A cikk elején a Donyeck megyei Pokrovszk városa körül harcoló ukrán katonák szólalnak meg, ám többen elég lesújtó véleménnyel vannak a jelenlegi helyzetről. Többen úgy vélik, hogy nem kapják meg a szükséges támogatást emiatt pedig esély sincsen arra, hogy visszaszorítsák az oroszokat az 1991-es határokig. Felmerül az is, hogy az ország egy „örök háborúba” csúszik, és a harcok ténylegesen sosem fognak véget érni, ezért megfontolnák a béketárgyalásokat is. A motivációt jelentősen rontja az is, hogy a mozgósítási eljárás társadalmi feszültséget okoz, miközben az energiaellátás romokban van Ukrajnában. Az időjárás ráadásul most fordul hidegebbre, és az idei télen ez komoly gondokat okozhat.
Egy névtelenséget kérő magas rangú ukrán tisztségviselő szerint a kijevi politikai vezetésre külföldről is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy találjanak valamilyen tárgyalásos megoldást a konfliktusra. Ebben az is szerepet játszik, hogy a republikánus Donald Trump nyerheti az amerikai elnökválasztást és esetleg leállítja az Egyesült Államok fegyverszállítmányait Ukrajnába. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legkitartóbb európai támogatói továbbra is fenntartanák a szállítmányokat, ám egy ilyen esetben keletkező űrt nem képesek betölteni. A múlt héten a kelet-európai ország államfője éppen a nyugati nagyhatalom vezetőivel találkozott, hogy prezentálja számukra Kijev tervét a háború megnyerésére, de ez nem aratott osztatlan sikert. Végül sikerült találkoznia Trumppal, de ennek ellenére sem nevezhető teljes sikernek az utazás, bár a kudarcot ezzel sikerült elkerülnie.
Az amerikai tisztségviselőket ennek ellenére nem nyűgözte le Zelenszkij terve, mivel ez gyakorlatilag azt a taktikát folytatja, ami eddig is volt: rengeteg nyugati fegyverre van szüksége az ukránoknak.
A másik vitás kérdés az volt, hogy Washington engedélyezi-e a nyugati gyártmányú fegyverek bevetését Oroszország területe ellen, de ebben is üres kézzel kellett távoznia az elnöknek. Itt teljesen ellentmondanak egymásnak a vélemények: az Egyesült Államok képviselői szerint nagyobb a kockázata ennek, mint az elérhető siker, míg Kijevben úgy látják, hogy egy ilyen lépéssel meg lehetne változtatni a háború menetét.
Ez egy kísérlet arra, hogy megváltoztassuk a háború menetét, és leállítsuk Oroszországot. Zelenszkij valóban hisz benne
– mondta egy ukrán tisztségviselő.
Ugyanakkor a nemrégiben tartott ENSZ-közgyűlésen többen arról számoltak be, hogy az ukrajnai diplomácia képviselői részéről érezhetően megváltozott a hozzáállás. Eddig mereven elutasították a béketárgyalások lehetőségét, ezúttal viszont jóval nyitottabban reagáltak egy esetleges tűzszünettel kapcsolatos felvetésekre. Ez annak függvényében mutat súlyos fókuszváltást, hogy az orosz alakulatok maradnának Ukrajnában az újabb elképzelések szerint.
Egyre nyíltabban beszélünk arról, hogy ennek mi a vége, és miről kell lemondania Ukrajnának egy végleges békemegállapodás megkötése érdekében. Ez jelentős változás még hat hónappal ezelőtthez képest is, amikor az effajta beszéd tabu volt
– mondta az egyik diplomata.
Közben Ukrajnában is növekszik azoknak a száma, akik szerint tárgyalóasztalhoz kell ülni Moszkvával és valamilyen egyezményes megoldást kell kötni. 2023-ban még csak a válaszadók 33 százaléka gondolta így, idén már 57 százalékra emelkedett. Emellett csökken azoknak az aránya, akik elleneznek mindenféle területátadást az oroszoknak. Azonban az gondot jelent, hogy közben a radikálisok száma is emelkedik Ukrajnában, akik bármilyen béketárgyalásokat gyengeségnek neveznének és vélhetően az elnök ellen fordulnának. Az elnök is tisztában van ezzel, ezért igyekszik más úton garanciákat elérni az ország biztonságának garantálásához. Ezt jelenleg a NATO tagsággal tudná elérni, de ezt valószínűleg Oroszország nem engedné meg a béke érdekében. Szóval az FT szerint
marad a patthelyzet, miközben érezhetően átalakulnak a prioritások Kijevben is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
