Ukrajnát továbbra is támogatják a nyugati hatalmak, ám egyes vezetők hozzáállásában némi változás fedezhető fel annak mértékét illetően. Főleg az európai diplomaták körében terjedt el az a nézet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök stábjának reális célokat kellene kitűznie maga elé, mivel egyre távolabbinak tűnik, hogy visszaállítsák Ukrajna 1991-es határait. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ma látogat az ukrán fővárosba, ahol arról fog tárgyalni, hogy a kelet-európai országnak pontosan milyen támogatásra lenne szüksége az oroszok elleni háborúban. Más európai tisztviselők viszont arról beszélnek, hogy
több száz milliárd dollárnyi segélyt kellene eljuttatni Ukrajnába, hogy tényleg ki lehessen szorítani az oroszokat, erre viszont sem az Egyesült Államok, sem pedig az európai hatalmak nem képesek.
Korábban már Oroszország és Ukrajna is felvetette, hogy adott esetben nyitott lehet a béketárgyalások megkezdésére, a valóságban egyelőre ettől még nagyon messze vannak a felek. Ukrajna azt szeretné elérni, hogy minden ukrajnai területről vonuljanak ki az oroszok, míg Moszkva ragaszkodik ezekhez, valamint azt is kéri Kijevtől, hogy ne csatlakozzanak a NATO-hoz. A két álláspont annyira távol van egymástól, hogy aligha van esély valódi párbeszédre a közeljövőben. A megoldhatatlannak tűnő helyzet ellenére a nyugatiak kitartanak, hogy továbbra is támogassák Kijevet.
Zelenszkijnek az ígéretek szerint van már egy kész terve, hogy miképpen győzné le az oroszokat, ezt pedig hamarosan prezentálni fogja a legfontosabb amerikai vezetők számára is. Nagyon sokat remél ettől a találkozótól, mivel ezen múlhat az ország további támogatása a jövőben.
Arra azonban egyre kevesebben látnak esélyt, hogy a támogatás intenzitása még hosszú évekig kitarthat.
Emellett már az ukrán lakosság is egyre nyitottabbnak mutatkozik a megbeszélésekre, bár még mindig a népesség fele hisz a harcokban.
Közben Kijevvel a legszorosabb kapcsolatot ápoló országok – így például a Balti-térség államai – egyre jobban kongatják a vészharangot, mert azt érzékelik, hogy már nem akkora a lelkesedés nyugaton, mint korábban. Éppen ezért a fegyverszállítások felgyorsítására szólítanak fel.
Közben a kurszki offenzívával kapcsolatban is kétségek merültek fel: ameddig a hadművelet elején még hatalmas sikernek élték meg, addig az oroszok nem kapták be a csalit és nem vonták ki a csapatokat a kulcsfontosságú területekről. Mára komorabb a helyzet Kijev számára, mint korábban: az oroszok ellentámadást indítottak, miközben Donyeck megyében is sorra vesztik a területeket. Nem véletlen, hogy f
elvetődött, hogy már középtávon is többet vesztettek az akcióval, mint amennyit nyertek.
Ezen felül pedig kritikus hónapok következnek Ukrajna életében, mivel hamarosan kezdődik a tél, az országban pedig az energetikai infrastruktúrát módszeresen szétbombázták az oroszok.
Címlapkép forrása: Portfolio
