Nem túlzás azt mondani, hogy a négyévente sorra kerülő elnökválasztás kimenetelének előrejelzése saját kultusszal rendelkezik az Egyesült Államokban, nem beszélve a közvélemény-kutatók által erre kiépített külön iparágról. Azonban már a pollok és statisztikai modellek adventje előtt léteztek olyan babonák és bizarr megfigyeléseken alapuló „szabályok”, melyek a következő elnök kilétét voltak hivatottak megjósolni.
- A Redskins-szabály alapján, ha a washingtoni futballcsapat nyer hazai pályán a választások előtti vasárnapon, akkor a hivatalban lévő párt marad hatalmon. Ez a szabály 60 éven át tartotta magát, egészen 2004-ig.
- A Weekly Reader nevű gyerekmagazin kis- és nagyiskolások körében végzett felmérése 1940 és 2008 között kettő kivételével minden elnökválasztás győztesét eltalálta. A Washington Post szerint 1992-ben viszont tévedtek a diákok, mivel George H. W. Bushra voksoltak a rajta végül felülkerekedő Bill Clinton helyett. Az idősebb Bush az anekdota szerint annyira megörült a hírnek, hogy azzal viccelődött, 5 évre akarja levinni a választói korhatárt.
- Néhány amerikai olyan abszurd dolgokba is kapaszkodik a novemberi voksolás előtt, hogy melyik jelölt halloweeni maszkjából adnak el többet, vagy hogy makákók melyikőjük képét bámulják kevesebb ideig (eláruljuk, a tudósok úgy vélik, a makákók idén döntetlent jósolnak).
- Hasonló felindulásból egy cincinnati cukrászda az elnökaspiránsok arcával díszített süteményeket árul, és az, hogy melyikből fogy több, 1984 óta (a 2020-as kivételével) mindig beletrafált a „szabad világ” következő vezetőjébe – ebben az erről X-en posztoló Elon Musk rásegítésének hála Trump áll nyerésre idén.
Egy dolog tehát biztos:
a jövőt és a 2024-es amerikai elnökválasztás befutóját mindenki tudni akarja,
lehetőleg már a voksolást megelőzően. Még akkor is, ha makákókra kell ezért hagyatkozni.
„Nostradamus” kulcsai
Így volt ezzel Allan Lichtman történelemprofesszor is 1981-ben, amikor Vladimir Keilis-Borokkal kidolgozta
a Fehér Házba vezető 13 kulcsot,
elmondásuk szerint az 1860 utáni elnökválasztásokra támaszkodva. Az elméletet Lichtman és szerzőtársa, Ken DeCell egy 1991-ben megjelent könyvben is kifejtette (The 13 Keys to the White House), amelynek azóta újabb és újabb kiadásai kerültek a könyvesboltok polcaira.
A 13 kulcs alkalmazása pofonegyszerű: ha legalább 8 igaz a hivatalban lévő pártra, akkor annak a jelöltje fog diadalt aratni, de ha 8-nál kevesebb igaz, akkor a kihívó viszi a pálmát.
| A 13 kulcs a Fehér Házhoz | |
| (ha legalább 8 igaz, a hivatalban lévő párt jelöltje nyer) | |
| 1. Erős felhatalmazás | A félidős választások után a hivatalban lévő párt több helyet foglal el a képviselőházban, mint az előző félidős választások után. |
| 2. Nincs verseny | A hivatalban lévő párt elnökjelöltségéért nincs komoly verseny. |
| 3. Inkumbencia | A hivatalban lévő jelöltje a hivatalban lévő elnök. |
| 4. Nincs erős harmadik párt | Nincs jelentős harmadik párti vagy független kampány. |
| 5. Erős rövid távú gazdaság | A gazdaság nincs recesszióban a választási kampány idején. |
| 6. Erős hosszú távú gazdaság | A véget érő elnökség alatti egy főre jutó reálgazdasági növekedés eléri vagy meghaladja az előző két ciklus átlagos növekedését. |
| 7. Politikai változás | A jelenlegi adminisztráció jelentős változásokat hajt végre a nemzeti politikában. |
| 8. Nincs társadalmi elégedetlenség | A ciklus alatt nincs tartós társadalmi nyugtalanság. |
| 9. Nincs botrány | A hivatalban lévő adminisztrációt nem szennyezi be nagyobb botrány. |
| 10. Külpolitikai / katonai kudarc | A hivatalban lévő adminisztráció nem szenved jelentős kudarcot külpolitikai vagy katonai téren. |
| 11. Külpolitikai / katonai siker | A hivatalban lévő adminisztráció jelentős sikereket ér el külpolitikai vagy katonai téren. |
| 12. Karizmatikus az inkumbens | A hivatalban lévő jelölt karizmatikus vagy nemzeti hős. |
| 13. Nem karizmatikus a kihívó | A kihívó jelölt nem karizmatikus vagy nem nemzeti hős. |
A kulcsok azt mutatják, hogy a választás nem egy lóverseny, amely során a jelöltek előretörnek vagy lemaradnak a kampányban, a közvélemény-kutatók pedig számontartják az állást
– írta koncepciójáról Lichtman 2016-ban, amely csak részben tartalmaz olyan széles körben elfogadott, választási esélyeket befolyásoló politikatudományi fogalmakat, mint az inkumbencia (azaz, hogy valamelyik jelölt épp elfoglalja-e az adott hivatalt). Bár ebben sincs tudományos konszenzus, Lichtman úgy véli, a „pragmatikus amerikai választópolgárok a Fehér Házat birtokló párt teljesítménye alapján választanak elnököt, amit a ciklus jelentős eseményei és epizódjai – gazdasági fellendülés és visszaesés, külpolitikai sikerek és kudarcok, társadalmi zavargások, botrányok és politikai újítások – alapján mérlegelnek.”
Dióhéjban, Lichtman szerint a kormányzás számít, nem a kampány.
Lichtman látszólag egyedül 2000-ben tévedett az elmúlt 30 év alatt, bár ez szerinte akkor sem úgy történt, ahogy. A professzor az ezredfordulón az elektori kollégiumban győzedelmeskedő, republikánus George W. Bush helyett az országos szavazattöbbséget szerző, de elnökséget elbukó demokrata Al Gore-ra tippelt.
Gore-t választottam, és igazam volt, mert ahogy azt az Egyesült Államok Polgárjogi Bizottságának készített jelentésemben bebizonyítottam, […] a rossz jelölt nyerte Floridát, és a rossz jelöltet választották elnökké.
- fogalmazott Lichtman a USA Todaynek.
2000 decemberében a nyertes kilétét eldöntő Floridában a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság leállította a szavazatok újraszámlálását, miután azt elrendelték az állam egyes körzeteiben a szoros eredmény nyomán. A hivatalos közlés alapján az elnökké beiktatott ifjabbik Bush 537 vokssal szerzett többet Floridában, mint Gore, de a győzelmet több tanulmány a demokratának adta utólag.
2016-ban Lichtman azzal került a reflektorfénybe, és érdemelte ki a „választások Nostradamusa” címet, hogy
a Hillary Clinton győzelmét valószínűsítő statisztikai modellekkel szemben ő Donald Trump elnök beiktATását látta előre.
Lichtman összegességében
- a felhatalmazás (a demokraták vesztettek a képviselőházi székeikből)
- a nincs verseny (Bernie Sanders megdolgoztatta Hillary Clintont a demokrata jelöltségért),
- az inkumbencia (Barack Obama 2016-ban nem indulhatott újra két ciklus után),
- a nincs erős harmadik párt (a Libertárius Párt jól állt a Lichtman által egyébként elutasított pollok alapján),
- a politikai változás (a második Obama-elnökség nem hozott gyökeres változást),
- a külpolitikai siker és
- a karizmatikus inkumbens kulcsokat fordította negatív irányba.
Egyszóval Lichtman a demokraták vereségére számított, mivel csak 6 volt igaz rájuk hatalmon lévő pártként, bár kihangsúlyozta, hogy Trump rendhagyó politikus, aki okozhat meglepetést egy klasszikus republikánushoz képest. Ezzel szemben volt olyan választási fundamentumokat és közvélemény-kutatási adatokat alkalmazó modell, amely 99%-os valószínűséget adott Clinton elsőségére.
Vihar a kristálygömbben
Lichtman 2020-ban a közvélemény-kutatások, illetve az arra épülő modellekkel egyetemben Joe Bident tartotta favoritnak. Ám négy évvel később, az elnök gyenge vitaszereplésének fényében
azzal turnézta végig az amerikai médiát idén nyáron, hogy a demokrata elnöknek nem kellene visszalépnie.
Lichtman 2024 elején arra számított, hogy Biden 8 kulcs bezsebelésével valószínűleg újra lesz választva. A Wall Street Journalnak adott interjújában nyáron kifejtette, a párt Biden visszalépésével elvesztené a harmadik, inkumbenciára, és a negyedik, párton belüli versenyre vonatkozó kulcsot, mivel akkoriban úgy tűnt, lökdösődés alakulhat ki a demokraták között, és nem volt egyértelmű, hogy Kamala Harris ugrana be a 81 éves elnök helyett.
A történész ezáltal a Biden visszalépésére irányuló erőfeszítéseket „ostoba, romboló kicsapongásnak” titulálta, mivel azzal Donald Trump győzelmét biztosítanák be. Hozzátette, a Biden félreállását követelők nulla tapasztalattal bírnak a választási eredmények előrejelzésében.
A 13 kulcs egyike sem az, hogy az elnök képtelen megbízható módon befejezni egy mondatot, de ez fontosnak tűnik az újraválasztási esélyeinek megítélésében
- reagált az okfejtésre Nate Silver, a FiveThirtyEight alapítója, aki 2023 óta függetlenként publikál. A professzionális pókerben is jártas Silver 2016-ban a modellek többségénél jóval nagyobb, 30% körüli esélyt adott Trump győzelmére.
None of the 13 keys is that the president is unable to reliably complete a sentence, but that seems salient to diagnosing his chances for reelection. https://t.co/1LOeTC2s9T
— Nate (Silver) July 20, 2024
A kibontakozó online adok-kapok keretében Lichtman erre úgy felelt, „az a probléma Nate Silverrel, hogy ő egy felméréseket összesítő írnok. Nem rendelkezik alapvető történelmi és választási alapokkal.” Az idén útjára indult Silver Bulletin névadó szerzője, aki a 2008-as elnökválasztás idején robbant be statisztikai modelljével, azonban nem ekkor szállt bele először Lichtmanbe.
A két választásguru viszálya 2011-ig nyúlik vissza,
amikor Silver írt egy Lichtman modelljét hevesen bíráló cikket, és erősen szubjektívnek nevezte a kulcsokat, főleg a karizmára vonatkozókat. Példának okáért, Lichtman 2008-ban még karizmatikusként kategorizálta Barack Obamát, ám 2012-ben már nem. A professzor visszautasította a szubjektivitásról szóló vádakat, mondván, „ez nem szubjektivitás. Ez ítélet. Emberi lényekkel van dolgunk. Az emberi lények állandóan ítélkeznek.”
Elfogultak a kulcsok?
A politológus Alan Abramowitz, aki évtizedekkel ezelőtt egy három statisztikai tényezőből álló, manapság kezdetlegesnek tűnő modellt dolgozott ki (a gazdaság növekedési üteme, a hivatalban lévő elnök népszerűsége és a pártja hivatalban töltött ideje alapján), szintén „nevetségesnek” nevezte Lichtman módszerét.
Gyanús. Még csak nem is tesz úgy, mintha ez egy statisztikai modell lenne. Hogyan méri a karizmát vagy a jelentős belpolitikai eredményeket? Ezeket a prediktorokat úgy pontozza, ahogy akarja
– idézi Abramowitz-ot a New York magazin.
Idén nyáron két riporter szintén felszólalt Lichtmannel szemben. Lars Emerson és Michael Lovito az American University egykori diákjai, ahol a professzor tanít. Hosszas írásukban többek közt azzal vádolták Lichtmant, hogy saját kénye-kedve szerint módosítja a kulcsok értelmezését, ráadásul
2016-ban igazából tévedett, amit nem ismert be.
Mint részletezik, Lichtman azt állította eredeti könyveiben és a 2000-es választás után, hogy a modellje az országos szavazatarányt jelzi előre. Ennek megfelelően a nyolc évvel ezelőtti jóslata szerint Trumpnak kellett volna országos szavazattöbbséget szereznie, de azt 2,1 százalékponttal elveszítette Clintonnal szemben. Lichtman ennek ellenére azt hangoztatta, szinte egyedüliként sikeresen jelezte előre Trump győzelmét, amit a média is készpénznek vett.
Vagy 2000-ben tévedett vagy 2016-ban. Nem lehet mindkettő, csak azért, mert ez segít megőrizni a tökéletes előmenetelét
– fogalmaz Emerson és Lovito. A Newsweeknek úgy nyilatkoztak, Lichtman „azzal, hogy azt állítja, hogy soha nem tévedett, a saját modelljét becsmérli.” A professzor rágalmazásnak titulálta az „indokolatlan személyes támadásokat”, amivel a páros szerinte csak „nevet akar szerezni.” Lichtman utólagos elmondása szerint 2016 óta az elektori kollégiumi győztest prognosztizálja, de a módszertani változtatást nem jelentette be előre.
A Nate Silverrel folytatott nyilvános civódásra visszatérve, miután Lichtman szeptemberben közzétette az idei választásra vonatkozó előrejelzését, Silver szintén kétségbe vonta a történész „hibátlan sorozatát”:
szerinte Lichtman az elmúlt három választás közül kettőt eltévesztett.
2016-ban azt jósolta, hogy Trump megnyeri az *országos szavazatot*, és semmit sem mondott az elektori kollégiumról. Idén pedig azt jósolta, hogy Biden fog nyerni. A fickó az utolsó háromból egynél jár, azt hiszem, vesztett a lendületéből
– írta Silver az X-en, egy másik posztban hozzátéve: „A vicces az, hogy ha valóban helyesen alkalmazza a kulcsokat, úgy, ahogy a múltban tette, akkor Trump győzelmét jósolják.”
Lichtman erre úgy vágott vissza, hogy Silvernek „fogalma sincs, hogyan kell használni a kulcsokat. Nem történész vagy politológus. Nincs akadémiai háttere.” Silver ezután azt írta a professzorról szeptember végén, hogy „komikusan és túlzottan magabiztos, és nem ismeri el a módszerében rejlő szubjektivitást, de a munkáját olvasva sokat lehet tanulni az elnökválasztásokról, és legalább tesztelhető előrejelzéseket tesz.” Pár nappal később Lichtman a csatabárd elásását javasolta a YouTube-csatornáján, mondván,
mi ketten nagyon különböző dolgot művelünk, és megmaradhatunk a saját sávunkban.
Lichtman is comically overconfident and doesn't own up to the subjectivities in his method, but you'll legit learn a lot about presidential elections by reading his work, and he's at least putting himself out there making testable predictions. {:url}
— Nate (Silver) September 28, 2024
Ezt suttogják a kulcsok idén
Ennek a cikknek nem célja igazságot tenni Lichtman és Silver vitájában, és utóbbi azóta nem fejtette ki, ő hogyan osztaná ki a kulcsokat. Így térjünk is át arra, hogy
a történész és a 13 kulcs szerint idén Kamala HArris vagy DOnald Trump fogja-e nyerni a küzdelmet a Fehér Házért.
Lichtman 2024-es prognózisa először a New York Timesban jelent meg, a közzétett videóban a 77 éves professzor pedig még fekvőtámaszozik és versenyt is fut.
| Allan Lichtman jóslata a 2024-es elnökválasztásra | |
| (ha legalább 8 igaz, a demokraták győznek) | |
| 1. Erős felhatalmazás | hamis |
| 2. Nincs verseny | igaz |
| 3. Inkumbencia | hamis |
| 4. Nincs erős harmadik párt | igaz |
| 5. Erős rövid távú gazdaság | igaz |
| 6. Erős hosszú távú gazdaság | igaz |
| 7. Politikai változás | igaz |
| 8. Nincs társadalmi elégedetlenség | igaz |
| 9. Nincs botrány | igaz |
| 10. Külpolitikai / katonai kudarc | hamis |
| 11. Külpolitikai / katonai siker | igaz |
| 12. Karizmatikus az inkumbens | hamis |
| 13. Nem karizmatikus a kihívó | igaz |
A kulcsok mindent összevetve Kamala Harris győzelmét mutatják
a két és fél hónap múlva esedékes választáson.
- A demokraták az első kulcsot elveszítették, mivel csökkent az alsóházi képviselőik száma,
- míg a másodikat megszerezték, annak hála, hogy egységesen beálltak az alelnök mögé,
- a harmadikat viszont feladták Biden visszalépésre kényszerítésével.
- Ezt azonban azzal kompenzálták, hogy Harris felemelkedésével visszaesett a harmadik vagy független jelöltek népszerűsége, a független Robert F. Kennedy Jr. pedig beállt Donald Trump mögé.
- A gazdaság rövid és hosszú távú mutatói is a demokraták győzelmére engednek következtetni Lichtman szerint,
- aki úgy véli, Biden infrastruktúrafejlesztési csomagja és Trump lépéseinek visszavonása (bevándorlás, Párizsi egyezmény stb.) jelentős politikai változással értek fel.
- A 8. kulcs szintén a demokraták oldalára fordul, mivel elkerülték, hogy az izraeli-palesztin konfliktus Biden-féle kezelése miatt elharapódzon a tiltakozás.
- Lichtman szerint Bident különösebb botrány sem érintette,
- bár Izrael gázai és libanoni háborúja miatt kudarcot könyvelhetett el a Fehér Ház.
- Ennek ellenére a demokraták sikerei közé sorolja azt, hogy a nyugati szövetségeseket Ukrajna oldalára állították, jóllehet június elején még elvette tőlük ezt a kulcsot.
- Ami a karizmát illeti, Lichtman sem Kamala Harris alelnököt, sem Donald Trump volt elnököt nem írta le megragadóként, mivel egyikőjük sem rendelkezik széles körű vonzerővel, ami a bázisukon túlra is kiterjedne.
Azt, hogy a kulcsok befuccsoltak-e, és Allan Lichtman ismét magyarázkodásra kényszerül, november 5. után megtudjuk.
A közvélemény-kutatások és a modellek mindenesetre alsó hangon sem olyan magabiztosak a végeredményben, mint a történész.
- A FiveThirtyEight előrejelzésében jelenleg 52%-os esélyt adnak Harris győzelmére, azaz 1000 szimulációból 521-t nyerne meg a volt kaliforniai szenátor. Trump 475-öt nyerne ezek közül (48%), míg négyszer döntetlen alakul ki az elektori kollégiumban.
- Nate Silver modelljében csütörtökön megfordultak az erőviszonyok, bár továbbra is gyakorlatilag fej fej mellett, 1 százalékponton belül található a két jelölt. A Silver Bulletin tegnapelőtt 50,2%-os valószínűséget látott a republikánus elnökjelölt diadalára, a demokrata zászlóvivőnek pedig 49,5%-os esélyt becsült. A modell alapján Trump legutóbb egy hónapja, szeptember 19-én vezetett.
Trump's been gaining in our forecast. Does that imply he'll continue to gain?Is momentum real or fake? https://t.co/jD7GZcCtIt
— Nate (Silver) October 17, 2024
- Ami a pollok aggregált átlagát illeti, a RealClearPolling (RCP) alapján Harris egy hajszállal, 1,5 százalékponttal vezet, míg a FiveThirtyEight 2,4, a Silver Bulletin 2,5 százalékpontos fölényt mutat számára.
- A választást eldöntő csatatereken az RCP szerint az összes ingaállamban Trump áll nyerésre, egy republikánus tarolást feltételezve, noha mindegyikben elhanyagolható, 1,5 százalékponton belüli a különbség. A FiveThirtyEight és a Silver Bulletin ezzel szemben Nevadában, Wisconsinban, Michiganben és Pennsylvaniában Harrist mutatja az élen (legfeljebb 1 pontos különbséggel), ami egy rendkívül szűk demokrata győzelemmel érne fel az elektori kollégiumban.
Allan Lichtman minderre viszont csak legyintene.
Címlapkép: Egy okostelefon képernyőjén a Kamala Harris amerikai alelnök és Donald Trump korábbi elnök közötti vita élő közvetítése látható Pekingben, 2024. szeptember 11-én. Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images
