Az angol portál által szemlézett Frontelligence Insight elemzése szerint Oroszország hadiipara nagymértékben függött a nyugati alkatrészektől, különösen az elektronikában. Az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciók megakadályozták, hogy Moszkva hozzájusson a lopakodó vadászgépek előállításához szükséges technológiához. Ennek eredményeként pedig az amúgy is lassan induló sorozatgyártás az összeomlás szélére sodródott.
A Szu-57-es fejlesztése és sorozatgyártása már a háború előtt is különböző problémákkal küszködött. Első repülését 2010-ben hajtotta végre, a következő évtizedben pedig összesen 10 darab prototípust készítettek.
Az első megrendelés 2019-ben érkezett a Kreml részéről, a 76 darabos tétel azóta is készül, példányonként 50 millió dollárért.
Az orosz cég 2022-ben szállította le az első 10 darab Szu-57-est az orosz légierőnek, 2023-ban pedig további 11-et. Idén eddig a Szuhoj csak néhány további gépet adott át. Tehát a gyártási ütem felpörgése helyett inkább a termelés visszaeséséről beszélhetünk. A cikk megjegyzi, hogy a fő vetélytárs, az amerikai Lockheed Martin ezzel szemben kb. 150 darabos éves előállítást képes felmutatni az F-35-ösök esetében.
Figyelembe véve, hogy az orosz haderő a kis készletből is elveszített már három darabot (kettőt repülőbalesetben, egy harmadikkal pedig egy drón végzett),
elképzelhető, hogy az orosz légierő lopakodó-flottája nagyjából 30 gépben merül ki.
Az átvizsgált orosz dokumentumok alapján több elektronikai alkatrészből is olyan akut hiány lépett fel – ilyen a német gyártmányú MPPU-50, amely a vadászgép kommunikációs rendszereinek gerincét képezi – amely lelassította a gyártási folyamatot.
A hiányzó alkatrészeket a Szuhoj vagy harmadik felektől, illegálisan szerzi be, vagy megpróbálja kínai alkatrészekkel helyettesíteni. Az „illegális import azonban időbe, erőfeszítésbe és pénzbe kerül”, ez pedig a visszafogott termelés mellett még a költségek emelkedését is jelentheti.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
