Együtt fogunk menni
- mondta Bill Nelson, a NASA vezetője az Artemis-1 holdmisszió bejelentésekor, utalva arra, hogy az Egyesült Államok programjával új világ kezdődik az űrkutatásban. Azóta a NASA kis lépésekben ugyan, de halad afelé, hogy több mint fél évszázad után újra embert küldhessen a Holdra, egyúttal az égitest körül keringő űrállomást és egy állandó felszíni bázist is létrehozva.
Az újonnan fellángoló világűrt célzó terjeszkedések mellett azonban a NASA nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a jövőben várható jelentős űrkutatási mérföldköveket világosan lefektetett irányadó elvek mentén, több országgal együttműködve érhessék el. Ennek apropójából az Egyesült Államok 2020-ban jelentette be az Artemis-egyezmények aláírását, amellyel a Hold, a Mars és más űrobjektumok feltárásának, valamint erőforrásaik békés felhasználásának alapelveit fektetnék le. Eddig a világ országainak csaknem egynegyede, 45 ország csatlakozott a megállapodáshoz. Idén 12 aláíróval bővült az egyezmény elfogadóinak száma, legutóbb Észtország csatlakozott a múlt héten zajló Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson.
A nemzetek közötti együttműködés az űrkutatás terén nem példa nélküli, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programja hasonlóan államközi összefogással indult. Szakértők szerint a partnerek sokfélesége kulcsfontosságú lesz a NASA azon terveihez, hogy 2026-ban a Holdra, majd a 2030-as években a Marsra is legénységgel ellátott missziót indíthasson.
Michael Gold, a Nasa űrpolitikáért és partnerségekért felelős korábbi munkatársa kiemelte az egyezmény kapcsán, hogy az Egyesült Államok globális erőfeszítései mentén az Artemis-program ne csak jobb technológiát, hanem egy jobb jövőt is hozzon.
Az Artemis-megállapodások lényege, hogy megelőző csapást mérjünk a konfliktusok ellen, és biztosítsuk vele a békés jövőt. A megállapodás kidolgozása során biztosítani akartuk, hogy a lehető legátfogóbb legyen és minden olyan nemzet, amely támogatni kívánja a felelősségteljes, biztonságos és fenntartható felfedezést, megtehesse ezt
- mondta Gold az egyezményekről.
Két fontos űrhatalom,
Kína és Oroszország azonban még mindig hiányzik az aláírók listájáról.
A két ország jelenleg együtt dolgozik egy 2035-re a Hold déli pólusához tervezett állandó, nemzetközi hold-kutatóállomás (ILRS) létesítésén. Kína az elmúlt időszakban sorra jelenti be az űrkutatás terén elért tudományos mérföldköveket, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni hátrányát igyekszik ledolgozni ezen a területen. Nelson szerint Kína a békésnek álcázott űrkutatási lépéseivel valójában katonai célú fejlesztéseit leplezi.
A szakemberek szerint az Artemis-egyezmények képesek párbeszédet indítani az űrkutatás terén, amelyben egyre érdekeltebbek a kisebb, önálló űrprogrammal nem rendelkező államok is. Ennek oka, hogy ezen országok is egyre inkább felismerik, hogy nagyban függenek űrben található eszközök, például műholdak adataitól. Ennélfogva pedig az ezen technológiákat biztosító, az űrkutatásban egyre nagyobb szerepet kapó vállalatok (pl.: SpaceX) is részeivé válnak ennek a párbeszédnek.
Címlapkép forrása: Shutterstock
