A haditechnika, ezen belül is a harckocsik iránt érdeklődők biztosan emlékeznek erre a videóra:
A képsorokat az Uralvagonzavod készítette, majd publikálta, röviddel azután, hogy az orosz T-14 Armata harckocsi bemutatkozott a nyilvánosság előtt, a 2015-ös győzelmi napi felvonuláson.
A teljes mértékben számítógéppel készített videó elsősorban arról szól, hogy az új orosz páncélos platform mennyivel jobb, mint bármely nyugati harckocsi, de konkrétan ezen a videón a fegyverrendszer egy amerikai M1 Abrams harckocsival és egy AH-64-es harci helikopterrel veszi fel a harcot.
A videó során olyan állítások olvashatók, hogy
- digitális rendszereinek köszönhetően az Armata-platform képes 12 kilométerről észlelni az ellenséges fenyegetéseket, miközben ugyanez a távolság az „ellenséges tank” részéről 3,5 kilométer,
- 48 tonnás, 90 kilométer / órás végsebességet képes elérni, 500 kilométer a jármű hatótávolsága, ezzel a világ egyik legmozgékonyabb általános rendeltetésű harckocsija,
- fő fegyvere egy 125 milliméteres vagy egy 152 milliméteres löveg (az utóbbi tüzérségi kaliber, így feltételezhető, hogy indirekt tüzelésre is konfigurálva van),
- elméleti tűzgyorsasága 12 lövés / perc (az Abramsnél ez 8 / perc),
- fel van szerelve egy 7,62-es párhuzamosított géppuskával egy 12,7 milliméteres, páncéltestből irányítható nehézgéppuskával,
- a kezelőszemélyzet mindössze három fő, az irányzó ráadásul nem a toronyban helyezkedik el, hanem a páncéltestből kezeli a tornyot (az Armata bemutatásakor az első ilyen harckocsi volt a világon),
- a kezelőszemélyzetet 1000 milliméter vastagságú homlokpáncélnak megfelelő védelem óvja (a videó szerint a homlokpáncél lényegében átlőhetetlen),
- a harckocsitestet többlépcsős, Malahit passzív és Afganit aktív védelmi rendszer védi, amely minden irányból képes ellenséges támadásokat elhárítani, ráadásul a jármű elektronikus rendszere képes megzavarni az irányított rakéták célkereső berendezéseit is,
- a harckocsi radarokat és más észlelési rendszereket zavaró műszerekkel van ellátva,
- védelmi rendszere képes blokkolni a harckocsi-aknák gyújtórendszerét,
- az Armata digitális rendszere a kezelőszemélyzetnek 360 fokos rálátást biztosít a harckocsi körül, ráadásul a tűzvezető rendszer képes azonosítani egyszerre 40 légi és 25 szárazföldi, akár mozgó célpontot,
- a harcjármű irányított rakétákkal akár 10, repesz-romboló töltetekkel akár 12 kilométeres lőtávolságot is képes elérni, ráadásul irányított rakétáival helikoptereket is képes megsemmisíteni.
Nem csoda, hogy ezeket az állításokat olvasva még a nyugati sajtó is úgy számolt be az Armatáról, mint egy „szupertank,” amely mérföldekkel maga mögött hagy minden nyugati technikát, beleértve a legendás amerikai Abrams harckocsit, a brit Challenger 2-est, vagy éppen a német Leopard 2-est.
Úgy tűnt: az Armata fejlettebb, gyorsabb, nagyobb tűzerővel és jobb túlélőképességgel rendelkezik, mint bármelyik nyugati harckocsi, ráadásul olyan innovációkat mutatott be, melyekről a nyugati mérnökök még csak álmodni sem mertek.
A fenti videó megjelenése és az Armata első bemutatója óta eltelt több mint kilenc év. Oroszország nyílt katonai inváziót kezdett Ukrajna ellen, az oroszok által csak „különleges műveletnek” aposztrofált akcióban pedig kulcsfontosságú szerepet játszottak, játszanak a mai napig a harckocsik. Az orosz haderő a legnagyobb részben modernizált T-72-es harckocsikra, kisebb részben különféle T-80-as és T-90-es variánsokra támaszkodik, bár a hónapok múlásával egyre több T-62-est, sőt, igazi matuzsálem T-54/55-ös kerül az ukrajnai csataterekre.
A mai napig nincs azonban perdöntő bizonyíték arra, hogy akár egyetlen T-14-es is részt vett volna az ukrajnai harcokban, bár az orosz védelmi minisztérium szerint már tesztelték a járműtípust a „különleges műveleti zónában.”
Ha valóban használták már az Armatát Ukrajnában, erre akkor is csupán minimális számban, kontrollált keretek közt került sor. Ez azért is érdekes, mert eredetileg az tervezte a Kreml, hogy az Armaták tömeggyártása 2015-ben kezdődik, 2020-ra pedig már 2300 darab Armata lesz az orosz haderő szolgálatában. Azt nem tudni, hogy eddig pontosan hány Armatát raktak össze az Uralvagonzavod mérnökei, de a tömeggyártás, rendszeresítés még biztosan nem indult meg. Az éves katonai parádékon korábban 8-12 harckocsit lehet látni, mára viszont – az összes többi modern vagy kvázi-modern harckocsihoz hasonlóan – az Armaták is eltűntek a győzelem napi parádékról.
A késlekedés oka hivatalosan az, hogy az Armata túl drága. Az orosz hadvezetés fejében a 2020-as évek felé közeledve kialakult a gondolat, jobban megéri tovább modernizálgatni a régi, szovjet tankokat, vele párhuzamosan pedig szépen, fokozatosan toldozgatni-foltozgatni az Armata konstrukcióját. 2018-ban az a döntés született, hogy az Armata egyáltalán nem is fogja teljes egészében felváltani a régi, szovjet eredetű harckocsikat, rövid távon 132 darabra módosította az orosz védelmi minisztérium a rendelési számot. De még ezek leszállítása sem történt meg.
A 132 harckocsi orosz léptékben elég kis mennyiségnek számít. Ez a darabszám valószínűleg azt jelzi, hogy az orosz harckocsizó alakulatok többsége továbbra is a szovjet eredetű technikára, a modernizált harckocsik mellett az újonnan épített T-90M-re fog támaszkodni, míg az Armaták specializált szerepköröket fognak betölteni.
Most, 2024-ben, ott vagyunk, hogy az Armatával kapcsolatosan teljesen eltérő hírek jönnek szinte napról napra:
- A brit védelmi minisztérium szerint az elkészült Armaták nagyon rossz minőségűek lettek, az orosz katonák nem szeretik őket és nem is akarják őket használni, ezért valószínűleg nem lesz belőle sorozatgyártás, csak propaganda célokra fogják használni az eszközt.
- Az orosz Rosztyek hadiipari vállalat szerint az Armata jó tank, de továbbra is az a fő probléma vele, hogy egyszerűen túl drága, azt a pénzt, amit Oroszország az Armata fejlesztésére, sorozatgyártására költene, sokkal jobban hasznosíthatja azzal, ha több, kevésbé komplex harckocsit gyárt.
- Sergio Miller amerikai hadiipari szakértő szerint az Armata-program lényegében teljes csődöt mondott, mivel az elkészült produktum nemcsak drága lett, de nem is lényegesen jobb, mint a T-90M. Miller szerint, ha az oroszok folytatni akarják a projektet, teljes újratervezésre van szükség.
- Közben a legnagyobb bolgár hadiipari lap, a Bulgarian Military arról ír, hogy az orosz hadvezetés nemhogy nem adta fel az Armata-programot, de most épp egy újabb, 152 milliméteres löveggel felszerelt változattal kísérleteznek.
Mindezt tetézi, hogy az Armija 2022 expón bejelentette a Ruszboronexport, az orosz védelmi ipar külföldi kereskedelméért felelős vállalat, hogy elkezdik a nemzetközi piacon teríteni a T-14-es platformot. A harckocsi beszerzésével kapcsolatosan eddig érdeklődött Algéria, India, Kína, illetve három meg nem nevezett ország is.
Felmerülhet az az opció is is, hogy az Armata elsősorban, sőt kizárólag exportra menne, nem is feltétlen az orosz haderő használná a modern harckocsikat. Ez egyébként valamennyire logikus is lenne: a drága harckocsikat szép marzzsal el tudná adni az orosz hadiipar, a bevételből pedig tudnak maguknak gyártani T-90-eseket és olyan járműveket, melyekre nagyobb igény van a harctéren. Nyilván, kérdés, hogy az Armata gyártására használt alkatrészeket tudják-e nélkülözni az oroszok a szankciós környezetben.
Egyelőre viszont az is szinte biztosra vehető, hogy az Armata nem működik. Pontosabban, nem működik annyira jól, mint ami be lett harangozva a harckocsival kapcsolatosan:
nagyon úgy tűnik, hogy valójában töredékét tudja csak azoknak a képességeknek, melyek a fenti videóban is szerepelnek.
Tehát: annak ellenére, hogy nagyon drága, valószínű, hogy közel sem jelent akkora előrelépést az orosz haderő harckocsizó képességének, mint mondjuk egy olcsóbb és egyszerűbben legyártható / átszerelhető T-90M.
Ha mást nem is, a nyugati fegyvergyártók hálásak lehetnek az Armatának és az Uralvagonzavodnak, hiszen a harckocsi az évtized közepén annyira megijesztette a nyugati döntéshozókat, hogy gőzerővel látott neki minden jelentősebb katonai hatalom a modern harckocsik, modern páncéltörő eszközök fejlesztésének. Ez pedig a fegyvergyártók oldalán nyilván dollár százmilliós, milliárdos bevételeket jelent. Az ukrajnai háború kezdete óta mind a General Dynamics, mind a Krauss-Maffei Wegmann, mind a Rheinmetall részéről láthattunk új harckocsikat, ez pedig csak egy kis része a teljes portfóliónak, melynek célja lehet felvenni a harcot egy negyedik generációs harckocsival, amely nem is biztos, hogy működik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
