Sajnos nem tudunk mindent időben leszállítani [exportra], mert elsősorban a hadseregünk ellátása a fontos
- mondta Szergej Csemezov a Financial Times tudósítása szerint.
Csemezov megjegyzései rávilágítanak arra, hogy a megugró belföldi kereslet milyen nyomást gyakorol a Rosztekre, ami arra kényszeríti, hogy szinte az összes haditechnikai eszközt az orosz hadseregnek küldje, ahelyett, hogy külföldre értékesítené.
Csemezov a magas kamatlábak miatt az orosz központi bankot hibáztatta, amely tavaly monetáris szigorításba kezdett, miután a rubel gyengülni kezdett, és Moszkva agresszív háborús kiadásai inflációs hullámot gerjesztettek.
Minden nyereséget felemészt a kamat, amelyet fizetnünk kell… vagy leállítjuk a csúcstechnológiai termékek teljes exportját...vagy valami mást [kell tennünk].
- mondta az orosz parlament felsőházában tartott beszédében a Rosztek vezére.
A szigorú monetáris politika nem az egyetlen korlátja az ipari termelésnek. Augusztusban Csemezov azt mondta, hogy a Roszteknek nincs elég embere ahhoz, hogy teljesítse az állami megrendelések ugrásszerű növekedését, annak ellenére, hogy 2023-ban 70 000 fővel 660 000 főre nőtt a létszáma.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Oroszország fegyverexport-értékesítése 2022-2024-ben több mint 60 százalékkal csökkent az előző hároméves időszakhoz képest. Oroszország részesedése a globális fegyverellátásból a 2021-es 8,8 százalékról 2023-ra 4,4 százalékra, azaz a felére esett vissza.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
