Egy elhibázott mesterterv
Japán híres volt arról, hogy mennyire stabil a politikai vezetés az országban, évtizedeken keresztül alig volt pár alkalom, amikor a nemzeti-konzervatív és liberális nézeteket keverő liberális demokraták nem lehettek ott a kormányban. Az LDP 1955-ös megalapítása óta mindössze négy olyan év volt, amikor ez előfordult a párttal, bár a baloldali irányítású kabinetek többnyire hamar politikai válsághelyzetbe kerültek. A 2024. október 27-i választás új helyzetet teremtett az országban, ugyanis
az eddigi stabil, kiszámítható berendezkedés teljesen átalakulhat, teljesen újfajta koalíció, valamint zűrzavaros csatározások következhetnek Tokióban.
Súlyos vereséget szenvedett az eredmények alapján az LDP, mivel a 465 fős japán parlamenti alsóházban a többséghez szükséges 233 szék helyett mindössze 191-et sikerült megszerezniük. A korábbi felmérések visszaesést jeleztek előre Sigeruéknak, ám a legtöbb közvélemény-kutatás egyetértett abban, hogy a kormánypárt – szűken bár – de a koalíciós partnerével együttműködve megtarthatja hatalmát. A japánok viszont máshogy gondolták és az eddigieknél sokkal kisebb támogatást kaptak, ezért elveszett a kormányzóképes többség.
Az eredmények különösen Isiba Sigeru számára jelentenek komoly arcvesztést, mivel éppen vele próbálta meg az LDP a korábbi botrányok méregfogát kihúzni. A 67 éves politikus szeptember 27-én került a szervezet élére, akkor még erőteljes hangvételben sorolta, hogy milyen elképzelései vannak Japánnal, ám ehhez szerette volna a japánok megerősítését kérni, ezért miniszterelnöki beiktatását követően azonnal előrehozott választásokat írt ki, éppen egy hónappal későbbre.
A kért felhatalmazást azonban nem kapta meg, mivel hiába számított ő a legnépszerűbb politikusnak a párton belül, a közhangulat az elmúlt időszak botrányai miatt hamar ellene fordult, nem jött be a stratégia.
It was a dramatic few hours for Japanese politics. Prime Minister Shigeru Ishiba said it had been a tough ride, as election results indicated a drubbing for his ruling coalition https://t.co/YXKB2GYayn
— Reuters (@Reuters) October 28, 2024
Az volt ugyanis az elképzelés, hogy egy új arc majd képes lesz az elégedetlenséget eltörölni és a hangzatos ígéretek sorával kampányoló LDP újra átveszi a közbeszéd alakítását. A terv ellenkezően sült el: a választók immár Sigeru nevét is elkezdték összemosni a korábbi ügyekkel, elvesztette a népszerűségét és a választást is. A számok ismeretében világosan kijelenthető, hogy a nagyobbik kormánypárt rosszul mérte fel a helyzetet, és elsiették a választásokat. Az eredmények láttán a liberális demokraták több vezető politikusa felajánlotta lemondását, a miniszterelnökség mellett a pártelnöki pozíciót is átvevő Sigeru esetében is felmerült ez a forgatókönyv, ám ő eddig tagadta a találgatásokat.
Az eredmények és a jövő
Október 27-én a japánok az urnákhoz járultak, és úgy döntöttek, hogy patthelyzet alakult ki az országban az irányítást illetően, mivel 53,84 százalékos részvétel mellett egyetlen erő sem tudta megszerezni a többséget, és mindenképpen egy sokpárti kormányzás fog következni:
- A Liberális Demokrata Párt majdnem 5,5 millió szavazót vesztett három év alatt. 2021-ben Kisida Fumió még 19,9 millió listás szavazóval 34,66 százalékos eredményt ért el, 72 széket szerzett listán, és 187-et egyéniben. Most összesen alig több helyük lett az alsóházban, mint három éve, most 59 listás (26,73 százalékos eredmény, 14,58 millió szavazóval) mellett 132 egyéni képviselőt adnak. Ez összesen 191 embert jelent, messze elmaradva a korábbi eredményektől.
- Második helyen a fő kihívó, a pacifista Japán Alkotmányos Demokratikus Párt (CDP) végzett, 52-vel több széket megszerezve, mint legutóbb. 44 listás és 104 egyéni képviselőjük lesz, összesen 148 politikusból fog állni a frakció.
- Harmadikként az Oszaka környékén hagyományosan erős Japán Megújulás Párt (NIK) végzett 38 képviselővel, némileg meggyengülve.
- Nagy erősödést könyvelhetett el a negyedik helyen befutó Demokratikus Párt a Népért (DPP), amely csak 2018-ban alakult, elsősorban jobbközépre pozícionálja magát a konzervatív üzenetek képviseletével. A 28 fős frakciójuk a három évvel korábbihoz képest 17 székkel emelkedett. Különösen listán értek el jó eredményt, feltételezhető, hogy a kormánypárt számos korábbi szavazója pártolt át inkább hozzájuk.
- Ötödikként végzett a buddhista alapokkal bíró Kómeitó, amely korábban az LDP kormánykoalíciós partnere volt. Listán és egyéniben is rosszabb eredményt értek el, mint legutóbb, így már a segítségükkel sincs meg a szükséges kormánytöbbség a parlamentben.
- A legnagyobb politikai erőkön túl több kisebb párt is bejutott az alsóházba, ám az ő szerepük elhanyagolható Japán irányításában.
Now you can see the infographics of the final results of Japan's House of Representatives election held Sunday here. https://t.co/4h6K2vOJAX
— Kyodo (News) October 28, 2024
Az új helyzet finoman fogalmazva is kényelmetlen helyzetet teremt Tokióban, mivel bizonyos, hogy hosszas tárgyalások és alkudozások fogják megelőzni a következő kormányalakítást. A választáson vereséggel felérő győzelmet elérő LDP vezetője, Sigeru máris sürgeti a továbblépést:
Komolyan és alázatosan kell vennem a kritikákat, de a jelenlegi súlyos gazdasági és biztonsági környezet közepette nem engedhetjük meg a politikai patthelyzetet
– mondta. Hozzátette, hogy egyelőre nem gondolkodnak abban, hogy más pártok felé nyissanak. A realitás viszont megköveteli, hogy keressék a tárgyalásokat más pártokkal egyaránt, mivel nincs meg a szükséges többségük. A legnagyobb párt és a Komeitó közösen 215 széket birtokol jelenleg a parlamentben, amely éppen ahhoz elegendő, hogy
szinte lehetetlen legyen az ellenzék számára többséget összehozni, mivel a kommunistáktól kezdve több egyéni képviselőn át egészen a szélsőjobboldali populista erőkig számos kis formációval kellene kiegyezni
ahhoz, hogy az LDP nélkül lehessen kormányt alapítani Japánban.
Sigeru is tisztában van ezzel, ezért arra készül, hogy ő marad a miniszterelnök a szigetországban, és inkább újabb pártokat vonnának bele a koalícióba. A legnagyobb esély a NIK és a DPP bevonására van, mindegyik egyenként elegendő képviselővel rendelkezik, hogy a hármassá (négyessé?) bővülő együttműködésben biztosítsák a többséget. A helyzet viszont ezzel egyértelműen nem rendeződne: várhatóan nagyon nagy nyomás fog nehezedni a következő tokiói kormányra, miközben az ország gondjai sokasodnak. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a legfontosabb – ám a legnagyobb vitákat kiváltó – kérdésekben gyakran lesznek elhúzódó parlamenti viták, amely megváltoztathatja az eddig kialakult képet Japánról. A világ negyedik legnagyobb gazdasága politikai szempontból nehéz jövő elé néz, számos parlamenti csörtével és hangos egymásnak feszülésekkel.
Címlapkép forrása: Kestrel via Wikimedia Commons
