Izgalmas események után dönthetnek vasárnap a szavazók Japánban az új politikai vezetésről. Az előzetes felmérések többsége nem jelez túl sok izgalmat, mégis van pár dolog, ami belekavarhat az eddigiekbe. Az országban az államhatalom legfőbb szerve a kétkamarás parlament, amely a Képviselőházból (alsóház) és a Tanácsosok Házából (felsőház) áll. Japánban a választási rendszer nagyon hasonló a magyarhoz, így egyszerre van lehetőség egyéni jelöltre és pártlistára is voksolni, közvetlenül választanak a szavazásra jogosult állampolgárok. Az alsóházba a 465-ból 289-an kerülnek be az egyéni helyek közül, bejutáshoz elegendő elérni az egyszerű többséget (tehát szimplán a legtöbb szavazatot kell megszerezni, nem kell elérni az abszolút többséget). A fennmaradó 176 helyet a pártok kapják meg arányosan, a rájuk adott voksok értelmében.
A többség eléréséhez 233 széket kell megszereznie a pártoknak vagy koalíciónak.
Több alkalommal is előfordult már, hogy a tartományi képviselet felosztásában egyenlőtlenségeket azonosítottak, ezért a Japán Legfelsőbb Bíróság több alkalommal is alkotmányellenesnek bélyegzett néhány választást, bár az eredményeket nem érvénytelenítették. Ilyenkor kötelezik a kormányt, hogy törekedjenek a választási súlyok kiegyenlítésére, hogy lakosságarányosan minden terület azonos képviseletet kaphasson. Japánban egy törvényjavaslat törvényerőre emelkedéséhez mindkét háznak el kell fognia azt, majd a császárnak ki kell hirdetnie. A monarchiában azonban az uralkodó szerepe inkább formalitás, mivel nem tagadhatja meg egy elfogadott törvény kihirdetését. A valódi hatalom a Képviselőház kezében van, a Tanácsosok Házának nincs joga megakadályozni a miniszterelnök személyét, de több fontos döntés elfogadását (például ilyen a költségvetés) késleltetni tudják.
Japánban a második világháborút követően többnyire a jelenleg is kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) nyerte el a szavazók bizalmát,
legutóbb 2009-ben tudott nyerni a baloldali koalíció, de a politikai formáció nem bizonyult sokáig versenyképesnek, így 2012-ben új választást kellett kiírni. A stabilitást jellemzi, hogy az elmúlt 65 évben mindössze 4 olyan év volt, amikor az LDP nem volt valamilyen formában hatalmon. Vasárnap az alsóházi helyekért fog zajlani a küzdelem, az kerülhet be a Képviselőházba, aki betöltötte már a 25. életévét és japán állampolgár.
A Jiji Press megrendelésére készített közvéleménykutatás eredményei szerint az LDP vélhetően megtarthatja majd a többségét az alsóházban, bár a legtöbb kimutatáshoz hasonlóan jelenleg is csökkenést várnak a jelenlegi 256 képviselős többségből. Ezzel szemben a legfőbb kihívónak tekintett Japán Alkotmányos Demokratikus Párt (CDP) szinte biztosan növelni fogja a megszerzett székek számát a jelenlegi 98-ról. A verseny azonban nagyon szoros, különösen az egyéni körzetekben lehet izgalmas a helyzet, ugyanis azok közel felében, 141 helyen szoros az állás, ez pedig kedvezőtlenül is kijöhet az LDP számára, így akár a többségét is veszélyben érezheti. Az előrejelzések szerint 87 helyen biztos befutó, míg további 64 szoros küzdelmet ígérő területen vezetik a felméréseket. A listás eredmények közel hasonlóan alakulhatnak, mint a három évvel ezelőttiek, akkor 72 helyet szereztek meg. A három számot összeadva viszont még nem lesz meg a többség az alsóházban.
A kormánypárt hagyományosan nagyon erős a délnyugati Csúgoku tartományban, valamint Sikokuban és rendszeresen jól szerepel Kjúsúban is. Az északi Hokkaidóban, és Tohoku régióban viszont már komoly nehézségekkel néz szembe az LDP, valamint az olyan nagyvárosi területeken, mint Tokió vagy Oszaka. Sigeruék nem is indítottak minden választókerületben jelöltet, 266 egyéni körzetben fogják megmérettetni magukat, 23 helyen biztosan nem lesz az LDP a befutó.
Japan, NHK Poll:Party IdentificationLDP (Conservative): 35% (+4)CDP (Centre-left): 8% (+2)Komeito (Centre-right): 4% (+1)...+/- vs. September 2024Fieldwork: 12-14 October 2024Sample Size: 2,515 #Japan
— Asia (Elects) October 19, 2024
A buddhista demokrácia elvét követő pacifista Kómeitó valamelyest visszaeshet, bizonytalan, hogy a 32 képviselős pozíciója hogyan változik. Az egyik legrégebbi japán párt eredményei azért kiemelten fontosak, mivel a miniszterelnök, Isiba Sigeru velük együtt törekszik a többség megszerzésére. Sokkal jobb kilátásai vannak a fő kihívónak, a CDP-nek: 207 helyen indultak egyéniben, ebből 24 helyen biztosra vehető a győzelmük, míg 60-nál is több szoros körzetben vezetik a felméréseket. Listán szinte semmi változást nem mutatnak a felmérések, továbbra is 39 széket szerezhetnek meg ezeknek a szavazatoknak köszönhetően. A többi párt kisebb szereppel bír, inkább csak regionális beágyazottsággal bírnak, vagy 1-1 körzetben rúghatnak labdába, így szinte alig tudnak beleszólni a végeredménybe.
Az elmúlt időszakban számos olyan kérdés merült fel Japánban, amely könnyedén megfordíthatja a szavazói preferenciákat:
- A kormánypártot érintő csúszópénzbotrány, amelyet az elmúlt évtizedek legnagyobb belpolitikai skandalumnak tartanak. Az ügy novemberben robbant ki, amikor kiderült, hogy több helyi vezető „elmulasztotta” bevallani a kampányfinanszírozási törvény keretében az adománygyűjtő rendezvényekről származó bevételeiket. Eleinte belső változtatásokkal próbálta meg Kisida Fumió, korábbi miniszterelnök kezelni a helyzetet, a kabinet jelentős részét lecserélte, több módosított is végrehajtottak a frakcióban. Nem könnyítette meg a helyzetét, hogy éppen ekkoriban olyan felvételek is napvilágra kerültek, amelyeken hiányos öltözetű táncoslányok társaságában mulatozik néhány tisztviselő és törvényhozó.
Az elharapódzó problémák végül a miniszterelnök lemondásához, új kormányfő megválasztásához, valamint előrehozott választásokhoz vezettek.
- Felrúgott alku: korábban az ellenzéki, szabadelvű Japán Megújulás Párt (NIK) és a Kómeitó között volt egy megállapodás, amely szerint az Oszakában erős neoliberális politikai szervezet nem indul rá a buddhisták jelöltjére. A megállapodás az október 27-i választáson már nem érvényes, mivel szerintük az LDP néhány botrányba keveredett tagjának támogatása érthetetlen lenne a választók számára. A kiélezett versenyben így a pacifisták több helyet is elveszíthetnek Oszakában. A NIK támogatottságát viszont néhány, a közelmúltban meghozott népszerűtlen döntés áshatja alá.
- Külpolitikai irány: Japán messzeföldön híres a pacifizmusáról, ez pedig a lakosságon belül is nagy népszerűségnek örvend. A második világháborút követően meghirdetett szemlélet 1976-ban érte el a csúcsát, amikor az akkori kormány 1 százalékban maximalizálta a védelmi kiadások felső határát. A szemlélet már-már vallási magasságokba emelkedett, büszkén azonosult vele szinte az összes politikai szereplő az országban.
A geopolitikai realitás azonban megváltoztatta a szemléletet, és Tokió egyre inkább az újrafegyverkezés felé fordult, növelték a védelmi kiadásokat, és a fegyverek eladásáról szóló embargójukat is megváltoztatták.
A társadalom azonban nehezen fogadja el az új irányt, sokan továbbra is kitartanának az eddigi politika mellett. A két oldal alapvetően ellentétes oldalról közelíti meg a dolgokat: akik a fejlesztések mellett vannak, azok azzal érvelnek, hogy az elrettentő erő Észak-Korea és Kína fenyegetése ellen szükséges, míg az ellenkező oldal szerint éppen ez fogja az országot háborúba sodorni. A kormánypárt szeretné folytatni a megkezdett politikát, hogy Japán katonai képességei tovább emelkedjenek, és képesek legyenek ellenállni a térségi fenyegetéseknek. Így a mostani választás egyben arról is szólni fog, hogy a pacifista szemlélet összecsap az új nézetekkel. A változás viszont bizonyos értelemben vehető, mivel Japánban a lakosság is érzékeli, hogy Kína növekvő erejével szemben egyre komolyabb lépésekre lesz szükség. - Örök kérdés Japánban a gazdaság. Az előző pontban megfogalmazott pacifizmus is részben amiatt alakult ki, hogy
a 20. század második felében a politika szinte minden erejével a gazdasági növekedésre koncentrált, miközben a védelmi erőkre nem fordítottak nagy figyelmet.
A fellendülés aztán az 1990-es években megállt, és az elmúlt három évtizedben állandóan visszatérő kérdés, hogyan lehet az országot újra növekedési pályára állítani. A helyzetet jól jellemzi, hogy Japán volt a világ második legerősebb gazdasági hatalma még az ezredforduló idején is, pozícióját csak 2009-ben vette át Kína, azóta viszont már Németország is megelőzte, már csak a világ negyedik legerősebb gazdasága felett dönthet Tokió. Az elmúlt években sikerült valamelyest újraindítani a stagnálásból az országot, kisebb előrelépések érzékelhetőek, de a demográfiai problémák, az inflációs veszélyek továbbra is aggasztják a lakosságot, ráadásul belátható időn belül nem is remélhető a megoldás.— Marko (Jukic) October 15, 2024
A kormánypártok kezére játszik az a tény, hogy hiába elégedetlen a közvélemény az LDP teljesítményével, az ellenzék láthatóan képtelen kihasználni a kínálkozó lehetőséget. Sem a CDP sem a NIK nem képes valódi változásra bírni az LDP-t, amely így a hatalmas problémák ellenére újfent behúzhatja a választást. A helyzet radikálisan átalakulhat, amennyiben az eredmények megcáfolják a várakozásokat és esetleg nem sikerül többséget szereznie a Sigeruéknak.
A mostani, egyben az új vezetés nagy próbája is lesz, ugyanis sokan attól tartottak, hogy Abe Sinzó korábbi, meggyilkolt miniszterelnököt követően egyszerűen nem tudtak kellően erős alternatívát felmutatni.
Miközben a kormánnyal szembeni elégedetlenség rekordalacsony szinteket üt meg, addig a csalódott japánok nem vándorolnak át más pártokhoz, hanem sokkal inkább mindegyik formációhoz távolságtartással viszonyulnak. A vezető erő hatalmának megtartását segíti az a helyzet, hogy a kabinetbe csak ötszörös alsóház vagy háromszoros felsőházi megválasztást követően lehet bekerülni, így minimum 15-20 évet kell eltölteni a politikában, mielőtt vezető lehet valaki Japánban. Ez struktúra szintén az LDP-nek kedvez, ám éppen a megújulást hátráltatja, amelyet gyakran emlegetnek fel hiányosságként Tokióban. Vasárnap elválik, hogy merre megy tovább a világ egyik legerősebb hatalma, az szinte biztos, hogy egyhamar egyik fontos kérdésre sem fognak megoldást találni.
Címlapkép forrása: PFC Brandy Mort Wikimedia Commons
