Szédítő számok
Az elmúlt években Kína sorra mutatja be az újabbnál újabb hadihajókat, mennyiségi szempontból már meg is előzték az Egyesült Államokat, a jövőben pedig nem is terveznek lassítani. A szinte futószalagon készülő járművek számának növelése mellett magát a kapacitást is folyamatosan növelték, így hamarosan minden kétséget kizáróan Kína válhat – a számokat tekintve mindenképp – a tengerek urává. Az Office of Naval Intelligence becslései szerint
a kínai hajógyártási kapacitás egészen elképesztő, 230-szor múlja felül az amerikait, Peking rendelkezik a globális előállítási lehetőségek több mint felével.
A megdöbbentő fölény elsősorban a kereskedelmi potenciálra vonatkozik, ám Kínában elterjedtek a „kettős felhasználású üzemek”, vagyis az olyan dokkok, ahol polgári és katonai célra egyaránt gyártanak járműveket.
Kínában számos hajógyár működik, ám négy kiemelkedő van közölük, ezek mindegyike az állami China State Shipbuilding Corporation (CSSC) leányvállalataihoz tartozik, valamint két másik jelentős üzem:
- Az északkelet-kínai Dalian, ahol 2024 májusában bocsátották vízre a 10. 055-ös típusú rombolót. A jövőben további bővítéseket terveznek.
- A Hong Kong melletti Huangpu Vencsung, ahol főleg a kisebb méretű fregattokat gyártanak.
- A Sanghaj melletti Csiangnan kiemelkedőnek számít, mivel itt készült a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (People’s Liberation Army Navy – PLAN) legújabb repülőgép-hordozója, a Fucsien, valamint a 055-ös és 052-es típusú rombolók is.
- A szintén Sanghaj közelében fekvő Hutung-Csunghua hajógyárban a nagyméretű 075-ös támadóhajókat, 071-es partraszálló hajókat, valamint a 054-es típusú fregattokat gyártják.
- Megemlítendő még Pohaj, ahol a nukleáris meghajtású tengeralattjárók készülnek.
- Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott a Vuhan városa melletti Vucsang hajógyár is, mivel itt készült az a nukleáris tengeralattjáró, amely ismeretlen körülmények között a Jangce mélyére süllyedt. Ez a fejlemény egyben azt a kérdést is felveti, hogy a mélyen a szárazföld belsejében található gyár is képes lehet már atomtengeralattjárók gyártására. Ezen felül nagyméretű parti őrségi hajókat is gyártanak itt.
A kínai gyártási kapacitások ugrásszerű növelésének szimbóluma Csangcsing-szigete, amely tulajdonképpen a világ hajóépítési epicentruma lett. A Sanghajtól északra található szárazföldön gyakorlatilag összeolvasztották a Csiagnan és a Hutung-Csunghua üzemeit, ezzel egy elképesztő méretű konglomerátum jött létre. A projekt még 2005-ben kezdődött el, akkor az CSSC jelentett be, hogy a közeli nagyváros központjából inkább egy kijjebb eső területre helyezik át az egyik üzemet.
China has dramatically increased its shipbuilding capacity over the last two decades.If the US wants to be prepared for any possible future conflict in the Pacific, military planners must start with our shipbuilding. (1/4) pic.twitter.com/L9at6gTw90
— Brady (Africk) October 7, 2024
Ettől kezdve az ipari terület egyre csak növekedett, immár több négyzetkilométeren terülnek el a vállalat épületei. 2021-ben határozták el, hogy a másik nagy regionális gyárat is a szigetre helyezik, ezután lázas tempóban haladtak a szárazdokk és az új medence (760x280 méter) építési munkálatai. Az építkezés során a legmodernebb technológiával látták el a csarnokokat, így azok képesek az automatizált gyártásra és az intelligens tervezésre a digitalizáció segítségével.
Az üzem teljes területe kétszer akkora lesz, mint Manhattan belvárosa, amikor elkészül, bár arra vonatkozóan nincsenek világos információk, hogy mikor fejezi be Peking a mamutvállalat gyártelepének bővítését.
Szakértők sora gondolja úgy, hogy ez a beruházás mutatja meg a legjobban, hogy mennyire impozáns a kínai gyártási kapacitás, mivel mindkét üzem képes volt még a költözködés közben is üzemelni, és hajókat készíteni. Matthew Funaoile, a CSIS China Power Project vezető munkatársa szerint hasonlóan nagyszabású műveletre egyetlen másik ország sem lenne képes. A műholdfelvélteken az is látszódik, hogy az új központban már nekiláttak az új hadihajók fejlesztésének is. Hamarosan egy eddig még nem látott típus, a Jülan-osztályú támadóhajót bocsáthatnak vízre, ez vélhetően a Type 076 névre fog majd hallgatni és ez lesz a világ legnagyobb partraszállító dokkhajója egyben.
建造が進む076型強襲揚陸艦と最新画像を元にした完成予想図。電磁カタパルトは艦の左側に1基だが長さ的に恐らく福建と同等のもの。これならJ-35はもちろんKJ-600 AEWですら発艦可能だと思います。076の航空機運用能力と中国の国産電磁カタパルトへの信頼度の高さに関しては考えを改める必要がある。 pic.twitter.com/3ZbknHHod7
— お砂糖wsnbn (@sugar_wsnbn) May 30, 2024
A lemaradó gigász
Kiemelendő emellett, hogy a hajógyártási kapacitás nemcsak a katonai járművek szempontjából érdekes, hanem a kereskedelmi gyártási mennyiséget vizsgálva is. Ez ugyanis problémás helyzetben azonnal átalakítható a hadiflotta javára. Ezen felül Kína egyértelműen arra törekszik, hogy hajóépítő nagyhatalomként jelenjen meg, ami geopolitikai előnyökhöz juttatja. A beruházások egyben azt is jelentik, hogy Peking nem szeretné a szektorban betöltött vezető szerepét elveszteni, hosszútávon megmaradna a vízi járművek vezető gyártójaként.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Kínát, hogy olyan ösztönzőket használ fel az iparág fellendítéséhez, amellyel gyakorlatilag megöli a piacot, mivel az állami támogatásoknak köszönhetően versenyképesebb pozícióból indul, mint más országok gyárai. Bár Peking lelöki magáról ezeket a kritikákat, viszont az 1999-es 5 százalékos globális gyártási képességek 50 százalék fölé emelkedő léptéke aligha elképzelhető állami pénzek nélkül. Fontos megjegyezni viszont, hogy
a növekedés nem az amerikai ipar kárára zajlott le, mivel a nyugati nagyhatalomban az 1980-as években már jelentős visszaesést élt meg a szektor.
Kína felemelkedését kereskedelmi szempontból elsősorban a szomszédos államok sínylették meg, a japán és a dél-koreai vállalatok globális részesedése esett vissza. Aggasztó lehet Washington számára, hogy a saját katonai szövetségesei is Kínának adják le a rendeléseiket, amennyiben kereskedelmi hajókat szeretnének építtetni. Ezzel – közvetve bár – hozzájárulnak Peking előnyének fenntartásához. Némileg ironikus módon a CSSC legnagyobb vásárlói között ott van a tajvani gigavállalat, az Evergreen is.
A kínai haditengerészet méretétől az amerikai döntéshozók is egyre inkább tartanak. 2023-ban a Pentagon számszerűsítette is a keleti nagyhatalom flottáját egy jelentésben. Akkor azt írták, hogy 370 platformból álló erőt tud Peking felvonultatni, ebbe beleértve a nagyméretű felszíni hadihajókat, a tengeralattjárókat, a partraszálló hajókat, az aknamentesítőket, a repülőgép-hordozókat és az egyéb segédhajókat. A szám nem tartalmaz még legalább 60 darab járőröző Houpej-osztályú hadihajót. A közlemény óta eltelt egy év, a kínai flotta pedig azóta tovább növelte a méretét. A becslések szerint a PLAN 2030-ra már 435 járműből állhat, tehát mindössze hat év alatt közel 20 százalékkel ugorhat meg. A Center for Strategic and International Studies (CSIS) más metodikát használ a számoláshoz, az ő adataik szerint Kínának 234 hadihajója van, míg az USA-nak 219. Ebbe az 1000 tonnánál nagyobb vízkiszorítású, rakéta- vagy torpedóval ellátott hajókat, vagy tengeralattjárókat számolják bele.
Peking nem hozza nyilvánosságra a flotta bővítéséről szóló elképzeléseit, viszont az világos, hogy a jövőben folytatni szeretnék a jelenlegi lendületes növekedést.
A stratégia is nyilvánvaló: inkább több, kisméretű hajót gyártanak, amely elmarad tűzerőben amerikai riválisaitól, de a „sok kicsi sokra megy” elve alapján lassan ezen a területen is behozzák a lemaradásukat.
's Type 075 amphibious assault ship compared to the new Type 076 #China
— Indo-Pacific (News) May 31, 2024
A kínai gyártási kapacitásban megmutatkozó fölény egy konfliktus esetén nemcsak az újonnan előállított hadihajóknál mutatkozik meg, hanem a szervizelési lehetőségek esetén is. Az összecsapások alkalmával számos jármű szenvedhet sérüléseket, ám ezek adott esetben nem jelentenek végzetes problémát, amennyiben gyorsan el képesek hárítani a problémákat. Ebben Kína előnye több megközelítésben is jelentős: közelebb is vannak a számára kulcsfontosságú dokkok, a kapacitása is jóval nagyobb, ráadásul a merítési lehetőség a kikötők számát illetően is mélyebb. Hszi Csin-ping kínai elnök korábban elmondta, hogy
a PLA teljes modernizációját várja el 2027-re, valamint az is elhangzott, hogy a kínai hadseregnek eddigre készen kell állnia egy Tajvan elleni hadműveletre.
Szintén ezt az évet jelölte meg az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának (INDOPACOM) vezetője, Samuel Paparo is, mint egy lehetséges háború kirobbanásának ideje Tajvan és Kína között. A fejlemények arra sarkallták Washingtont, hogy növelje a jelenlétét az indo-csendes-óceáni térségben, valamint szorosabb szövetségeket alakítson ki. Az elmúlt időszakban más – így az izraeli és az ukrajnai – konfliktusok elvonták a Fehér Ház figyelmét, ám a térségre irányított fókusz nem veszett el teljesen.
Az viszont rendkívül aggasztó lehet az Egyesült Államok haditengerészete szempontjából, hogy mekkora lemaradásban vannak a gyártókapacitást illetően, és ha ezen nem változtatnak gyorsan, akkor a flotta méretét tekintve is hátrányba kerülhetnek. Mivel Peking Joint Sword-2024B hadgyakorlata az ékes bizonyítéka annak, hogy a keleti nagyhatalom hajlandó akár katonai lépéseket is tenni a céljai elérése érdekében, ezért az amerikai flottának fel kell vennie a versenyt a kellő elrettentés fenntartása miatt. A végeredmény ugyanis könnyen lehet az is, hogy Kína a tengereken sokkal jobban tudja majd érvényesíteni az akaratát, és ez eleinte Tajvant, majd a Dél-kínai-tengert, később akár olyan hatalmakat is érinthet, mint Dél-Korea vagy Japán. Utóbbi két hatalom adja a globális hajógyártási kapacitás 26, illetve 14 százalékát, így velük együttműködésben már Washington hatékonyan léphetne fel riválisával szemben. A hátránnyal az amerikai döntéshozók is tisztában vannak, ezért növekszik meg a jelentősége azoknak a társulásoknak, amely szerint a hadiflotta járműveit immár a távol-keleti dokkokban is lehet javítani. Ez logisztikai és kapacitási szempontból is előnyös húzás az Egyesült Államok számára. Bár egyelőre még a gyártásról nincs szó, a jövőben ez is megváltozhat.
Chinese warship building at full pace: Jiangnan shipyard in Shanghai. 13 large surface ships being built for the Chinese PLA Navy. 6 DDGs, 2 FFGs, 2 LHDs, and 3 Large Cutters.China's shipbuilding capacity is 232 times greater than the US, per leaked US Navy intelligence. pic.twitter.com/juniLRUS4w
— Clash (Report) June 16, 2024
A gyártási kapacitások kiépítésénél viszont figyelembe kell venni, hogy ez hosszútávú beruházást jelent, így amennyiben az Egyesült Államok versenyre szeretne kelni riválisával, azzal kell számolnia, hogy évekig tart majd egyáltalán az üzem kiépítése. A CSIS tanulmánya szerint Washingtonnak viszont van lehetősége megtartani a tengeri fölényét, kiemelten abban az esetben, ha a legmodernebb technológiákat (így például a pilóta nélküli tengeri drónokba), a kisebb hadihajókat, valamint a legmagasabb specializációt igénylő tengeralattjárókat részesítik előnyben. Ezen felül Washingtonnak tovább kell mélyítenie a védelmi-biztonsági együttműködését a térségi partnereivel, hogy az együttes fellépéssel ellensúlyozzák Kína kialakuló fölényét. Az U.S. Naval Institute tanulmánya részletezte, hogy a flotta mérete miért fontos a hadviselés során:
összesítésük alapján a történelmi összecsapások során a szemlézett 28 ütközet alkalmával 25-ször a nagyobb flotta nyert.
Ez pedig intő jel lehet a nyugati nagyhatalom számára is: vagy gyorsan próbálja behozni a lemaradását, vagy végképp alulmarad a globális hegemóniáért vívott versenyfutás kulcsterületén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
