény-kutatások adatainak átlagolásával dolgozó RealClearPolling szerint mindössze 2, a FiveThirtyEight szerint 2,6, a Silver Bulletin számításai alapján pedig 3 százalékponttal vezethetett Harris Trump előtt.
A versengés hajrájában mindkét jelölt kampánya jelentősen felpörgött, miközben Trump vadabbnál vadabb kijelentésekkel borzolta a kedélyeket, és még egy McDonald’s-ban is beállt az olajsütő mellé, addig a Harris-kampány a „kifáradt” exelnök életkorára és szerintük veszélyes retorikájára hívja fel a figyelmet. Egy héttel a választás előtt ránézve a statisztikákra az látszik, hogy
Trumpnak sikerült zárkóznia Harrishez képest, sőt egyes modellezések szerint a republikánus jelölt át is vette a vezetést.
A RealClearPolling legfrissebb országos felméréseket átlagoló adatai alapján, ugyan csak egy hajszállal (0,2 százalékponttal) de az exelnök áll az élen.
Itt dőlhet el, ki ül az elnöki székbe
A Portfolio hasábjain korábban részletes cikksorozatot szenteltünk az Egyesült Államok választási rendszerében kulcsfontosságúnak számító csatatérállamoknak. A csataterek (vagy más néven billegő körzetek) azokat a választási körzeteket jelölik, amelyek nem hagyományos republikánus vagy demokrata bástyáknak számítanak.
Ha mélységükben érdekelnek a legizgalmasabb körzetek, az alábbi cikkeinkben hosszabban is olvashatsz róluk:
Fontos röviden megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban nem közvetlenül választanak, hanem az államok lakói egy 538 elektorból álló "kollégiumba" delegálnak küldötteket, a lakosságszámuknak megfelelő arányban. Ezek a delegáltak pedig a választás után - Nebraska és Maine kivételével a "győztes mindent visz" elv jegyében - arra a jelöltre adják le a voksukat, aki az általuk képviselt tagállamban a legtöbb szavazatot szerezte.
Az államok jelentős részében nem övezi hatalmas izgalom azt, hogy vajon melyik jelöltre fognak a legtöbben voksolni, és ezáltal ki zsebeli be az államot. 1988 óta például hét államban és Washington D.C-ben kizárólag a demokrata elnökjelölteket szavaztak meg, míg azóta 13 állam pedig megszakítás nélkül a republikánus indulót támogatta.
A jelenlegi, 2024-es választás során azonban van hét állam, amelyek még közel sem számítanak lefutott meccsnek. Ezekre a billegő körzetekre mindkét jelölt különösen nagy figyelmet – és persze rengeteg kampánypénzt – fordít
Az idei elnökválasztás csatatérállamai alapvetően két földrajzi csoportba sorolhatók:
- a középnyugati rozsdaövezethez Pennsylvania, Michigan és Wisconsin tartozik,
- míg az úgynevezett napfényövezetieket Észak-Karolina, Georgia, Arizona és Nevada képezi.
Mindezek alapján, Kamala Harris a demokraták számára könnyen nyerhető államokból származó 225 elektori szavazatával szinte a zsebében vág bele a billegő államok 93 (és Nebraska rendhagyó módon billegő körzetnek számító plusz 1) elektori voksáért zajló küzdelembe, miközben a republikánus volt elnök, Donald Trump vélhetően 219 elektort tudhat magáénak.
A véghajrában azonban a számok a republikánus aspiránsnak kedveznek: a legfrissebb felmérések szerint ugyanis
nagyon kicsi különbséggel (legfeljebb 2,3 százalékponttal), de Trump vezet az összes csatatérállamban.
Mit mutatnak a Google Trends adatai a napfényövezet csataterein?
Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.
Az idei elnökválasztással kapcsolatban szeptemberben megnéztük, hogy az első, és egyben utolsó, Trump-Harris vita milyen hullámokat vetett az interneten, nemrég pedig megvizsgáltuk, hogy a Kamala Harrist megszorongató Fox News-interjú hogyan befolyásolta a kereséseket az Egyesült Államokban.
A két jelöltre érkező keresések összehasonlításánál fontos tisztázni, hogy pontosan milyen keresőszavakat hasonlítunk össze. Hogy a két legrelevánsabb kulcsszót hasonlíthassuk egymáshoz, a jelöltek vezetéknevére ("Trump" és "Harris") érkező kifejezéseket vizsgáltuk.
Ha országos szinten nézzük a kereséseket az elmúlt egy évben, általánosan elmondható, hogy
Trump arányaiban nagyobb érdeklődést generált a Google-felhasználók körében, mint Harris.
A nagyobb kiugrások egyértelműen jelzik a Trump ellen elkövetett merénylet, majd egy héttel később Joe Biden visszalépése, valamint a szeptember elején tartott Harris-Trump vita is megmozgatta a kereséseket.
A grafikon végére, az elmúlt két hétre pillantva a Google adatain is látszik, hogy Trump erősödni tudott demokrata kihívójához képest:
a legutolsó Google Trends számok alapján az exelnök kétszer olyan népszerű a keresések tekintetében, mint Kamala Harris.
Ha áttérünk az első csatatérállamra, a keleti parton fekvő Észak-Karolinára és a választási hajrának tekinthető utolsó 30 napot nézzük, érthetővé válik, miért is emelik ki a szakértők, hogy szoros a küzdelem a billegő körzetekben. Egészen két héttel ezelőttig gyakorlatilag fej-fej mellett haladt a két jelölt, mígnem
október 18-ától kezdve Trump átvette a vezetést és rendre többen keresnek rá a nevére az interneten.
Trump fordításának összetett okai lehetnek, azonban érdekességképpen hozzá lehet tenni, hogy éppen a felívelés időszakában kavart nagy port az exelnök, a már említett McDonald's-os megjelenésével.
Ha térképen szemléljük az adatokat, látható, hogy ugyan az állam néhány belső területein rendkívül közel áll egymáshoz (mindössze 2 százalékpont a különbség) a két jelöltre érkező keresések száma, minden régióban Trumpra keresnek rá többen. A tengerparti Florence és Myrtle Beach területeken Trumpnak nagyobb az előnye: itt a kettejükre érkező keresések 63 százaléka esik rá, Harris 37 százalékával szemben.
Áttérve a következő csatatérállamra, Georgiára, hasonló kép rajzolódik ki a Google-keresésekből. A két jelölti iránti internetes érdeklődés közel állt egymáshoz az elmúlt hetekben, azonban
október 19-én Trump átvette a vezetést.
A grafikon alapján a Trumpra érkező keresések kiugrásai arról árulkodnak, hogy a republikánus jelölt sokkal jobban képes megmozgatni az internetezőket.
Ha vetünk egy pillantást az állam térképére, egyetlen kék terület mutatja, hogy Kamala Harrisnek Columbus város vonzáskörzetében sikerül több Google-keresést magáénak tudnia. Az állam egyik legrégebbi városában, Savannah-ban mindössze 1 százalékponttal előzi meg a republikánus Trump iránti érdeklődés a demokrata jelölt számait, a többi területen azonban jóval magabiztosabb az előnye.
Arizona állam internetes kereséseiben egyértelműen Trump dominál. Az elmúlt 30 napban végig többen érdeklődtek iránta a Google-ben, mint Kamala Harris iránt, legyen szó az állam bármelyik régiójáról. Sőt, az elmúlt hónapok során is csak két rövid kiugrás során tudta őt lenyomni Harris.
Gyakorlatilag az Arizonaival megegyezően alakult a Google-keresések megoszlása a nyugati Nevadában is.
Az 30 napban egyértelműen Trump nevére kerestek rá gyakrabban az internetezők.
Itt még az október 20-a körül beállt nagy fordulat sem alakította olyan mértékben a keresések arányát, a Trumpra érkező keresések trendvonala nagyjából egyenletesen emelkedett az elmúlt hetekben.
Az állam térképére pillantva úgyszintén nem ér minket meglepetés: az összes nagyobb városban rendre Trump mozgatta meg jobban az internetezőket, az ő neve dominálta a kereséseket.
Következő cikkünkben folytatjuk a csatatér államok Google adatainak vizsgálatát a maradék három állammal, Pennsylvániával.
A cikket a Google támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
