Fordulatos hetek vezettek a második vitához
A helyi idő szerint szerda hajnal tartott összecsapás első felvonását június 28-án tartották meg, akkor még a jelenleg regnáló elnök, Joe Biden és a republikánus jelölt, Donald Trump között zajlott. A vitán a 81 éves Biden súlyos vereséget szenvedett, a demokraták támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint nagy mértékben bezuhant. A folyamatos párton belülről érkező nyomás hatására Bidennek nem maradt más választása: visszalépett a jelöltségtől.
Az azóta a demokraták elnökjelöltjének megválasztott alelnök, Kamala Harris nagyon jót tett a demokraták kampányának. A támogatói adományok kilőttek és a közvélemény-kutatásokban rendkívül rosszul álló Biden számain is tudott javítani.
A vita előtti felmérések nagyon közelire mérték a két jelölt támogatottságát. A RealClearPolling kutatása mindössze 1,4 százalékpontos előnyt mutatott Harris javára, míg a nagyobb eltérést mérő statisztikák is mindössze 2,3-2,8 százalékpontos különbségről számoltak be. Az eddigi számokat elnézve, az idei kampány történelmi szinten is nagyon szorosnak ígérkezik. A CNN szerint az elmúlt 60 év kampányai során mindig volt olyan jelölt, aki legalább 3 hétig, legalább 5 százalékponttal vezetett, az idei kampány során azonban egyszer sem fordult elő ilyen.
A billegő államokban pedig még közelebb állnak egymáshoz a, ugyanis ezekben a körzetek mindegyikében kevesebb mint 2 százalékpontos Harris előnye Trumppal szemben, egyes csatatérállamokban pedig néhány tizedszázalék csak a különbség.
Ilyen kiélezett verseny vezetett el a szerdai tévévitához, amely az amerikai ABC tévécsatornán zajlott élőben, ezúttal helyszíni nézők nélkül. A kikapcsolt mikrofonok ellenére többször is parázs szóváltás alakult ki a jelöltek között, és egymás személyének támadását sem kerülték.
Az első vitatéma a gazdaság volt, amellyel kapcsolatban Harris kifejtette, hogy milyen intézkedésekkel segítené a középosztálybelieket, valamint említést tett a vállalkozások számára bevezetni kívánt adókedvezményekről és a fiatalok lakástámogatásáról is, majd élesen bírálni kezdte Trump gazdasági programját. Az exelnök erre válaszul a Biden kormányzat idején megugró inflációval kezdte kritizálni Harrist, amelyet történelmi szintűnek nevezett.
A vita további részében a talán legmegosztóbbnak számító kérdésekben, az abortuszjog és a bevándorlás terén különböztek össze élesen a jelöltek. Trump azt állította (helytelenül), hogy Harris alelnökjelöltje, Tim Walz a kilencedik hónapig engedélyezné az abortuszt, amelyet egyenesen "kivégzésnek" nevezett. Harris erre válaszul azzal vádolta meg Trumpot, hogy hatalomra kerülése után országos abortusztilalom lépne életbe.
A másik, sok ellentétet kiváltó vitatéma, a bevándorlás volt. Harris hangsúlyozta korábbi ügyészi múltját, amely során sokat tett a törvényellenes esetek ellen, majd támogatását fejezte ki a korábban bejelentett, kétpárti határvédelmi reformmal kapcsolatban. Trump erre kontrázva azt mondta, hogy az Egyesült Államok jelenleg egy "elveszett nemzet" és a választáson a tét a haza visszaszerzése. Ezt követően, még azzal a meglepő, közösségi médiában terjedő hamis információt is felvetette, hogy az ohioi Springfieldben a bevándorlók kutyákat és macskákat esznek.
A vitát követő felmérések szerint a vitán Harrisnek sikerült jobban érvényesülnie, többször is sarokba szorítva Trumpot. Ezt a dominanciát az esemény után készített közvélemény-kutatások is alátámasztják:
az amerikaiak közel kétharmada Harrist hozta ki győztesként az összecsapásból.
A Google felhasználók is győztest hirdettek? Keresési statisztikák a vita idején
Korábban átfogó cikkünkben már bemutattuk a Google Trends alapjait, valamint azt is összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends adatait ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legfelkapottabb témák, hírek a világban és Magyarországon, mely témák mennyire érdeklik az embereket egy adott idősávban és területen.
Legutóbbi elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy a Keleti pályaudvaron történő, szokásosnál is nagyobb késéseket produkáló vonatkisiklást követő napokban milyen információk iránt érdeklődtek a magyarok. Augusztusban megjelent cikkünkben pedig azt néztük meg, hogy a jelenlegi amerikai elnökjelöltek, és alelnökjelöltek iránt milyen érdeklődés mutatkozott a fordulatos, nyári kampányidőszak alatt.
Ha a jelenlegi vitán szereplő elnökjelöltekkel kapcsolatos érdeklődést vizsgáljuk az egész nyár statisztikái alapján, sokkal kiugróbb időszakokat is láthatunk a grafikonokon. A júliusi merénylet idején nagyon megugrott a Donald Trumpra érkező Google-keresések száma, Kamala Harris nevére pedig Joe Biden visszalépését követően érkezett rengeteg keresés.
A 100-as skálán látható számok a keresési érdeklődést jelzik a grafikon legmagasabb pontjához képest az adott régióban és időszakban. A 100-as érték a kifejezés legnagyobb népszerűsége; az 50-es érték azt jelzi, hogy a kifejezés feleannyira népszerű. A 0 azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre elég adat a kifejezéshez.
A keresések arányait tekintve Harris a jelöltté válása óta uralja a Google-kereséseket.
Rendre többen érdeklődnek az ő neve iránt, ez azonban annak is betudható lehet, hogy az exelnökről már jóval több információval rendelkezik az amerikai lakosság, mint az elnökjelöltként újoncnak számító Harrisről.
Ahogy azonban egyre közeledünk a választásokhoz, a keresésekből az is megállapítható, hogy az amerikaiak egyre nagyobb tömege érdeklődik a jelöltek iránt. Ezt támasztja alá az is, hogy
a szeptemberi vitán harrisre kerestek rá többen a google-ben, amivel túlszárnyalja az első vita idején nagyobb érdeklődést generált, joe biden számait is.
Tovább bizonyítja ezt, hogy a jelenlegi vita után általánosan csak egy leheletnyivel érdeklődtek többen, mint a június 28-ai alkalom iránt.
Ha szűkebb, 30 napos időmetszetben nézzük, még egyértelműbbnek tűnik, hogy Harris dominálja a Google-kereséseket.
A jelenlegi vita idején még az augusztus 23-ai, hivatalos jelöltté válását is túlszárnyalta az érdeklődés iránta.
A választás kimenetelének szempontjából kulcsfontosságú csatatérállamokban is hasonló számokat figyelhetünk meg. A jelenlegi vitának is helyet adó Pennsylvania megszerzése mindkét jelölt számára döntő fontosságú lehet. Azonban, ha erre az államra szűkítjük a kereséseket, gyakorlatilag ugyanazokat a számokat kapjuk, mint az országátlagot ábrázoló grafikonon: a Harrisre érkező keresések túlszárnyalják a volt elnök iránti érdeklődést.
Donald Trump a másik két kulcsfontosságú és jelenleg rendkívül szorosnak ígérkező billegő államban, Észak-Karolinában és Georgiában is az országátlaghoz hasonlóan, 33-as, illetve 34-es értéket produkált, tehát Harris ezekban a republikánus államokban is túlszárnyalta.
A térképes adatokon az látszik, hogy a vita napján a Kamala Harris iránti érdeklődés Wyomingban, Washington D.C-ben, Montanában és Marylandben volt a legnagyobb. Wyomingban a keresések 77%-a, Washington D.C-ben pedig 76%-a érkezett a jelenlegi alelnökre a két jelölt nevére való keresések közül.
Donald Trump iránt leginkább Arizonában és Észak-Dakotában érdeklődtek. Mindkettő, hagyományosan rebublikánus államban 30%-ot ért el a nevére érkező keresések aránya.
Ugyan a Google-keresések alapján győztest hirdetni nem fogunk tudni a vitázó felek között, érdekesen alakultak a nyertes kilétét tudakoló keresések. Érdekes módon, ezen a téren megfordult a jelöltek iránti érdeklődés.
Az internetezők többsége a "Trump nyert" kifejezésre keresett rá, a "Harris nyert" kifejezés ellenében.
Mivel a vitán a jelöltek egyértelműen az Egyesült Államok lakosaihoz szeretnének szólni, eddig az amerikai lakosság kereséseit vizsgáltuk. Ha a magyar számokra pillantunk, a jelöltek neve iránti keresések aránya nagyjából tükrözi az első grafikonon is látható, amerikai adatokat.
Azonban, ha az Amerikai elnökjelölti vita témakörét nézzük, (amely a témához kapcsolódó keresőszavak statisztikáit fogja össze) az látszik, hogy az előző vitához képest a magyarok jelentősen nagyobb hányada érdeklődött az összecsapás iránt.
+1 érdekesség, amire valószínűleg senki sem számított
A vitát követően Kamala Harrist egy nem várt szereplő biztosította a támogatásáról:
Taylor Swift egyik közösségi média oldalán (macskájával pózolva) jelentette be, hogy a választásokon mindenképpen a demokrata párti indulóra adja majd le a voksát.
A világsztár posztja valósággal felrobbantotta az internetes közösséget, a bejegyzésére másfél óra alatt 2,3 millió kedvelés érkezett, mostanra pedig már átlépte a 10 milliót is.
A lájkolók lelkesedését tükrözik a Google-keresések is, amelyek terén érdekes módon
az énekesnő nevére érkező keresések száma a jelöltekével együtt ugrott meg a vita idején.
Az érdekességen túl azonban akár jelentős politikai haszonnal is járhat Swift kiállása Kamala Harris mellett, ugyanis a szupersztár hatással lehet a fiatal női szavazókra, akik fontos demográfiai csoportot képviselnek a választásokon.
A cikket a Google támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
