A két Korea szerepe Ukrajnában
A két Korea részvétele az ukrajnai háborúban nem teljesen újkeletű. Hivatalosan mindkét ország semleges, Észak-Korea azonban 2023 ősze óta szállít fegyvereket, lőszert és haditechnikai felszereléseket az Oroszországi Föderációnak. Az ázsiai ország segítsége főleg tüzérségi lőszerek területén mérvadó: Phenjan alsó hangon is 1-2 millió 155 milliméteres és 122 milliméteres lőszert szállított Moszkvának, ez pedig komoly segítségnek bizonyult abban, hogy az orosz haderő leküzdje Avgyijivka védelmét és áttörje a donyecki frontot.
Dél-Korea törvényei tiltják, hogy Szöul háborúban álló országnak szállítson fegyvereket, de sajtóhírek szerint Amerikának már adtak át nagyobb mennyiségben 105 és 155 milliméteres tüzérségi lőszert, Washington pedig azonos mennyiségű lőszert adott Ukrajnának saját készleteiből. Tehát burkoltan és közvetve Ukrajnát támogatták.
Ami most úgy néz ki, hogy mégis számottevő változást hoz a háború menetében az lesz, hogy hírszerzési információk szerint Phenjan úgy döntött, katonákat is küld Oroszország segítségére.
BREAKING:First video of North Korean soldiers receiving Russian equipment at a training ground in Eastern Russia.They will be sent to fight against Ukraine in a couple of weeks. pic.twitter.com/OjDwmGYFEd
— Visegrád (24) October 18, 2024
Bár Észak-Korea fegyverszállítmányai szinte életmentő fontosságúak voltak az orosz haderő számára, benne van a pakliban, hogy a phenjani katonák frontra küldése összességében többet fog ártani Moszkvának, mint használni.
Ennek pedig egy oka van: úgy néz ki, Dél-Korea az eddigi diszkrét lépések helyett nyíltan beszállhat Ukrajna támogatásába.
Szöul még nem hozott erről végleges döntést, egyelőre Moszkva próbálja arról meggyőzni az ázsiai országot, hogy „nem ellenük irányul” a Phenjannal való katonai együttműködés. Dél-Korea láthatóan nem elégedett ezzel a magyarázattal, hiszen
- nagyon úgy néz ki, hogy Oroszország segít a nulláról felépíteni az észak-koreai drónerőket,
- Oroszország érzékeny repülőgép-ipari technológiákat ad át Phenjannak,
- Moszkva és Phenjan közt katonai szövetség létesül, melynek fejében háború esetén a két ország támogatná egymást.
️BREAKING North Korea has received the first delivery of Iranian-made Omid dronesOmid is is a high-speed, stealthy, loitering UAV that can destroy both fixed and moving targets. pic.twitter.com/b83LsfYBwL
— Iran (Observer) August 26, 2024
Nehéz megmagyarázni, hogy ezek a lépések miért ne szólnának Dél-Korea ellen, hiszen Észak-Korea legnagyobb ellenségének és fő háborús célpontjának tartja déli szomszédját, ezt pedig nemrég az ország alkotmányában is rögzítették.
Mit jelenthet a beavatkozás?
Ha Észak-Korea valóban „csak” 12 ezer, 15 ezer katonát küld a háborúba, ez aligha jelent érdemi segítséget Oroszországnak. Az orosz haderő veszteségei a legkonzervatívabb becslések szerint is valahol 400 ezer körül mozognak sérültekkel együtt, egy-egy komolyabb csatában (pl. Avgyijivka, Mariupol, Bahmut), az orosz veszteségek akár tízezres nagyságrendet is elérhetnek.
Jelenleg teljes mértékben az orosz erők lendületét láthatjuk a frontvonalon,
racionálisan lehet arra számítani, hogy az oroszok gyorsabban és könnyebben foglalnak majd el nagyobb településeket is, ugyanakkor a legnehezebb csaták és a legnagyobb ukrán városok elleni műveletek még hátra vannak.
Oroszország 5 ukrán megyére tart igényt, Donyeck de facto központját, Szeverodonyecket és Kramatorszkot jelenleg az ukránok ellenőrzik, szintén igaz ez Herszon városra. Kérdéses, Oroszország neki merne-e menni Zaporizzsja városnak, a korábban megjelent „annexiós térképeken” ezt nem jelölték meg, de ha kellő lendületet érez az orosz vezetés, szinte biztosan megpróbálják bekebelezni a 700 ezres települést. Épp a napokban beszélt az orosz „Harkivi katonai adminisztráció” vezetője arról is, hogy lehet, hogy ezt a megyét is megpróbálják annektálni az oroszok.
Eddigi tapasztalatok alapján, ha egy közepes méretű város elfoglalásához kell 2-3 gépesített dandár (kb. 20-50 ezer katona), 15 ezer észak-koreai fegyveres nem nevezhető olyan hatalmas segítségnek.
Szintén semmit nem tudunk arról, hogy milyen az észak-koreai katonák képzettsége, motivációja. Ukrajna azzal mémel, hogy az első phenjani harcosok már dezertáltak is, az igazság ezzel szemben az, hogy valószínűleg a közelében sincsenek a frontnak az észak-koreai katonák. Ugyanakkor nem teljesen irreális az a feltételezés, hogy Észak-Korea katonái megpróbálnak megszökni, ha a frontra kerülnek: az ázsiai diktatúrából rendszeresen próbálnak a mai napig átmenekülni Dél-Koreába civilek és katonák egyaránt – Korea kettáválása óta már több mint 34 ezer ember szökött délre.
Az is lehet természetesen, hogy kiderül: az észak-koreai harcosok fanatikusok és elkötelezettek, ráadásul intenzív felkészítésüket még oroszországi tréninggel is kiegészítik. Észak-Korea kétség kívül azt próbálja elhitetni a világgal, hogy az utóbbi helyzet áll fenn.
Még ha kiderül az észak-koreai katonákról akár az is, hogy a világ legjobbjai, ami az ország gazdasági és technológiai hátterének ismeretében minimum kétségesnek mondható, akkor is lehet, hogy az orosz vezetés többet veszít majd a segítségükkel, mint amennyit nyer.
Dél-Korea ugyanis Ázsia, sőt, az egész világ egyik legfejlettebb hadiiparával rendelkező országa.
Az 1990-es évek óta hatalmas ráncfelvarráson ment keresztül az ázsiai ország védelmi szektora: amellett, hogy teljesen újrafegyverezték a dél-koreai hadsereget, a nemzetközi fegyverpiacból is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki. A dél-koreai termékek főleg kedvező ár-érték arányuk miatt kelendők: high-tech, mégis aránylag olcsó fegyverekről van szó. Vegyük például a K2 Black Panther harckocsit: egy ilyen páncélos beszerzési ára nagyjából 8-9 millió dollár, közben egy M1A2 Abrams 9-10, egy Leopard 2A7-es 13-15 millió között mozog (a harckocsikat általában nagyobb fegyvercsomagok részeként adják, a végleges ár hosszas tárgyalás és alkudozás eredményeképp születik meg).
Ukrajna nyilván minden segítséget szívesen fogad, de első körben tüzérségi lőszerek és légvédelmi fegyverek leszállítása lenne kifejezetten égető. Dél-Korea alsó hangon is egymillió 155 milliméteres és még 3 millió 105 milliméteres tüzérségi lőszeren ül, ennek töredéke is komoly segítséget jelente az ukrán csapatoknak a frontvonalon. A koreai hadiipar emellett folyamatosan termelni tudná az utánpótlást: korábbi beszámolók szerint a koreai gyárak évi 200 ezer 155 milliméteres lőszert gyártanak - békeidőben.
Ukrajna korábban explicit kért légvédelmi rendszereket és légvédelmi rakétákat is Dél-Koreától, ami azért is érdekes, mert ebben a kérdésben Szöul is nagyban támaszkodik Amerika segítségére. Az elmúlt években azért komoly lépéseket tettek az önellátás felé, ironikus módon épp Oroszország segítségével: a KM-SAM nevű közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer fejlesztésében például az orosz Almaz-Antej is részt vett. De egyébként Dél-Korea is nagyrészt Patriot rakétavédelmi rendszereket használ, illetve Amerika működtet az országban THAAD ballisztikusrakéta-elhárító rendszereket is.
A logisztika fontosságát is hangsúlyozni kell: Dél-Korea járműgyártó nagyhatalom is, KIA és Hyundai terepjárók, teherautók sokaságával segíthetik az ukrán haderő mobilitását. Az ilyen gépekre nem csupán a fronton harcoló csapatoknak, hanem a háttérlogisztikát biztosító szervezeteknek is szüksége van.
Attól még nagyon távol állunk, hogy Dél-Korea harckocsikat, ballisztikus rakétákat adjon Ukrajnának, pedig erre is bőven megvan Szöul képessége. Ez a kérdés alighanem ismét akuttá válik majd, ha a Lengyelországban létrehozni tervezett páncélos harcjárműgyártó üzem megnyitja kapuit, ahol várhatóan 2026-ban kezdődik majd a gyártás. Sőt, Lengyelország is bármikor dönthet majd úgy, hogy a Dél-Koreától vásárolt harckocsikat – saját védelmi képességeit feláldozva – odaadja Ukrajnának.
Mindez persze Ukrajna legnagyobb problémáit nem fogja orvosolni: a haderő létszámhiánya, a lassan elszivárgó harcikedv, Donald Trump hatalomra kerülési esélyei mind olyan kihívások, melyek elhárítására egyelőre nem látszik megoldás.
Ugyanakkor, ha valóban megszerzik Dél-Korea támogatását, az orosz offenzíva lelassulhat, Észak-Korea katonai segítségét pedig legalább részben sikerülhet ellensúlyozni. Persze tényleg sok múlik majd azon, hogy Szöul vagy Phenjan konkrétan mennyi fegyvert, katonát és forrást áldoz arra, hogy régi konfliktusát Ukrajna területén vívja majd meg.
Címlapkép: K2 Black Panther harckocsik egy hadgyakorlaton. A fotó illusztráció. Forrás: ROK Ministry of National Defense's public work is used according to Korea Open Government License (KOGL) (KOGL Type 1 or KOGL Type 1), via Wikimedia Commons
