Már több mint egy éve tart a palesztinok és az Izrael közötti konfliktus legújabb felvonása, amely nagy figyelmet kap a világtól, a folyamatos eszkaláció pedig állandó témát ad a világsajtónak. Az egyik legfontosabb szempont viszont szinte alig kerül megvilágításba, holott a múltban, a jelenben és a jövőben is szinte ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást: a demográfia.
Egyáltalán, kik a palesztinok?
Érdemes először tisztázni, hogy ki és mi lapján számít palesztinnak jelenleg. A kérdés komoly vitát vált ki a kutatók között, mivel egymástól teljesen eltérő szemléletek csapnak össze:
- Az első megközelítés egyenesen az ókorig vezeti vissza az itteni népek elnevezésének eredetét. Az időszámításunk előtti századokban a Földközi-tenger délkeleti partvidékén éltek az Ószövetségben is sokszor említett filiszteusok, a népet latinul philistinus-nak nevezik, héberül pedig pelistim-nek. Ezek a szavak már nagyban hasonlítanak a ma is használatos palesztinre, így az első nézet tulajdonképpen ez: a filiszteusoktól eredeztethető a nép megnevezése. A filiszteusok aztán beolvadtak a területen élő népek sokaságába, de a földrajzi elnevezés fennmaradt. Később egyre gyakrabban hívták Palesztinának a térséget, ráadásul egyre nagyobb résznek adták ezt a megnevezést. A történelem viharaiban többször cserélt gazdát a partvidék, ez pedig névváltásokkal is járt, ám lényegében ma is az ókori elnevezés maradt fenn. Ez is az egyik
álláspont, főleg a palesztinok körében: ők a filiszteusok leszármazottjai, a területen pedig mindig is palesztinok (legyenek azok bármilyen vallásúak) éltek, csak más uralom alatt.
- A második ennél pár fokkal bonyolultabb megközelítés. A Palesztinában élők sokáig nem határozták meg magukat palesztinként, ez sokkal inkább csak a francia forradalmat követő nacionalizmus elterjedésével függ össze. A helyiek így csak a 19. századtól fogva kezdték önmagukat is palesztinnak hívni, előtt inkább az arab vagy a muszlim volt az elterjedt. Nagy hatást gyakorolt, hogy 1834-ben felkelés robbant ki az akkori hatalom, az Oszmán Birodalom ellen, a Konstantinápollyal elégedetlenek pedig palesztinként kezdték azonosítani magukat a megkülönböztetés jegyében.
A helyzeten az első világháború változtatott megint, akkor a briteké lett a térség, ők pedig mindenkit palesztinnak hívtak, aki itt élt: muszlimot, keresztényt és zsidót is.
A 20. században tehát még mindig nagyon mást jelentett a szó, mint amit ma. Radikális változást hozott Izrael állam létrejötte, amikor a zsidók és az országban maradó muszlimok izraeliek lettek, míg az azon kívülre szorulók pedig a palesztinok. Megoszlik a kérdés, hogy az Izraelben élő muszlimok akkor pontosan minek számítanak, a köznyelv leggyakrabban izraeli arabként tartja őket számon, saját elnevezéseik között a beduin, a palesztin, az arab és az izraeli is előfordul, de gyakori ezek különböző kombinációja.
A helyzet bonyolultságát már önmagában már az is jelzi, hogy mennyire nincs egyetértés abban, pontosan ki is a palesztin. Az elemzésben a második – tehát a bonyolultabb – megközelítést használjuk, mivel ezzel sokkal szemléletesebben bemutatható a térségi demográfiai probléma. Az eltérő megközelítések egyébként gyakran „térképháborúhoz” vezetnek, ahol az ellenkező oldal szimpatizánsai a „mi volt itt előbb” kérdéskört járják körbe:
The map of Israel in 922 BC. Where is Palestine? pic.twitter.com/VZTuIGYWFz
— Hananya (Naftali) January 17, 2023
A palesztinok ma
A palesztinok ma világszerte körülbelül 14-15 millióan élnek, ám a népcsoport jelentős többsége olyan területeken, ahol nem palesztin vezetés van. Nagyszámú diaszpórát alkotnak a térségen kívül:
- Chilében körülbelül 250-500 ezer fővel,
- az Egyesült Államokban nagyjából 250-300 ezer körüli lakossággal,
- Németországban nagyjából 100 ezren vannak,
- ezeken felül pedig Hondurasban, Brazíliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban és más nyugati államokban is több ezres tömegben élnek.
Bár egyáltalán nem elhanyagolhatóak ezek a számok (különösen, ha a nyugati Izrael elleni megmozdulásokban játszott szerepükre gondolunk), az Izraellel folytatott közel-keleti konfliktus tekintetében a térségi palesztinok létszáma sokkal fontosabb. Milliós nagyságrendben élnek arab országokban menekültek, akik a konfliktus következtében hagyták el lakóhelyüket:
- A legnagyobb Jordániában, ahol a különböző becslések szerint 2,3-3 milliós palesztin közösség alakult ki.
- Szíriában a regisztrált menedékkérők száma félmillió felett van.
- Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben szintén több százezres nagyságrendben élnek a vendégmunkások, bár ebben a tekintetben a gazdag olajmonarchiák hiányos adatközlései csak nagyságrendi meghatározást engednek.
- Libanonba százezrek menekültek el Palesztinából, a pontos számokat illetően nincs egyetértés.
- Más közel-keleti országokban, így Egyiptomban, Líbiában, Irakban és Jemenben is sok palesztin él.
Palestinians expelled from their homeland in 1948 and their descendants number 5.8 million refugees today.Israel has never allowed Palestinian refugees to return, making their plight the longest unresolved refugee crisis in modern history https://t.co/XeE2vEBALp
— Middle (East) May 15, 2023
Fontos megjegyezni, hogy a palesztin menekültek jelentős része nem „első generációs”, azaz közvetlenül már nem érintkeztek a konfliktussal, hanem a szülők, vagy a nagyszülők döntöttek úgy, hogy elhagyják Palesztinát.
A térségi menekültek jelentős része tehát már nem is hazájában született, ez pedig elindítja a lassú asszimiláció folyamatát.
Az is jellemző, hogy időben minél távolabbi az átélt trauma, annál jobban kopnak a szülőktől, nagyszülőktől megismert történetek az identitásban.
A demográfiai kérdésben Izrael számára a legnagyobb kihívást az egykori Palesztina brit mandátumterületén élő palesztinok száma jelenti:
- Ciszjordániában valamivel több, mint 3 millió fő él,
- a Gázai Övezetben kétmilliónál is többre teszik a lakosság számát,
- míg Izraelben körülbelül kétmillió arab/muszlim/palesztin lakik.
A Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti sávban tehát – az eltérő megközelítések alapján – valamivel több, mint öt- vagy hétmillió palesztin él (közöttük egyébként néhány százalékos a keresztény vallásúak aránya) manapság. Ez majdnem megegyezik Izrael zsidó lakosságával, egyes számolások szerint már túl is szárnyalta azt. Ami egyértelműen a feléjük billenti a népesedési mérleget, hogy nagyon magas a gyermekszületések száma, a teljes termékenységi arányszám (total fertility rate – TFR) tekintetében 3,3 körül számot „teljesítenek” szemben a (fejlett nyugati világ számainál egyébként messze felülteljesítő) izraeli 3-s értékekkel. Ez azt jelenti, hogy
a palesztin nők több gyereket vállalnak, emiatt pedig természetes módon gyakorlatilag „túlnépesedik” a térségi zsidóságot.
Arról már nem is szólva, hogy a beazonosításnál sok vitát kiváltó izraeli arabok körében szintén nagyobb a gyermekvállalási kedv, mint az átlag.
A történelem és a jövő
A palesztin népességrobbanást jól jellemzi, hogy az 1940-es évek végén még mindössze 1,4 millió körül volt a palesztinok létszáma, de az akkoriban még kimagasló – közel 8-as – TFR miatt jelentős növekedés volt a lélekszámban (hozzá kell tenni, hogy ekkoriban volt az első nagy menekülthullám, tehát a pontos szám nem meghatározható). Ekkoriban Izrael népessége is nagyjából ugyanekkora volt, ettől kezdve a demográfiai verseny állandóvá vált. A két nép teljesen eltérő módon növelte a lakosságát:
ameddig Izraelben elsősorban a zsidó lakosság bevándorlására támaszkodtak a magas születésszámok mellett, addig a palesztinok körében inkább a kivándorlás volt a jellemző, de nagyon magasan stabilizálódtak a születési arányszámok.
Ez hozta el azt a helyzetet, hogy Izraelben – elsősorban a nacionalista és szélsőjobboldali körökben – ma általános félelem, hogy hamarosan „túlszaporodják” a zsidókat a palesztinok. Kérdés, hogy mennyire reális ez a felvetés. A legtöbb előrejelzés szerint a TFR nem fog gyorsan visszaesni a muszlim lakosság körében, továbbra is néhány ponttal az izraeliek felett fog maradni. Ez a tény természetes módon továbbra is biztosítja a palesztinok létszámának növekedését, Gázában és Ciszjordániában is.
In 1960, Palestinian women in occupied territories had almost 4 more children each compared to women in Israel.Today, that gap has shrunk to 0.5.Of all Israels accomplishments, its fertility rate is most impressive, and important for the long term well being of the country. pic.twitter.com/iKMZD7nhgY
— Richard (Hanania) November 7, 2023
A demográfiai elemzések készítésénél viszont nem szabad elfelejteni, hogy a váratlan események milyen azonnali és hosszútávú hatásokat tudnak gyakorolni egy népcsoport gyermekvállalási kedvére. A Gázai övezet a 2023 októbere óta tartó hadműveletek során szinte teljesen megsemmisült. Akármikor ér véget az összecsapás, minimum hosszú évek, de akár évtizedek megfeszített munkája is szükséges lehet ahhoz, hogy legalább részben sikerüljön helyreállítani egyáltalán a korábbi állapotokat. A háború következtében rengeteg egészségügyi intézmény kapott bombatalálatot és semmisült meg, a lakóépületek szinte mindegyike hasonlóan járt. Arról nem is szólva, hogy minimum tízezrek haltak meg a konfliktusban, köztük rengeteg gyerek.
A határok zárva tartanak, ezért sem Izrael, sem pedig Egyiptom felé nem tudott megindulni menekültáradat, ezért a körülbelül 2 millió palesztin gyakorlatilag a kétharmad budapestnyi területre szorulva él.
Több kérdés is tisztázatlan a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban:
- Ha befejeződik a háború, akkor Jeruzsálem tervez-e fennhatóságot a Gázai övezet felett, és ha igen, akkor ennek pontosan milyen formát képzel el. Az nem valószínű, hogy a terület beleolvadna Izraelbe, de valamilyen katonai ellenőrzés nem kizárható.
- Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a Hamászt sikerül annyira felszámolnia az izraeli haderőnek, hogy az a politikai vezetés számára is elfogadható szintet üt meg, ezért a dolguk végeztével kivonulnak a területre, átadva az irányítást valamelyik nemzetközi szervezetnek (az ENSZ megbízhatósága az UNRWA botrányai miatt alaposan megtépázódott) vagy akár helyi (visszafogott és nemzetközileg is elfogadható) politikai erőnek.
- A harmadik, nehezebben elképzelhető forgatókönyv, hogy az itteni palesztinok problémája megoldatlan marad, az iszlamisták kezében marad az irányítás, miközben a harcok elcsendesednek, az izraeli katonák kivonulnak.
Akárhogyan is alakuljon a jövőben a Gázai övezet sorsa, a szörnyű állapotok miatt szinte bizonyos, hogy
a harcok végével minimum százezres, de akár milliós tömegekben is dönthetnek majd a helyiek a távozás mellett, ez pedig jelentős demográfiai hatást fog kiváltani, mivel jellemzően éppen a középkorúak szokták elhagyni ilyenkor lakhelyüket.
A rengeteg kérdőjel miatt nehéz stabil prognózist felállítani a palesztin lakosság térségi számát illetően, hiszen a háború lezárásától is nagyban függ. Azt feltételezve, hogy nem lesz súlyos menekülthullám, amely alapjaiban borítja fel a prognózisokat, az ENSZ demográfiai alapjának palesztin irodája készített előrejelzést a társadalom növekedéséről. A kilátások szerint a 2023-as 5,48 milliós palesztin lakosság (ez a Gázai övezetet és Ciszjordániát jelöli) 2030-ra 6,44 millió főre, majd 2050-re 9,4 millióra fog emelkedni. Ez évente átlagosan körülbelül 2,3 százalékos növekedést jelent. Regionális megosztásban ez úgy néz ki, hogy:
- Kelet-Jeruzsálemben a 290 ezer fős népesség 6 év múlva 350 ezerre nő, majd 26 év múlva már 530 ezerre.
- Ciszjordánia C zónájában 310 ezerről 400 ezerre majd 520 ezerre növekszik a lakosság.
- Az A és B zónákban a jelenlegi 2,65 millióról 3,01, majd 4,15 millióra emelkedik a lélekszám.
- A Gázai övezetben pedig a 2,23 milliós lakosság előbb 2,68 millióra, majd 4,2 millióra nő majd a palesztinok száma.
The demographic pyramids below reflect the Israeli governments best (public) understanding of the changing profile of its population. The two fastest-growing segments are Palestinian-identifying Muslim Arabs in Gaza and the West Bank, and the ultra-Orthodox Jewish Israelis. Not pic.twitter.com/RXR0x4r2Op
— Peter (Zeihan) July 2, 2024
A stabil és általános növekedés mellett a palesztin társadalomra jellemző másik trend a medián életkor folyamatos növekedése lesz.
Egyre nagyobb arányban lesznek az idősebb korosztályok, ez pedig éppen a fiatalabb korcsoportok csökkenésével jár majd.
A folyamat tehát azt mutatja, hogy hosszútávon a palesztin társadalom is lassan elkezd öregedni. A jelentés kifejezetten aggasztó jövőképet vázolt fel a munkanélküliség tekintetében, 2050-re a 2023-ban mért 24,7 százalékos arányt 37,28 százalékra emelték.
A kilátások tehát nem túl kedvezőek a palesztinok számára:
- Növekszik a zsúfoltság. A palesztin területeken már így is az egyik legmagasabb a népsűrűség a világon, ez pedig tovább fog nőni.
- Bár a lakosságszám valóban emelkedni fog, ezzel pedig „versenyre kelnek” az izraeli számokkal, az életminőség közben továbbra is alacsonyan marad.
- Bár a születési arányszámok továbbra is magasan maradnak, a lassú átalakulás megkezdődött, ezzel gyakorlatilag a globális trendhez igazodik a gyermekszületések száma is.
- Az is meg kell jegyezni, hogy a palesztinok nem egy nagy tömböt jelölnek, hanem sok kisebb-nagyobb részre szakadnak, ennek megváltozására pedig egyelőre nincs esély.
A demográfiai „háborúban” tehát egyáltalán nem állnak rosszul a palesztinok, hiszen a lakosság (még nem is számolva az izraeli arabokat) stabilan növekedni fog a következő években (ráadásul tágabb térségi létszámra gondolva mindenképpen előzik az Izraeli zsidóságot), ám a helyzet mégsem ilyen egyszerű.
Az elmúlt egy év eseményei várhatóan évtizedekre nyomot hagy a palesztinokban – főleg a Gázai övezetben – ráadásul nem tudni, hogy a harci események mikor és hogyan fognak véget érni.
A katasztrofális állapotú palesztin területekről súlyos menekülthullám indulhat, ez pedig egyértelműen felborítaná az előrejelzéseket. Nagy kérdés, hogy akik távoznak, egyáltalán hova tudnának menni. A közvetlen térségben több ország is bezárta ajtóit egy esetleges népességáradat előtt, ezért a távozás esetleges célterülete is homályos. A létszámnövekedés mellett viszont nem valósul meg a társadalom minőségi fejlődése, várhatóan szegénység és rossz körülmények fogják jellemezni a palesztinok életkörülményeit. Ennek megoldása pedig még az izraeli konfliktusnál is nagyobb kihívást jelenthet a jövőben, persze azt egyáltalán nem elfeledve, hogy a háború kimenetele egyáltalán nem csak a palesztinokon múlik.
Sorozatunk harmadik, befejező részében azoknak az országoknak a népesedési stratégiáit vesszük górcső alá, amelyek még szintén hangsúlyos szereppel bírhatnak a Közel-Kelet megoldhatatlannak tűnő konfliktusában. Az első rész elérhető itt:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
