Az augusztusi, három emberéletet követelő solingeni iszlamista terrortámadás, majd a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt türingiai tartományi választáson elért első, illetve a szászországi választáson elért második helye után újra fellángolt a vita Németországban a bevándorlás szigorításáról. A vitában már nem is az AfD a leghangosabb, hanem a konzervatív uniópártok, a CDU és a CSU, amelyek Friedrich Merz CDU-elnök és parlamenti frakcióvezető vezetésével markánsan eltávolodtak volt kancellárjuk, Angela Merkel „Willkommenskultur”-jától.
Eközben Olaf Scholz kormánya – melynek pártjai nagyon rossz eredményeket értek el a tartományi választásokon, és az országos felmérésekben is gyengén szerepelnek – a szigorítás útjára lépett. Megkezdték Németországban bűnt elkövető afganisztáni bevándorlók Afganisztánba történő visszaküldését, Nancy Faeser belügyminiszter pedig hétfőn bejelentette,
újra határellenőrzéseket vezetnek be Németország szárazföldi határainál.
A német lépés élénk nemzetközi visszhangot, az érintett országokból többnyire elutasítást váltott ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök hazája szempontjából elfogadhatatlannak nevezte a döntést, és felvetette, hogy Varsó tárgyalni fog más, Németországgal határos országokkal, hogy az uniós fórumok elé vigyék az ügyet. (Németország összesen 9 országgal határos szárazföldön, ebből csak Svájc nem EU-tagállam.) Karl Nehammer osztrák kancellár a német lépés hírére azt mondta, ha Németország visszafordítja a két ország közös határára érkező bevándorlókat, ők ugyanúgy fognak tenni.
Nancy Faeser belügyminiszter kedden prezentálta, hogy mik a kormánykoalíció tervei az ellenőrizetlen bevándorlás visszaszorítására. Eszerint az érkezőket már a határnál megállítanák, ahol a német rendőrség megvizsgálná, hogy nem egy másik EU-s tagállam felelős-e az illető menekültügyi eljárásáért. (Ebben többek között az Eurodacot, az uniós ujjlenyomat-adatbázist hívnák segítségül.) Amennyiben igen, a menedékkérőt őrizetbe is vehetnék, amíg nem küldik vissza az illetékes tagállamba, megakadályozandó a szökését. Ezután pedig visszavinnék abba az államba, ahol a menekültügyi eljárását le kell folytatni.
Csakhogy a CDU/CSU-nak ez a terv nem elég szigorú, ők amellett vannak, hogy minden migránst küldjenek vissza a határról.
A koalíciós pártok és az uniópártok kedden tárgyalást folytattak a kérdésről, de mivel a kormány nem volt nyitott az ellenzék vezető erejének terveire, utóbbi befejezettnek nyilvánította a megbeszéléseket.
Kudarcot vallott a kísérlet, hogy megtaláljuk a közös utat
– jelentette ki Friedrich Merz.
Scholz még aznap, kedd este Berlinben szokatlanul erős hangnemben bírálta Merzet, a személyes támadástól sem riadva vissza.
A vezetés másképp néz ki. Karakterre, őszinteségre és határozottságra van szüksége ennek az országnak. És nem ilyen kicsinyes trükközésre és provinciális színpadi színészkedésre. (…) A vezetés azt jelenti, hogy képes vagy kompromisszumokat kötni. De erre hajlandónak kell lenni
– mondta Scholz, arra utalva, hogy a CDU/CSU jottányit sem akar engedni álláspontjából.
A kormány szerint Merzék tervei ellentmondanak az EU-s és a német jognak, a Faeser-féle javaslat viszont megfelel azoknak. A CDU/CSU az EU alapszerződésének 72. cikkelyére hivatkozik, amely alapján vészhelyzetet lehetne elrendelni, és ezzel Németország mentesíthetné magát a menekültkérdést szabályozó dublini rendelkezések hatálya alól. A kormány azonban úgy véli, az erre való hivatkozásnak nincs meg a jogi alapja.
Megegyezéskényszer ugyanakkor nincs, hiszen a kormánykoalíciónak parlamenti többsége van, így az uniópártok nélkül is keresztül tudják vinni terveiket. Ez ugyanakkor a CDU/CSU-nak is kényelmes pozíciót jelent, hiszen nyugodtan előállhatnak olyan tervekkel, amelyek akár a német vagy az uniós jognak ellentmondanak, a lakosság körében mégis népszerűek.
Szerdán a Bundestagban szemtől szemben is összecsapott egymással Scholz és Merz.
Ön az a fajta politikus, aki azt hiszi, hogy egy interjú a Bild am Sonntagban máris megoldotta a migrációs kérdést. A valóságban ez nem így működik. Különösen, ha a politikusok azon csoportjába tartozik, akik alig hagyták el a szerkesztőséget, és már el is felejtették, hogy mit javasoltak, mert nem is akartak vele foglalkozni
– szállt bele élesen a kancellár a CDU/CSU frakcióvezetőjébe. Scholz azzal is megvádolta Merzet, hogy a keddi megbeszélés csak színjáték volt, a konzervatív pártok már eleve azt tervezték, hogy kivonulnak.
Válaszában Merz természetesen elutasította ezt a vádat, majd kijelentette, nem tárgyalnak tovább a kormánnyal a migrációs kérdésről. Szerinte a CDU/CSU javaslata, a migránsok német határnál történő visszafordítása jogilag megengedett és a gyakorlatban is lehetséges. Katharina Dröge, a kormányban részt vevő Zöldek frakcióvezetője viszont azt vetette Merz szemére, hogy tervei nem tesznek különbséget a terroristák és az áldozatok között, hiszen egy afganisztáni emberi jogi aktivistát vagy egy üldözött jazidit ugyanúgy visszaküldenének, ahogy egy iszlamistát.
Hogy mennyire döntő kérdéssé vált a bevándorlás a német lakosság körében, azt mutatja az ARD-DeutschlandTrend múlt heti felmérése.
A közvélemény-kutatásban a németek 48 százaléka nevezte meg a bevándorlást a két legfontosabb jelenlegi probléma egyikének, ami 22 százalékpontos növekedést jelent április óta.
A legfontosabb problémák közül második a gazdaság kérdése, ám ezt csak a válaszadók 20 százaléka tartja a legsürgetőbb kérdések egyikének.
A válaszadók jelentős többsége, 77 százaléka szerint alapvetően más bevándorláspolitikára lenne szükség, hogy ezzel kevesebb migráns érkezzen Németországba. Csak a megkérdezettek 18 százaléka nem tart szükségesnek változtatást ezen a téren.
A bevándorlásellenes AfD támogatóinak 97 százaléka tart szükségesnek új migrációs politikát, a CDU/CSU szavazóinak nagy többsége, 86 százaléka szintén egy szigorúbb bevándorláspolitikát tartana üdvösnek. Még az SPD híveinek 65 százaléka is újfajta politikát szeretne a migránsokkal szemben. A Zöldek hívei a legmegengedőbbek a kérdésben, de még ott is szűk többségben vannak a változtatni akarók a változást nem akarókkal szemben (48 szemben a 46 százalékkal).
Ugyanebben a felmérésben a CDU/CSU magasan az élen végzett a pártok versenyében, de az AfD őrzi az európai parlamenti választásokon elért második helyét. Olaf Scholz pártja, az SPD azonban csak 15 százalékon van, a Zöldek 11 százalékon, a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP pedig 4 százalékkal kihullana egy most vasárnap tartott választáson.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
