Az OpenSecrets néven futó, kampánykiadásokat monitorozó weboldal szerint a 2020-as választási ciklus volt az eddigi legdrágább az Egyesült Államok történetében:
az elnökjelölti és kongresszusi kampányok összességében több mint 14 milliárd dollárt, azaz mai árfolyamon számolva közel 5 ezermilliárd forintot emésztettek fel négy évvel ezelőtt.
Ebből 5,7 milliárd dollár ment a fehér házi, 8,7 milliárd dollár pedig a törvényhozási jelöltek népszerűsítésére.
A korábbi évekhez képest elképesztő mértékben nőtt a kampánycélokból elégetett pénz mennyisége, mivel 2016-ban a négy évvel későbbi felét sem, mindössze 6,5 milliárd dollárt költöttek összesen az elnök- és kongresszusi jelöltek, illetve különböző szervezeteik. (Hillary Clinton és Donald Trump kampányainak részesedése ebből akkor 2,4 milliárd dollárra rúgott.) 2012-ben kicsivel több mint a 6,2, míg 2008-ban csak az 5,2 milliárd dolláros szintet érték el a szövetségi kampánykiadások.
Bár a 2024-es választás végső összköltségeit csak november 5-e után fogjuk tudni megsaccolni, az eddigiek alapján sokan arra számítanak, hogy túl fogja szárnyalni a Joe Biden és Donald Trump nevével fémjelzett 2020-as ciklus rekordját. A politikai hirdetésekkel foglalkozó AdImpact például azt jelzi előre, hogy
az idei lesz minden idők legdrágább amerikai választása, hiszen csak reklámokra összesen 10,2 milliárd dollár fog elmenni.
Ez 13%-os növekedést jelentene a korábbi, négy évvel ezelőtti rekordhoz képest, ami 9 milliárd dollár volt. A hirdetési kiadások természetesen a következő elnök kilétét eldöntő billegő államokban fognak koncentrálódni, a növekedéshez azonban hozzájárul a szenátusi és képviselőházi többségért zajló kiélezett küzdelem, valamint a különböző népszavazási kezdeményezések is.
Így áll Harris és Trump
Ami az elnökjelöltek kampánybevételeit illeti, Kamala Harris demokrata alelnök és republikánus riválisa, Donald Trump volt elnök között akár már most győztest hirdethetnénk.
A két oldal havonta nyilvánosságra hozott adatai alapján, amióta Kamala Harris július 21-én beszállt a versenybe, a demokraták óriási előnyre tettek szert az adományok tekintetében. Ebbe azok a bevételek számítanak bele, amelyeket az elnökjelöltek és a pártok, valamint az őket kívülről támogató kampányszervezetek hoztak össze. Mint arról beszámoltunk, Harris július végén 200 millió dollárt kalapozott össze egy hét alatt, a kampánystábjának bejelentése szerint pedig – a félreállt Joe Biden kalapozásával összeadva – az addigi bevételei július végére
meghaladták az 1 milliárd dollárt (354 milliárd forintot), ami ennek a lélektani határnak a valaha történt leghamarabbi átlépése.
Harris pénzbőségét kitűnően szemlélteti, hogy szeptember elején a demokrata elnökjelölt kampánya és a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) azt közölte, közel 25 millió dollárt utalnak át más demokrata indulók támogatására. A Politico akkor azt hangsúlyozta, ilyen típusú tranzakcióra hagyományosan a kampány későbbi szakaszában szokott sor kerülni, annak összege pedig jóval nagyobb, mint amennyit az elmúlt ciklusokban átruházott a "listavezetőnek" tekinthető elnökjelölt. A szeptemberben átmozgatott pénzeszközök közül
- összesen 10-10 millió dollárt kaptak a szövetségi képviselőházi és szenátusi demokrata jelölteket támogató kampánybizottságok,
- 2,5 millió dollárhoz jutott az állami törvényhozási jelölteket népszerűsítő országos szervezet,
- és 1 millió dollárral gazdagodtak a demokrata kormányzó- és állami főügyészjelölteket finanszírozó csoportok.
A műveletet akkor úgy értelmezték az amerikai sajtóban, hogy a rekordmennyiségű pénzadományokat felhalmozó Harris-kampánynak nincs nehezére szétteríteni a forrásait, egyúttal aláhúzza az elnökjelöltin túli választási versenyek fontosságát.
Ám a demokraták nem mindig teljesítettek ennyire jól az adománygyűjtésben,
áprilisban és májusban ugyanis Donald Trump minden további nélkül lepipálta Joe Biden adományait.
Áprilisban 25, májusban pedig 56 millió dollárral gyűjtött többet a hivatalban lévő utódjánál. Az exelnök ezáltal a június végén rendelkezésre álló 128 millió dolláros készpénzállományával túlszárnyalta az előnyét feladó elnök 96 millió dollárját. A republikánus zászlóvivő egyébként a május végi bírósági elítélése után robbantott igazán bankot:
Trump konyhájára az ítélet kihirdetése utáni 24 órában 53 millió dollár érkezett be.
Érdekes, hogy a valóságshow-t is megjárt politikus 2016-ban még 66 millió dollárt áldozott kampányára saját vagyonából, ami akkori forrásainak ötödét tette ki, azóta viszont nem nyúlt hozzá személyes számlájához ebből a célból.
Mindenesetre Trump 2024-es adománygyűjtési tarolását Harris sikeresen megállította,
nem jelentéktelen részben a kisebb összegű támogatóinak hála, akik kevesebb mint 200 dollárral járultak hozzá a kampányához. Miközben az újrázni kívánó republikánus elnökjelölt bevételeinek eddig kevesebb mint harmada származott kisebb donoroktól, ami 97 millió dollárnak felelt meg, addig a demokrata alelnök számszerűsítve és arányaiban is jobban támaszkodhatott a feltehetőleg kevésbé vagyonos adományozóira. A Harrishez befolyó összeg 41%-a származott kis összegű adakozóktól, ami 285 millió dollárral ért fel az OpenSecrets adatai szerint.
Az óriásdonorokra tekintettel,
mindkét jelölt számíthat egy sor befolyásos milliárdos (és pénztárcájuk) támogatására.
Trump egyik legfőbb mecénása a már-már remeteéletet folytató Timothy Mellon, aki örökségéből már több mint 125 milliót utalt át az exelnök, illetve az őt támogató Make America Great Again Inc. nevű szuper PAC részére. (Mellon egyébként korábban a független Robert F. Kennedy Jr.-t is pénzelte, aki pár hete Trump mögé állt be.) Mivel a szuper PAC-ek hivatalosan nem állnak közvetlen kapcsolatban a kampányokkal, egyes korlátozások sem vonatkoznak rájuk. Ezáltal szabadon fogadhatnak bármekkora összeget, amit a jelöltekkel és pártokkal koordináló, sima Political Action Committee-k, röviden PAC-ek, nem tehetnek meg.
Trump másik szövetségese, Elon Musk, a Tesla és az X közösségi oldal tulajdonosa saját szuper PAC-ot alapított, mely (eddig távolinak tűnő) célja 180 millió dollár összegyűjtése. Musk annyira közeli kapcsolatot alakított ki a volt elnökkel az elmúlt hónapokban, hogy akár kormányzati pozícióra is szert tehet. A korábbi ingatlanmodul további fontos híve az elkötelezett Izrael-párti Miriam Adelson, aki szintén saját szuper PAC-et gründolt. A New York Times kiemeli továbbá Linda McMahont, Trump régi barátját, aki elnöksége alatt a kisvállalkozásokért felelős hivatalt vezette.
Harris elsőszámú megadonorjai között ott van Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója, aki lassacskán a demokraták egyik legfontosabb adományozójává válik. Soros György, illetve politika iránt érdeklődő fia, Alex is jelentős szerepet vállal a demokraták pénzelésében, ahogy Michael Bloomberg, volt New York-i polgármester is. A 2020-ben elnöki széket is megpályázó milliárdos arról híres, hogy az utolsó pillanatban szokott termetes összegekkel beszállni.
Érdemes szót ejteni továbbá a Szilícium-völgy "anti-Muskjáról," Dustin Moskovitzról, a Facebook egyik alapítójáról is, aki várhatóan a Future Forward nevű demokrata PAC-nek fog vaskos csekket írni, illetve Jeffrey Katzenbergről, a Walt Disney Studios egykori elnökéről, aki bár kevésbé tehetős, a befolyása fikarcnyit sem csökkent.
Ha tehát mérlegre rakjuk a két jelölt eddig beszedett zöldhasúit, annak ellenére, hogy a demokrata elnökjelölt(ek), mármint Biden és Harris együttesen, másfélszer annyit költött augusztus végéig, mint Trump, a Harris zsebében maradó készpénzállomány még mindig túlszárnyalja Trump erőforrásait.
Az alelnök kampánybizottságának, valamint különböző (szuper) PAC-jeinek a hónap végén 360 millió dollár maradt a kontóján, míg a republikánus exelnöknek csupán 245 millió dollárral kellett ráfordulnia a kampány utolsó két hónapjára. Ahogy megfigyelhetjük, Harris bevétele valóban túllépte az egymilliárd dolláros limitet, miközben Trump csupán 642 millió dollárt söpört eddig be.
Harris az egyértelmű favorit?
Felmerül tehát a kérdés, hogy a dollármilliós összegekkel és megadonorok befolyása által átitatott amerikai politikában
az elnökjelöltek által begyűjtött összeg előrejelezheti-e a voksolás végső győztesének kilétét.
A pénz, paripa, fegyver hármasa közül mégiscsak a legelső teszi lehetővé a második és a harmadik feltételt.
Kamala Harris valóban jelentős fölénnyel bír az adománygyűjtés területén, és az alulról jövő lelkesedést feltételező, többségében kisebb összegű donorjai reményteli jelként szolgálhatnak a demokraták számára.
Ennek dacára a pénzben úszkálásból nem következik azonnal az elnökválasztási győzelem.
A Vox ezt azzal támasztja alá,
a sikeres adománygyűjtés a győzelemhez vezető kirakós csak egy darabja, hiszen nincs az a pénz, ami egy rossz jelöltet népszerűvé varázsolna.
Erre Ray La Raja, a University of Massachusetts Amherst politológia professzora épp a már említett Michael Bloomberg példáját hozta fel, aki saját demokrata előválasztási kampányára 1 milliárd dollárt herdált el a vagyonából 2020-ban, mégsem sikerült megugornia a szavazók ingerküszöbét.
Ha pedig az elmúlt húsz év elnökjelöltjeinek kampánybevételeire pillantunk, megállapíthatjuk, hogy zömében a nagyobb forrással rendelkező indulók kerekedtek felül. 2016 azonban óva intheti a most fellelkesülő Harris-szimpatizánsokat:
nyolc évvel ezelőtt Hillary Clinton is Donald Trump adományainak kétharmadszorosát lapátolta be, mégis kikapott.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
