Miért fontos Közép-Ázsia?
Olaf Scholz német kancellár szeptember 15-e és 17-e között Közép-Ázsiában tett látogatást: az első nap Üzbegisztánban, a második nap Kazahsztánban folytatott kétoldalú tárgyalásokat, majd a harmadik napon a kazahsztáni Asztanában az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán – vezetőivel az úgynevezett Z5+1 formátumban találkozott. (A „Z” Közép-Ázsia német nevére – Zentralasien – utal.)
Astanas toimus Kesk-Aasia riikide ja Saksamaa vahelise dialoogi istung formaadis C5 + Saksamaa. pic.twitter.com/IyE9KuQG6N
— Altay (Kulginov) September 18, 2024
Közép-Ázsia nem tartozik a német kancellárok vezető úti céljai közé: Angela Merkel személyében 2010-ben járt utoljára német kormányfő Kazahsztánban, és ugyancsak Merkel volt az, aki 2016-ban Kirgizisztánban tett látogatást. Német kancellár tehát már 8 éve nem járt a térségben, miközben az elmúlt időben több nyugati vezető, például Emmanuel Macron francia elnök is ellátogatott az egykor a Szovjetunióhoz tartozó régióba.
Közép-Ázsia jelentősége az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása óta nőtt meg. A térség Moszkva számára „közel-külföld” – így nevezik Oroszországban a volt szovjet tagköztársaságokat –, ami praktikusan azt jelenti, hogy érdekszférájának része.
Azonban az ukrajnai háború miatt Oroszország befolyása szemmel láthatóan csökkent a régióban, ami lehetővé tette a közép-ázsiai országok számára, hogy bátrabban keressenek kapcsolatokat egyrészt Kínával, másrészt a Nyugattal.
A közép-ázsiai államok Oroszországgal szembeni növekvő önbizalmát mutatják az olyan jelenetek, mint amikor Emomali Rahmon tádzsik elnök a FÁK-vezetők ülésén Vlagyimir Putyin jelenlétében kért több tiszteletet Oroszországtól a volt szovjet tagköztársaságok számára, vagy amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök ugyancsak Putyin jelenlétében váltott hirtelen orosz nyelvről kazahra, alaposan meglepve az orosz delegáció tagjait.
Közép-Ázsia Európa és Németország szempontjából való jelentőségét elsősorban tekintélyes természeti erőforrásai adják. Különböző mértékben, de
a térség országai gazdagok kőolajban, földgázban és más fontos nyersanyagokban.
Különösen Kazahsztán szerepe fontos ebből a szempontból, amely tavaly óta kőolajat szállít a Barátság kőolajvezetéken keresztül a németországi Schwedt olajfinomítóba. Nem véletlen, hogy a háromból két napot Scholz éppen a régió legnagyobb kiterjedésű államában töltött.
A kazah kapcsolat
Azzal, hogy az orosz kőolaj és földgáz Németország számára lényegében teljesen kiesett, egyértelműen megnőtt Kazahsztán jelentősége, és ez a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkülésében is látható. Míg az ukrajnai háború kitörése előtt Kazahsztán 6,5 millió tonna kőolajat szállított Németországba, 2023-ra ez a szám 8,5 millió tonnára nőtt. Ez a német olajimport 11,7 százalékát jelentette, és ezzel Kazahsztán Németország harmadik legnagyobb olajellátójává vált Norvégia és az Egyesült Államok után. A kazahsztáni német befektetések 64 százalékkal emelkedtek 2022-ről 2023-ra, a két ország közötti kereskedelem pedig csaknem megduplázódott. A háború kitörése után sok, Oroszországban tevékenykedő német vállalat helyezte át működését a szomszédos Kazahsztánba.
A nagy német üzleti delegációval utazó Scholz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök találkozóján több gazdasági megállapodás is született a két ország között, miközben Scholz hangsúlyozta, hogy a megegyezésekkel nem az Oroszország elleni szankciókat akarják kijátszani. Ez azért fontos, mivel Kazahsztán a Nyugat és Oroszország közötti rejtett, a szankciókat kijátszó kereskedelem egyik központjává vált azzal, hogy számos nyugati terméket, amelyek korábban Oroszországba mentek, most Kazahsztánnak adnak el, amely aztán ezeket jelentős profittal adja tovább a szankciókkal sújtott országnak.
Ami az üzletet illeti:
a két ország üzleti és állami intézményei összesen 36 megállapodást írtak alá 6,3 milliárd dollár értékben.
Így például a kazah közlekedési minisztérium 500 millió dolláros megállapodást kötött egy kazah-német konzorciummal egy teherszállító repülőtér építéséről a kazah-kínai határ közelében. Megállapodtak abban, hogy a HMS Bergbau német bányászcég lítiumfeltárásban és -feldolgozásban fog részt venni Kelet-Kazahsztánban, és szóba került más természeti erőforrások közös kitermelése is.
Scholz kancellár megvitatta Tokajev elnökkel a Kazahsztánban rendelkezésre álló kritikus nyersanyagok hasznosításának lehetőségeit, amelyet Németország technológiai szakértelemmel támogathat
– olvasható ezzel kapcsolatban a német kormány közleményében.
️President Kassym-Jomart Tokayev welcomed Chancellor of Olaf Scholz, who arrived to with an official visit. #Germany
— The (Astana) September 16, 2024
Nézeteltérések az ukrajnai háborút illetően
Scholz és Tokajev találkozóján azonban a geopolitikai nézetkülönbségek is felszínre kerültek. A kazah elnök ugyanis a kancellár előtt kijelentette:
Tény, hogy katonai értelemben Oroszországot nem lehet legyőzni. A háború további eszkalációja visszafordíthatatlan következményekkel járna az egész emberiség számára, mindenekelőtt azon országok számára, amelyek részesei az orosz–ukrán konfliktusnak.
Tokajev egyben Kína 12 pontos béketervét ajánlotta megfontolásra Scholz számára, amellyel kapcsolatban Putyin korábban kifejezte támogatását, a Nyugat szerint viszont a kínai terv nem kínál a gyakorlatban keresztülvihető megoldást a háború lezárására.
A német kancellár a találkozó utáni sajtótájékoztatóján világossá tette álláspontját a Tokajev által mondottak kapcsán.
Oroszország az, amely nem csak elkezdte a háborút, hanem folytatja is azt, és amely bármikor hozzájárulhatna a háború befejezéséhez, ha abbahagyná agresszióját
– mondta Scholz, hozzátéve, hogy a júniusi svájci után tervben van egy újabb békecsúcs, amelyre már Oroszországot is várják.
Bár Tokajev nem ismerte el sem a Krím, sem a másik négy ukrán megye Oroszországhoz csatolását – részben attól tartva, hogy Moszkva később Észak-Kazahsztán zömmel oroszok lakta területeire is igényt tarthat –, Kazahsztán továbbra is tagja a Moszkva vezette katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ), illetve az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is.
A kazah vezetésnek tehát törekednie kell arra, hogy miközben a német kancellárt is fogadja, Oroszország felé is tegyen egy gesztust, ennek pedig tökéletesen megfelelt Tokajev Oroszország legyőzhetetlenségéről szóló mondata.
A Németország és Kazahsztán közötti kapcsolat nyilvánvalóan mindenekelőtt üzleti viszony, nem értékközösség, már csak azért sem, mert habár a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev uralmához képest némileg szelídült a rendszer, Kazahsztán még mindig autoriter módon irányított ország. Asztana soha nem fogja elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, ugyanakkor a Németország és általában a Nyugat felé való nyitás jó üzleti lehetőségeket jelent számára, nemkülönben hozzájárul az Oroszországtól való geopolitikai függés csökkentéséhez.
Migrációs megállapodás Üzbegisztánnal
Kazahsztánt megelőzően, belső-ázsiai útja első állomásán Olaf Scholz Üzbegisztánban járt, ahol egy migrációs megállapodást hozott tető alá Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel. A megállapodás értelmében Berlin megkönnyíti a németországi munkavállalást a képzett üzbegisztáni állampolgárok számára, cserébe „egyszerű, bürokráciamentes eljárásokat” hoznak létre azoknak, akiknek el kell hagyni Németországot.
Discussions between President of Shavkat and Scholz were conducted. The dialogue centered on strengthening - cooperation in various fields, including green energy, mechanical engineering, labor migration and logistics. #Uzbekistan
— Shavkat (Mirziyoyev's) September 15, 2024
Hogy ezen pontosan mit értett a kancellár, nem derült ki, Scholz ugyanis további részleteket nem mondott. Források szerint azonban korántsem arról van szó, hogy Németországban élő üzbégek hazatoloncolásáról született volna megállapodás, sokkal inkább
afgán állampolgárok hazatoloncolásában lenne Üzbegisztán Németország segítségére.
Május 31-én a németországi Mannheim városában egy afgán férfi késsel támadt rá egy szélsőjobboldali mozgalom tagjaira, egy rendőrt pedig olyan súlyosan megsebesített, hogy néhány nappal később belehalt sérüléseibe. A tragikus incidens ismét felerősítette a bevándorlás témáját Németországban, és fókuszba került az a kérdés is, hogy mit tegyenek azokkal Németországban élő szír és afgán állampolgárokkal, akik bűncselekményeket követnek el. Bassár el-Aszad szíriai elnökkel és az Afganisztánt uraló tálibokkal ugyanis Berlin nem hajlandó tárgyalni, így a hazatoloncolásokról sincs megállapodás Németország és e két ország között.
A mannheimi, és még inkább az augusztusi, három halálos áldozatot követelő solingeni késelés – melynek elkövetője egy szír férfi volt – után nagy nyomás helyeződött a Scholz-kormányra, hogy tegyen valamit a bűncselekményeket elkövető szírek és afgánok hazatoloncolása érdekében. Augusztus 30-án aztán fel is szállt az első gép Németországból Afganisztánba, amelyen a németországi tartózkodási jogukat elvesztő afgán állampolgárokat szállítottak haza. Mivel a német kormány közvetlenül a Talibánnal nem tárgyalhatott, Katar közvetített a hazatoloncolások ügyében. A mostani német-üzbég megállapodás egy hasonló megegyezést tartalmazhat, amelyben az Afganisztánnal határos Üzbegisztán lehet a közvetítő a hazatoloncolásokban.
Címlapkép forrása: A kazah elnöki sajtószolgálat képén Olaf Scholz német kancellár Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni elnök társaságában ellép a díszegység előtt a fogadási ünnepségen Asztanában 2024. szeptember 16-án. MTI/EPA/Kazah elnöki sajtószolgálat
